Apasági teszt

"A kérdésem az, hogy hogyan lehet apasági vizsgálatot kérni, illetve mivel hátrányos helyzetű családról van szó, lehet-e csökkenteni a költségeket, ha bíróságra viszi az ügyet?" A felperes kiskorú gyermeket a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok képviseli. Az eseti gondnok feladata a keresetlevél elkészítése amelyben bizonyítási indítványként kérheti a DNS vizsgálatot. A kiskorú felperes részére lehet kérni költségmentességet (akár már a keresetlevélben). Ez is az eseti gondnok feladata.

Attól függ, mit jelent az, hogy a "nevére vette". Ha ez alatt azt érted, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, akkor a gyámhatóságtól lehet kérni, hogy eseti gondnokot rendeljen ki az apasági vélelem megdöntése iránt, és az apaság megállapítása iránt. Persze, megint más a helyzet, ha ez a "névre vétel" örökbefogadás volt, akkor megint más a helyzet.

Tisztelt "Fórum"!

Családgondozóként dolgozom egy kis vidéki faluban. A tegnapi nap folyamán bejött hozzám egy anyuka, akinek van egy 4 hónapos kislánya. Elég kusza az ügy, de megpróbálom érhetően leírni.
Tehát a kislány édesanyja és édesapja 6 évig voltak kapcsolatban, de a kislány születése után egy hónappal a férfi elhagyta őket. A nőnek ezután rögtön lett új kapcsolata, az új párja a nevére vette a kislányt. Azonban ez a kapcsolat is megszakadt. Az anyuka szeretne apasági vizsgálatot kérni és névváltoztatást kérni, hogy az igazi, vér szerinti apja vegye a nevére a kislányt és természetesen fizessen gyermektartást is. Az apa nem kíváncsi a gyermekre, ahogy a nevét viselő "nevelőapa" sem. A igazi, vér szerinti apa egy papíron sem szerepel, mivel egyből másik férfi nevét vette fel a kislány. Legalábbis az anya ezt mondta.
A kérdésem az, hogy hogyan lehet apasági vizsgálatot kérni, illetve mivel hátrányos helyzetű családról van szó, lehet-e csökkenteni a költségeket, ha bíróságra viszi az ügyet?
Előre is köszönöm a választ!

Az pedig egyenesen felháborító, ahogy az édesanyád diktálni és utasítani próbál 2 másik felnőtt embert.Megkérdőjelezem, hogy édesanyád a másik nővel való levelezése egyáltalán megtörtént-e, mert szerintem egyetlen jó ízlésű ember sem vele kommunikálta volna meg ezt a dolgot.Szerintem anyukád foglalkozzon a maga dolgával és azzal, hogy a lány édesanyja volt olyan egyenes, hogy nem fogadott el és nem követelt egy fillért sem, pedig minden joga meg lett volna rá.

KrisztinaDorina

Szerintem egyikőtöknek sincs köze hozzá. Ez az egész történet 3 emberre tartozik: a gyermekre, az édesapjára, és az édesanyjára.Rátok nem.

Az alperes (apa) személyének meghatározása nem véletlenszerűen történik. Annak mindig van valami alapja. Ez pedig az anya gyámhivatal előtt tett nyilatkozata.
"Az anya,akkor ha jól értelmezem nem vonhatja már vissza a kijelentést,hogy az az ember az apa és köteles a dns.-nek alárendelni a gyereket és magát" Ha valótlant állítottál akkor nagy bajban vagy, mert a hamis tanúzást a törvény bünteti. A DNS vizsgálaton köteles vagy részt venni és oda a gyermeket is elvinni. Amennyiben valótlan nyilatkozatot tettél akkor - nagyobb baj elkerülése érdekében - legjobb azt a bíróság tudomására hozni. Azt majd a bíróság dönti el, hogy melyik nyilatkozatodat fogadja el bizonyítékként.

„A származás megállapítása nem kívánságműsor.”

Az rendben is van, de véletlenül nem arról van szó, hogy az anya pontosan tudja, hogy nem is az alperes a valódi apa, tehát tök fölösleges a vizsgálatra kidobni egy vagon pénzt? Mert akkor mégiscsak az látszik logikusnak, ha ezt tovább nem folytatják. Ha a dolog kimenetele előre tudható, akkor az az eseti gondnokot is kell, hogy befolyásolja. Ezzel ugyan nem állapítják meg a származást, ha rossz a megjelölt személy.
(Persze, azért az ellenkezőjét is meg lehet magyarázni.)

Az eseti gondnokot a gyámhatóság rendelte mikor megindult a per.Az anya,akkor ha jól értelmezem nem vonhatja már vissza a kijelentést,hogy az az ember az apa és köteles a dns.-nek alárendelni a gyereket és magát

A származás megállapítása nem kívánságműsor. A jelen perben a felperes a kiskorú akit a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok képvisel. Az alperes az apaként megjelölt személy. Tehát az anyának a per menetébe nincs túl sok beleszólása. A anya legfeljebb annyit tehet, hogy beavatkozóként csatlakozik valamelyik félhez (Pp. 294. § alapján). Viszont a per menetére az anya beavatkozóként való csatlakozás sincs lényeges hatással. A eseti gondnok biztosan nem fog elállni a keresettől mivel ő köteles a gyámhivataltól kapott megbízását teljesíteni. A gyámhivatal meg ugyancsak nem fog hozzájárulni a per megszűntetéshez mert az nem áll a kiskorú érdekében. A per szempontjából az anya és az apa közötti - a kiskorú érdekét figyelmen kívül hagyó - "háttérmegállapodás" közömbös.

Bemehet az anyuka a gyámhatósághoz, hogy ő már nem kéri az eseti gondnokot és a pert. A probléma csak az , hogy a gyámhatóság hivatalból is kirendelheti, és akkor mégiscsak lesz per. Ha pedig per van, anyuka nem tagadhatja meg a szakértői vizsgálatban való közreműködést.

Eseti gondnok már van.A gyámhivatal rendelte ki.Mondom a bírósági per már megy.1tárgyalás már volt.De még a dns levétele nem volt meg.Azt megtagadhatja az anya?És így a per apa bizonyítása nélkül lezárul?Már nem akarja rábizonyítani,az apa meg tagadta végig

Esetleg ha anyuka új párja (ha van ilyen) hajlandó elismerő nyilatkozatot tenni, akkor el lehet ezt kerülni.

Ha az anya visszavonja a keresetét akkor - a kiskorú érdekeire tekintettel - a gyámhivatal fog intézkedni az származás megállapítása érdekében. A gyámhivatal eseti gondnokot fog kirendelni azért, hogy a kiskorú nevében indítson pert a jelenlegi alperes ellen. Képzelt apáról még korai gondolkodni.

Visszavonhatja.

Üdvözletem!
Ha már az anya beadta a bíróságra az apaság megállapítását,és ez már folyamatban van,de az apa nem ismerte el a gyereket,és a bíróság már kitűzte a dns vizsgálatot,akkor az anya még visszavonhatja az apa elleni apaság megállapítását,képzelt személyt kérve beírva apának?
Köszönettel Csincsi

Kedves fotel!

Kérdés először is, hogy a gyermek születésekor a nő házasságban állt -e valakivel. Mert ha igen, akkor a vélelem szerint a nő férje a gyermek apja.
( még ha biológiailag nem is)
Ha házasságban állt, akkor apaság vélelmét megdöntő keresetet kell indítani. Ezt lényegében csak a vélelmezett apa és a gyermek indíthatja. A vélelmezett apa is csak a gyermek születése v. a tudomásszerzését követ 1 éven belül.
Szóval ha az anya házas volt, a jelen esetben a gyermek perindítása jöhet szóba,feltételezve, hogy a férj tudott a gyermek születéséről és annak már 12 éve.

A másik eset, ha a nő a gyermek születése után kötött házasságot. És feltételezzük, hogy fiktív apa lett bejegyezve az anyakönyvbe.Ebben az esetben apasági megállapító keresetet kell benyújtani a bíróságra. Az apának és a gyermeknek van perindítási képessége.

Úgy vélem ebben az ügyben a
gyermeknek(ill.anyjának) erősebb érdeke, hogy megindítsa a keresetet, bár még az is lehet, hogy a megjelölt apa úgy érzi majd, hogy az ő felelőssége is utána járni a szóbeszédnek.

Erkölcsileg pedig nem osztom a rosszalló véleményedet az anyáról. Soha nem lehet tudni, hogy milyen helyzet állt fenn, milyen bölcsességgel rendelkezett az az ember, aki úgy alakította az életét, ahogy. A leírtakból úgy látom, hogy soha nem zavarta volna az apát, ha nem lesz halálos beteg. És egy 12 éves gyerek még nagyon gyerek, gondozásra, ellátásra és nem utolsósorban szeretetre van szüksége. És ha az anyja meghal, az apának kutya kötelessége gondoskodni róla.( persze ez már csak az én privát véleményem)

Kedves mindenki!

Nagyon faramuci helyzet adódott.
A napokban kaptam egy kézzel írt levelet, melyben egy csak keresztnevét leíró nő azzal keresett meg, hogy XY nevű rokonomat keresi (XY közeli rokonom),hogy volt köztük egy egyéjszakás kaland, soha többé nem találkoztak, de kilenc hónap múlva megszületett a kisfia XY-tól. A nő most állítólag halálos beteg, nagyon rossz anyagi körülmények között élnek és szeretné megbeszélni a továbbiakat az illetővel. Kéri, hogy adjam meg az ő telefonszámát XY-nak.

XY 10 éve boldog házasságban él, van két kisgyermeke.
Felhívtam én az ominózus számot.
...néként mutatkozott be, és amikor elmondtam, hogy kaptam egy bizonyos levelet erről és erről, kérem fejtse ki bővebben, ö elmondta ismét a történetet. A kaland 13 évvel ezelőtt volt, a gyeremk most 12 ő rákos és meg fog halni,most is kórházban van a gyerekről gondoskodni kell. Őrá most valami szomszéd vigyáz. Amikor megkérdeztem ,hogy miért most áll elő ezzel, hogy gondolja ezt az egészet, miért biztos benne, hogy XY a gyerek apja meg stb.stb.stb. Genetikai vizsgálatról beszél, de neki nincs rá pénze, fizessük mi. Aztán volt valami ködös dolog, hogy őket egy idős bácsi fogadta be, de már meghalt a házat meg rájuk iratta. A teljes nevét nem volt hajlandó elárulni, azt sem, hogy melyik kórházban fekszik. Megadta egy férfi nevét, hogy majd ő intézi a dolgokat.

Ilyenkor mi a teendő? Nem szeretném XY-t egyelőre belekverni, nem biztos, hogy jót tesz otthon a hangulatnak.

Nem azt akarom, hogy kibújjon a felelősség alól vagy ilyesmi, de milyen dolog 12 év után előállni, hogy "szar lett az élet, itt a kölköd, neveljed, pénzeljed"

Mi történik, ha kiderül, hogy Ő a gyerek vér szerinti apja?

Köszönettel,

fotel55

Köszönöm, utána nézünk mindennek!

100holdas

nem ritka csak furcsa eset, szerintem olvasd el a "kizárhatom az apát..." topikot

(hasonló cipőben járok én is - csak már birói szakaszban)

Apaság megállapítása iránt pert lehet indítani.

Tisztelt Hozzáértők!
Végigolvastam itt minden hozzászólást, de olyasmit, ami a fiammal történt, nem igazán láttam - szerintem ilyen nincs is az egész világon:-(
24 éves fiam és barátnője 1,5 évvel ezelőtt ismerkedtek össze, nagy volt a szerelem, bár a lány elég furcsa, ideges típus, depresszív alkat (gyógyszert is szedett akkoriban). Össze is költöztek, előbb nálam laktak, majd albérletben. Ez idő alatt a lány nem dolgozott- azelőtt sem - a fiam fizetett mindent, gyakran az én segítségemmel. A lány engem nem vett semmibe, sem szülinapra, sem karácsonykor nem volt hajlandó eljönni hozzánk. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy teherbe esett, állítólag "nem bírta a gyógyszert" és besikerült a baba...már a 7 hónapban jár. A fiam nagyon örült a gyereknek, tervezgette, mit hogyan fognak csinálni, minden vizsgálatra elkísérte, megfelelő étkezést biztosított számára. Bár nagyon kevés pénzből gazdálkodtak, a lány pedig - már a terhességére hivatkozva - nem igazán akart dolgozni. Én persze segítettem őket továbbra is. Közben egyre kevesebb lett a pénzük, majd 1 hónapja meg is szűnt a fiam munkahelye. A lány egyre többet veszekedett a fiammal -gondolom az állapota miatt, meg azért is, mert nem szedhet antidepresszánst-, jeleneteket rendezett, többször hazaköltözött a szüleihez, a fiam kétségbeesésében egyszer azt kérdezte tőle, hogy lehet, hogy nem tőle van a gyerek, hogy nem hajlandó vele együtt élni? Nemrég pedig a lány végleg otthagyta, a fejéhez vágva, hogy ő csak a szüleinél szeret lakni.
Most ott tartanak, hogy hiába keresi őt a fiam, hiába ír neki, hiába hívja, nem hajlandó vele szóba állni, de semmivel nem indokolja meg, miért. Nemrég még el is ment hozzájuk, hogy a szülei előtt beszéljen a lánnyal, de az olyan idegállapotban volt, hogy szinte kirúgta őt a lakásból. De előbb megfenyegette, ha nem fizet majd gyerektartást, nem is láthatja majd a gyereket, majd kijelentette: egyáltalán nem is veheti a nevére, soha nem láthatja.

Ezért írtam az elején, hogy ez egy "érdekes" eset, mert azt hallottam már, hogy a fiú nem akarta elismerni az apaságot, de hogy egy nő "tagadja meg" gyermekének az apját, ritkaságnak tűnik.

Kérem, adjanak tanácsot, mit tehet ilyenkor az ember. A fiam még mindig szereti a lányt,nagyon ki van borulva, nem érti az egészet és arra gondol, rendbe lehet hozni a dolgokat, legalább úgy, hogy a gyermekét láthassa.

Most olvastam egy LB határozatot, az esetedre nagyon hasonlító ügyben. I. fok valóban megítélt 2,5 millió Ft. nem vagyoni kártérítést az apának, de a II. fok már elutasította a keresetét, végül az LB leszállította a kártérítést 500 ezerre. Viszont az apát kötelezte össz. 510 ezer Ft. illeték és perköltség megfizetésére. Ehhez vedd még a saját költségeidet. Nem biztos, hogy örülni fogsz a végén.

Én ezt másképp látom/olvasom: http://ec.europa.eu/…s_hun_hu.htm.
Remélem jó a link bemásolás. A tartásdíj valóban nem kerülhet visszafizetésre, hacsak nem jogtalanul lett felvéve. Már korábban leírtam egy esetet ezzel kapcsolatban. Ott a bíróság az édesanyát visszafizetésre kötelezte,mivel a gyermek már dolgozott, saját keresettel rendelkezett. Ez nem azt jelenti, hogy az esetemben is megitélik a visszafizetést. 2006-ban jelent meg Dr Szeibert-Erdős Orsolya könyve: Családjog magyarázata címmel. Abban egyértelműen fogalmaznak a kártérítésről mely az esetemben is aktuális.

Tartásdíj fizetési kötelezettséget nem függeszthet fel a bíróság. A tartásdíj visszafizettetésére sincs mód; és a nem vagyoni kártérítési igény is meglehetősen bizonytalan.
Máskor jobban válassz ügyvédet, megspórolhatod az ilyen felesleges kiadásokat.

Ígéretemhez híven folytatom a történetemet az apaság vélelmének megdöntésével kapcsolatban.
Az ügyvédem beadta a keresetet az apaság megszüntetésére az ügyben eljáró kisvárosi bíróságnak. A kereset tartalmazta többek közt, hogy mikor, milyen módon jutott a tudomásomra, hogy a gyermek nem az enyém, az alátámasztó bizonyítékokat csatoltuk, kértünk kártérítést jogfenntartással élve valamint kértük a tartásdíj felfüggesztését egy bizonyos határidőtől. Mindezt a keresetben paragrafusokkal is alátámasztotta. Ehhez mérten a bíróság végzést bocsájtott ki, kérte a kereset kiegészítést a fentiekben leírtakra. Ami feltűnő volt, hogy mi a tartásdíj felfüggesztését kértük, míg a bíróság a végzésében a megszüntetésről beszélt/írt. Már ez magában is feltűnő volt, időhúzás szaga volt az egésznek. A kereset kiegészítést az ügyvédem ettől függetlenül megküldte. Na ezek után jött a döbbenet. A városi bíróság hozott egy újabb végzést mely szerint a keresetet elutasították mondván, hogy a tartásdíj felfüggesztése és kártérítési igény idő előtti, mivel még nem született jogerős bírósági határozat/ítélet. Mi ez ha nem időhúzás??? Nem azt kértük a bíróságtól, hogy szüntessék meg a tartásdíj fizetési kötelezettségemet, hanem, hogy függesszék fel az ítéletig. Ehhez jogunk van, hiszen erősen alátámasztottuk bizonyítékkal / DNS teszt / a követelésünket. Halkan megjegyzem, hogy én a "nagyfaluban " lakom, míg az ügy egy kisvárosi bíróságon van folyamatban. A másik fél és ügyvédje is ugyanabban a kisvárosban lakik ahol a per folyik. A bíróság részéről egyértelmű az időhúzás számunkra. A másik fél érdeke, hogy minél később függesszék fel a tartásdíj fizetését, hisz a már kifizetett összeget úgysem kell visszafizetnie. Ezek után megvan a véleményem a jogrendszerről. Később még folytatom a történetet, hogy másoknak is tanulság legyen belőle.