eltiltás az apától

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

rigoz # 2020.09.07. 18:22

Most már hálisten' a kapcsolattartás végrehajtása járásbírósági hatáskör és az ilyen esetekért jókora pénzbírságok repkedhetnek elsőkörben, majd Tőle vehetik el végső soron a gyereket és büntetőeljárás hatálya alá is jóval könnyebben kerülhetnek az ilyen önhatalmú, unatkozó emberkék, nők-férfiak egyaránt...

Egyedül az eljárások elhúzódása az, ami félelemre adhat okot, mint reális lehetőség... Bár tény, a gyámügyi intézményrendszer még kevésbé jeleskedett az időszerűségben, főleg Pest megyében és a fővárosban, de ott legalább volt kivel-mivel jobban kikényszeríttetni, a közigazgatási bíróság, Kúriástul, mint kvázi négyfokú eljárási rendszer pedig nagyobb jobb védelmet is adott...

Szomorú örökös # 2020.09.07. 17:51

rigoz

„A szülő önhatalmúlag erre nem jogosult.”

Főleg nem azért, mert van az apának egy új barátnője.

rigoz # 2020.09.07. 17:45

Kapcsolattartást - ide értve a láthatást is - csak a bíróság ítéletével, illetve ítélet hatályú határozatával korlátozhatja határozott vagy határozatlan időre és ideiglenes a gyámhatóság, ha annak súlyos oka van.

A szülő önhatalmúlag erre nem jogosult.

Ide nem értve a rendőrség általános szerve által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás esetét.

Szomorú örökös # 2020.09.07. 16:04

Éva 84

„az anyának joga van e eltiltani az apát a babától aki még meg sem született ha a férfinek bizonyítható barátnője van.....ha megszületik a baba joga van e eltiltani a láthatástól.”

Nem hinném, hogy a gyereket bármivel büntetni kell azért, mert az anya féltékeny a barátnőre. Külön kell választani ezt a történetet a gyerek történetétől. Ő mindkettőtöké, joga van mindkét félnek látni. Ha megtiltja az anya a láthatást, akkor peres eljárással kell szerintem szembe néznie. Megéri?

Éva 84 # 2020.09.07. 15:36

Sziasztok.
Az lenne a kérdésem az anyának joga van e eltiltani az apát a babától aki még meg sem született ha a férfinek bizonyítható barátnője van. Nem házasok. Illetve ha megszületik a baba joga van e eltiltani a láthatástól.
Köszönöm a választ.

Burn Out # 2018.05.16. 13:23

oligaliga:

pártfogó ügyvédet csak folyamatban lévő perben lehet és nem minden esetben ingyenes. kirendelni meg nem célszerű. ha az ügyfélnek támogatást engedélyeznek, akkor egyszerűbb ha maga keres ügyvédet. kirendelésnél az ügyfél nem tud választani és az se biztos, hogy majd együtt tudnak működni.

vannak olyan bíróságok, amiknek a közelében pártfogó ügyvéd sincs.

oligaliga # 2018.05.16. 12:54

Ha nincs pénzed ügyvédre, kérhetsz az igazságügyi szolgálattól jogi segítségnyújtást. Ennek keretében ügyvédet is ki tudnak neked rendelni, akit az állam fizet.

Érdeklődj a településed szerint illetékes járási hivatal jogi osztályán.

Silverblood # 2018.05.16. 12:49

hát ja.tudom.de 54000 ft-os fizetés mellett kicsit húzós lenne.és valamiből még élnem is kell.amúgy se ez volt a kérdés. hanem hogy mit kell ilyen esetben tenni? bár nem tudom,hogy az ügyvéd mit tudna igazolni például amit én nem.rengeteg bizonyítékom van arra,ami történt. az ügyvéd már csak dísznek volna.

egyötvenes68 (törölt felhasználó) # 2018.05.16. 12:01

„Ügyvédre nincs pénzem”

Anélkül nehéz lesz!

Silverblood # 2018.05.16. 11:58

Szia Burn Out. ezek a dolgok tavaly májustól augusztusig történtek velem.azok után hogy otthagytam a férjemet a 2 kisgyerekemmel együtt.utána elvette tőlem a két gyereket.a rendőrség azzal védekezett,mert az apának is joga van.ezek szerint nekem nincs semmi jogom,többször megfojtogatott, börtönbe akart juttatni,mert rám fogta,hogy én késeltem meg,mikor megvagdosta magát.a gyerekeimet teljesen ellenem nevelte.és mégse csinált senki semmit hiába fordultunk rendőrséghez,gyámügyhöz.sőt még a 10 hetes magzatomat is el kellett vetetnem, miután megfojtogatott,büntető eljárás volt a nyakamba varrva,és még halálosan meg is fenyegetett. Ja és a kislányom is látta egyszer mikor az apja megfojtogatott a válóper és gyerek elhelyezés még mindig tart. Maga szerint lehet még ezután pert indítani az ügyben,ennyi idő elteltével?vagy ilyen esetben hova kell fordulni jogorvoslatért?ugyanis a volt férjem még egy enyje-benyjét sem kapott a 2 gyerek és ellenem elkövetett bűncselekményekért.megadom az e-mail címem:nagyagnestab@gmail.com. Tényleg nagyon fontos lenne tudni hova lehet ilyenkor fordulni és mit lehet még tenni.Ügyvédre nincs pénzem.Kérlek segítsetek!

Burn Out # 2018.05.06. 13:20

mikor voltak ezek?

Silverblood # 2018.05.06. 12:12

Sziasztok!Volna egy kérdésem?és abban az esetben ha az apa súlyosan veszélyezteti a 2 gyerekét.és voltak már szemtanúi például annak, hogy az anyát bántalmazta az apa.abban az esetben se lehet kérni az apa eltiltását? és ha lehet hol és hogyan kell kérni?

kissember # 2007.01.02. 10:34

Derill üdvözletem! Mindenkinek BUÉK:)
Van egy olyan gyámhivatali végzésem megyei szinten, amiben úgy gondolják, hogy a nyári iskolai szünetben is jár az időszakos kapcsolattartás, annak ellenére, hogy a végzésben megfelezik a két szülő között az iskolai szüneteket. A másik gyámhivatal nem így gondolja és a bíró sem, aki ezt elrendelte. Viszont van egy másodfokú gyámhivatali végzésem, persze az elmaradt kapcsolattartást nem pótolják... Bírósághoz nem fordultam ez ügyben, viszont a minisztériumhoz akarok fordulni ez ügyben, mert szerintem mégse normális, hogy kétféleképpen lehet értelmezni valamit és most a másik fél úgy értelmezi aktuálisan a kapcsolattartásokat, ahogyan Õ akarja. Mi erről a véleményed?

derill # 2007.01.01. 18:25

Ez tény, ráadásul jogszabály is. A Ket. előirja a tényállás tisztázási kötelezettséget. Továbbra is fenntartom, hogy sajnos képzettség/tudás terén sok gyámhivatal le van maradva. Még a gyámhivatal vezetőknél sem követeli meg a jogszabály, hogy jogi és államigazgatási végzettségük is legyen, általában csak az egyik van, pedig államigazgatási jogi ügyeket intéznek. Az ügyintézőknél a jogszabály még ennél is engedékenyebb, szociálpedagógus, óvónő, és sok hasonló képesítéssel lehet valaki ügyintéző. Ha belegondoltok abba, hogy a jogi egyetemen 2,5 évig tanulnak polgári jogot, legalább fél évig külön családjogot, külön kereskedelmi jogot tanitanak szintén fél évig, mig az egyéb felsőfokú intézményekben összesen általában egy évig tanítanak jogi tárgyat, belátható, hogy miért ilyen siralmas a helyzet. Ráadásul nem lesz minden jogvégzettből jó gyámos. Rengeteg jogászt képeznek, és emiatt panaszkodnak is, hogy nem tudnak ezek a jogászok hol elhelyezkedni, miközben épp a gyámhivataloknál, ahol nagyon kellene a jogász, szinte alig van. Mostanában sokat javult a helyzet, de még nem az igazi. Amikor egy gyámhivatal-vezető ugy nyilatkozik a médiában, hogy ha az egyik tanu állit valamit, a másik meg az ellenkezőjét, akkor a két tanuvallomás "kioltja" egymást, akkor igen komoly gondok vannak (a Be. 171. § (2) bekezdéséről még nem is hallott, holott ilyen esetben egyértelmű, hogy valamelyik tanu hazudik, tehát hamisan tanuskodik, a gyámhivatalnak pedig feljelentési kötelezettsége van ilyen esetben a Be. szerint).

A megyei gyámhivatalok feladata lenne az ilyen és hasonló tudatlanságok megszüntetése. Szerencsére most már tapasztalhatóak igen jó megyei döntések is, tehát látszik a fejlődés, csak nagyon lassu.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.01. 09:19

Köszönöm. Akkor vegyük úgy, hogy azzt mondtam: "nem kellene bemondásra intézkednie".

derill # 2007.01.01. 05:43

Gézoo: sajnos az emberi tudatlansággal szemben egyetlen ügyvéd sem tud garanciát vállalni. Nem az ügyvéded volt rossz. Egyszerüan mindenki tologatja a dolgot.

A biróság képtelen minden élethelyzetre kitalált itéletet hozni, sokszor a leglogikusabb érvelést is figyelmen kivül hagyja. Kértem már olyan szabályozást, miszerint a kapcsolattartás pótlására az anya a következő héten köteles, ha akkor sem valósul meg, akkor a gyámhivatali határozatban meghatározott határidőig. Figyelmen kivül hagyták, azt mondták, az itéletük ugy jó.

A gyámhivatal pedig azt mondja, hogy ami nincs benne az itéletben, azt nem tudja végrehajtani, a jogszabály pedig nem kötelező rá nézve (ezt nem is értem, ezért attól félek tudatlanul fogok meghalni). A jogszabály kimondja, hogy kötelező minden elmaradt kapcsolattartást pótolni a mi a kötelezettnek róható fel, vagy ami a jogosultnak róható fel de az értesitési kötelezettségének eleget tett. A jogszabály feltételt nem szab ehhez, azt sem, hogy az itéletben szerepelnie kellene bárminek is a pótlással kapcsolatban.

Külön mondja ki, hogy minek kellene szerepelnie az itéletben, azt lehet, hogy ilyenkor ha rossz a határozat, a fellebbezésben ezekre a hiányosságokra is hivatkozik az ügyvéd. Nagyon fontos, hogy a jogerős szabályozás minél pontosabb legyen. Van olyan ügyem, ahol a biróság nem volt hajlandó pontositani az itéletet, szerinte tökéletes, a gyámhivatal meg leirta, hogy végrehajthatatlan. Persze nem azonnal, hanem apuka fél évig sorra nyujtotta be a végrehajtási kérelmeket, az elsőt azzal utasitották el, hogy anya hozott tanukat, hogy apa nem volt ott, aztán a többit azzal, hogy vagy nem volt ott, vagy a gyerek beteg volt, majd az utolsó elutasitásakor közölték, hogy végrehajthatatlan. Az ujraszabályozásig hónapok teltek el, végül a biróság csak kiegészitette. A végrehajtási kérelmet elutasitó határozat ellen pedig nincs helye birósági felülvizsgálatnak.

Inditottam pert a Legfelsőbb Biróságon amiatt, mert a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet elutasitották és kizárták a jogorvoslatot, és hivatkoztam az Alkotmányra, miszerint a jogszabálysértő határozat ellen birósági felülvizsgálatnak van helye, ráadásul elvonják a biróság jogkörét azzal, ha a biróság szabályoz valamit, majd azt nem hajtják végre, a végrehajtási kérelmet pedig elutasitják, de a biróság azzal érvelt, hogy az nem érdemi határozat, hanem végrehajtás körébe eső (Áe. 72. § (4) b) volt korábban). Véleményem szerint ha a biróság szabályoz egy kapcsolattartást, azt pedig nem hajtják végre, tehát a végrehajtási kérelmet elutasitják és nem biztositanak jogorvoslati lehetőséget, az az Emberjogi Egyezmény 13. cikkébe ütközik. Folyik a strasbourgi eljárás, meglátjuk mi lesz a vége.
Én sem vagyok képes csodákra, de az ilyen döntések ellen harcolok.

Sajnos ezek az ügyek időigényesek, évek telnek el, addig a gyerek meg felnő. De ha sosem kezdjük el, sosem lesz vége. Az AB-hez is fordultam a dologgal, vizsgálják.

Kovács_Béla_Sándor: sajnos a gyámhivatal sokszor intézkedik csak bemondás alapján, sőt a biróságtól is láttam már ilyet. Amit az anya állított azt tényként kezelték, az apának mindent bizonyitania kellett. Volt, hogy mindent okirattal bizonyitottunk, az anya semmivel, mégis neki "hittek".

Sokszor sajnos a gyámhivatal felettes szerve sem jobb, egyébként épp a megyei gyámhivatalok adták ki, hogy kizárólag azt hajtják végre, ami az itéletben benne van. Amikor azzal érveltem, hogy nem lehet olyan határozatot hozni, hogy az elmaradt kapcsolattartást a következő héten kell pótolni, ha akkor sem, akkor a következő héten, ha akkor sem akkor....stb., akkor közölték, hogy "igaz, elmaradt a kapcsolattartás, mert a gyerek nem akart menni, a következő héten viszont beteg volt, tehát a pótlási időpont letelt, a pótlás pótlása meg nem rendelhető el". Hiába érveltem, hogy nincs olyan, hogy pótlás pótlása. Ha pótolták nem kell pótolni, ha nem pótolták pótolni kell. Közölték, hogy nem rendelik el a végrehajtást. Határozatot még nem kaptam, de több ügyben köszönt vissza a dolog. Gyülnek az ügyek az AB-n és Strasbourgban. Előbb-utóbb történik valami, de igen sok munka kell hozzá.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

sanger # 2006.11.21. 14:14

Kedves KBS,

Sajnos tévedsz, a gyámhivatal igenis intézkedhet az egyik fél bemondására. Saját esetemben is így történt, bizonyítható az elfogultság, az ostoba hivatalnok még el is dicsekedett vele az elsőfokú gyámhatóság tisztviselőjének. Ennek köszönhető az, hogy másodfokon ideiglenesen elvették tőlem a gyermekemet. (gyámhivatali és nem bírósági eljárásról beszélek!). Természetesen bepanaszolhatnám a másodfokú jogi végzettséggel rendelkező tisztviselőt, de attól visszakapnám a gyerekemet?

Gézoo # 2006.10.19. 09:28

Kedves KBS!

Most pedig Te követhetsz meg!

A tegnapi beszélgetés hatására fogadtam öt sörben, hogy bíróság nem dönthet bemondás alapján..
Elvesztettem.
Nem akartam hinni a szememnek a határozat olvasásakor. A kincstári vagyonkezelő végrehajtást kért minden bizonyítás nélkül valaki ellen.. Az még nem derült ki, hogy miért éppen ő ellene, de nem is lényeges..
A bíróság az alperes kiértesítése és megkérdezése nélkül jóváhagyta a két gyerek utáni szocpol. kedvezmény és a házépítés utáni áfa visszavételéről szóló végrehajtást..

Csak, hogy az áldozat sohasem kapott szocpolt.., és sohasem építkezett aminek
áfája lett volna.. Sőt! Gyermekei sincsenek,
és hitelt sem vett fel, amelynél szóba jöhetett volna "jövőbeni gyermek" vállalása, de még csak nem is nős..

Úgy, hogy nem csak hatóság képes bemondásra eljárni, hanem még bíróság is..

Még mielött vitatnád, elfaxolhatom a határozatot.. Csak add meg hova..
Majdnem dobtam egy hátast amikor elolvastam.

Gézoo # 2006.10.18. 11:41

Kedves KBS!

Ezennel Megkövetlek!

NEM Ebben a fórumban és NEM tőled kaptam
az előző kettő hitetlenkedő, vagy "bemondáson" alapuló feltételezést.

Másutt is hasonlóan hitetlenkednek a jogászok az eddigiek olvasása után.

Bocs, hogy azt hittem, hogy Te említed harmadszorra!

Gézoo # 2006.10.18. 09:45

Kedves KBS!

A felettes szerv.. Nos már írtam, amikor az apa telefonon értesített a válaszukról. Azóta elolvastam a megyei gyh levelét.
Megerősíthetem, hogy a gyh nem hajlandó a törvényekben rögzített gyermeki jogokat biztosítani, csak és kizárólag az ítélet végrehajtására hajlandó.
Ezt a BKKmegyei gyh vezetője Dr,V.né
levelében szó szerint így van benne.
Én személy szerint csodálkozom, hogy ilyet hogyan adhat írásba egy hatóság vezetője, de nem az én bőrömet vitte vásárra, így lelke rajta.

A tény az tény marad: jogsértések sora és a hatóságok bűnsegédi magatartása, bíztatása csak fokozza a törvénysértéseket.
És ezért ártatlan gyerekek szenvednek.

Gézoo # 2006.10.18. 09:38

Kedves Kovács Béla Sándor!

Tudom, hogy "az egyik fél előadása" alapján a jogászok már hozzá szoktak ahhoz, hogy az esetek nagy többségében félre, vagy legalább is részlegesen tájékoztat az egyik fél. Lehet, hogy pusztán azért, mert úgy hiszi helyesnek.

Ebben az esetben én a harmadik fél vagyok, akinek nem csak, hogy nem érdeke az esetleges félretájékoztatásod, hanem egyenesen káros lenne. Hiszen kizárólag a tények pontos közlésével remélhetem a segítségeteket.

Ha ez nem elegendő, akár a dokumentumok scannelésével megküldhetem neked, hogy saját szemeddel meggyőződhess ezen "állításaim" valóságáról.

De gondolom, ilyen mailezés nélkül is tudod, hogy korrekt vagyok a tények tekintetében. Hiszen azt is tudod, hogy nem
elegendő bejelentést tenni a gyh-n, a bizonyíték is kell.
Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a félszáz esetrőből, ha akár egyetlen egyben
is alaptalan lett volna az apa bejelentése,
akkor a gyh a törvényben előírt módon eljárt volna ellene.
Hiszen minden egyes jegyzőkönyv felét a gyh általi fenyegető figyelmeztetés tölti ki,
a pontatlan vagy alaptalan bejelentésre vonatkozóan.
Vagyis a szerencsétlent már megbüntették volna, ha alaptalanul kekeckedik a gyh-val.

Bár igaz, egyszer már ezt megbeszéltük veled. Nem értem, hogy miért hozod fel harmadszorra is ??

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.18. 08:56

A probléma ott van, hogy a gyámhivatal "renitenskedéséről" kizárólag Gézoo előadásából tudunk. Felettes szerv határozata vagy bíróság ítélete ilyesmit nem állapított meg. Talán azért mert nincs is.
Már mondtam: a gyámhivatal nem intézkedhet az egyik fél bemondására.

Gézoo # 2006.10.18. 07:37

Kedves Pocak!

Köszönöm szépen !

pocak # 2006.10.18. 06:58

Gezoo,

Ha jól emlékszem, már harmadszor írom, hogy keressétek fel Derillt (Dr. Régász Mária).
Itt a családjogi témák rengeteg topicjában írt már, ha egy kicsit régebbi topikikat megnézel, a neve mellett ott lesz az e-mail hivatkozás is.
De ha jól tudom, akkor egyszerűen derill@freemail.hu a címe.
Õ most ügyvéd, de egészen tavalyig egy fővárosi gyámhivatal vezetője volt 17 éven keresztül. És nagyon korrekt, talán még egy kicsit inkább apa-párti is.
Nemcsak jogi diplomája van, hanem államigazgatási fősulira is járt, vagyis a közigazgatási ügymenet is elvileg a kisujjában van.
Ha ő nem tudja, hogy kell nyakon csípni egy renitenskedő gyámhivatalt, akkor senki!

Gézoo # 2006.10.18. 06:47

Kedves Kovács Béla Sándor!

Megtörtént. Több ügyvédet felkeresett az apa a papírokkal.
Az eredmény, hű képe a fórumokon kapott válaszoknak.
Volt olyan ügyvéd aki vonogatta a vállát, majd megjegyezte, hogy egyszerűbb lenne lemondani a gyerekről, elfeledni azt is hogy létezik, és olyan messzire költözni, hogy ne lehessen számonkérni a "láthatások" elmaradását.
Volt olyan, aki szinte lázba jött
a perek sorának lehetőségétől, és azzal
áltatta az apát, hogy az ilyen jogsértő
anyától nem csak elpereli a gyereket, de még az anyát el is tiltatja..
Volt olyan aki ..

Az apa pedig csak egyszerűen normális megoldást szeretne.
Nem akar ártani a gyermeke anyjának, de
azt sem akarja hagyni, hogy a gyermekét
tönkretegye az elvakult butaságában szenvedő anya..

Olyan ügyvédet még nem talált, aki a gyámhatóságot rá tudta volna venni, hogy a törvényekben meghatározott feladatát teljesítse.

Én magam, az apával értek egyet. Kell lennie olyan köztes megoldásnak, ami nem árt senkinek, de ugyanakkor a normális,
törvényes rend betartatását eléri.

Szerinted van rá megoldás??
Nem kérem, hogy így, neten oldja meg
valaki, csupán azt, hogy annnyit mondjon:

" Igen, van rá biztosan működőképes megoldás, keresd a..."

vagy

"Sajnos nincs köztes megoldás. Vagy eltiprod vagy hagyod a fenébe.."

Szerinted melyik a helyes válasz??