Kedves willow! Köszönöm a tanácsaidat. Sikerült ügyvédet találnom - egy lelkes fiatal ember, aki még 15-én is dolgozik - remélem ügyes is lesz. Õ is ezt tanácsolta, elmondta milyen jogaim vannak, ennek ellenére rendőri segédlettel sem tudtam bejutni a tulajdonomba. A füzesabonyi rendőrkp szerint ők csak jogerős bírói végzés birtokában intézkedhetnek, mivel nekem csak tulajdoni lapom van, azt nem fogadták el. Majd hétfőn a jegyzőnél próbálkozom a birtokvédelemmel. Én egy Heves megyei kis faluban lakom, itt nem szokás hagyatéki leltárt készíteni (az illeték miatt), ez már 4 éve az édesanyám halálakor sem készült. Itt vagyunk most bajban a nővéremmel, hiszen annyira nem jegyeztük meg, hogy mi volt a szüleim tulajdonában. Mostmár kezdem látni az alagút végét a segítségetekkel, reménykedek, hogy mégis csak van igazság.
Mégegyszer nagyon köszönöm a hozzászólásokat, további kellemes napokat kívánok mindenkinek, üdv kissir
Öröklés és haszonélvezeti jog
Én azt hiszem hogy ez az a helyzet, ahol nincs mit tenni, muszáj mielőbb ügyvédhez fordulni (nem virtuálishoz, valódihoz!;) mert defacto a fél ingatlan mindenképp a tiétek, -mindenféle terhelés nélkül-, mert afelett az apa halálával a haszonélvezet megszűnt. Ergo az élelmes élettársnak már csak a fél ingatlanon van használati joga, olyan pedig nincs, hogy ne lehetne a fél ingatlan-illetőséget birtokba venni, vagy pénzzé tenni (már ha kell valakinek).
Én a beköltözést látom a legcélravezetőbbnek, mert akkor csak-csak nem fogja olyan jól érezni magát az élettárs, és így talán nyílik majd esély a korrekt megegyezésre.
Ami a végrendeletet és a vagyonleltár körüli visszásságokat illeti, ennek egy ügyvéd símán a végére tud majd járni, ha megbízod. Szerintem ebben az esetben mindenképpen érdemes.
Üdv.
Idáig azt hittem, hogy az emberek általában azért írnak végrendeletet, hogy haláluk esetére tiszta helyzetet teremtsenek, mégha ez a helyzet egyes - hozzájuk rokonsági fokban közel álló - személyek számára nehezen elfogadható is. (Naiv vzoli.)
(Az örökhagyó gyermekeként az ember azzal még megbarátkozik egy idő után, hogy a nem nagyon kedvelt mostohaszülő, mint özvegy volt házastárs jogszabály erejénél fogva haszonélvezeti jogot szerez; viszont azt azért szerintem nehezebb lenyelni, hogy egy élettárs viszonylag rövid ideig tartó együttélés után éppen hogy az örökhagyó akaratából szerez haszonélvezeti jogot.)
Apuka tényleg alaposan bekavart.
A végrendelet tételénél a későbbi per lehetősége (vagy inkább: egyértelműsége) már a végrendelet papírja felett olyan szépen kirajzolódott, mint Belsazar király palotájának falán a Mene, Tekel, Ufarszin.
Ha az örökhagyónak már eleve az volt a szándéka, hogy az élettársát lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza mint a saját gyerekeit (szíve joga; mindenki azt kedvel akit csak akar) : akkor a helyében állva speciel nekem logikusabbnak tűnt volna az, ha az élettársamat egy, a gyermeki kötelesrész(ek) mértékét el nem érő végrendeleti juttatásban részesítem. Pláne, ha az élettárs lakhatása annak saját ingatlana révén biztosított.
Mert ez a helyzet nemcsak a gyerekeknek kényelmetlen, hanem - lett légyen bármilyen rámenős és izmoslelkű - : a volt élettársnak sem lehet egy kánaán; hiszen ez neki is egy bizonytalan helyzet.
Persze, ha az örökhagyó célja az volt, hogy mindenkivel maximálisan kitoljon: ezt száz százalékig sikerült teljesítenie.
Értem, ezt nem tudtam, de nem árt tudni:-(
Haszonélvezet szerződésben és végrendeletben is adható. Itt persze, csak az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára.
Apuka alaposan bekavart.
Állj, nekem valami nem tiszta. Ha az apátok élettársa volt, akkor hogyan adhatott neki halálig szóló haszonélvezeti jogot? Maximum a saját haláláig adhat ilyet, de az élettárs haláláig szerintem nem.
Ha össze is házasodtak, akkor jár az özvegyi haszonélvezet, de az más tészta.
Köszike az ötletet, ezt fogom tenni. De mi van a lekötött betétekkel - új kérdés. Most derült ki, hogy már édesanyánk halálakor is megvoltak, csak apu nem vallotta be a hagyatéki tárgyaláson.
Másik kérdésem, ha beköltözök az egyik szobába, de a konyha és a mellékhelységek közös használatúak, használhatom az edényeket?
3. kérdés: az élettársal közösen vett tárgyak tekintetében kérhetünk-e vagyonmegosztást, vagy azokkal mi lesz. Az ajándékok tekintetében természetesen nincs semmiféle követelésünk!
4. Kérhetem-e a boncolási jegyzőkönyvet, mert apám súlyos agyvérzést kapott, és mivel az özvegy tudott a végrendeletről, neki érdekben állt, hogy nem értesítette időben az orvost. Köszike előre is mindenki segítségét!
Jut eszembe, hogy azt a végrendeletet - már ha van róla másolat a kezetekben - meg kellene mutatni egy ügyvédnek: hátha talál benne olyant aminek alapján megtámadható az apai haszonélvezeti ajándékozás. (Ha "ingyen" kapta a nő akkor is csak kellett illetéket fizetnie - vélem -, szóval fizetett-e egyáltalán?)
Ha esetleg butaságot írtam, a jogászoktól bocs...
Édesapátok halálával az anyai részen lévő holtig tartó haszonélvezeti jog megszűnt, így a testvéreddel a háznak TÉNYLEGESEN a fele tulajdonosai lettetek - ha jól írom.
Jelensétek fel bírtokháborítás címén!
Kettőtök közül amelyikőtök jobban bírja cérnával cuccoljon be az egyik szobába., vélem az esetleges albérlőt a nő a viselkedésével hamar
távozásra bírná...
Peres úton ki lehet kényszeríteni az ingatlan kényszer értekesítését, bár ez általában jelentős vagyoni értékvesztéssel jár.
Az apai ajándékozási bőkezűség ellen nem lehet tenni semmit.
Hogy feldobja a talpát?
Valaki azt tanácsolta, költözzünk be az egyik szobába, mivel 3 szoba van, vagy adjuk ki albérletbe. Ez működhetne? Félreértés ne essék, ez az ingatlan a szüleim munkájának a gyümölcse. Az édesanyám 70 éves koráig dolgozott, olyan tiszta volt mint a patyolat. Mióta az új asszony van a háznál, penészesek a falak, a ruhák a szekrényben, mocsok van mindenütt. Az apám mosott, főzött, elhalmozta az asszonykát arany ékszerekkel, ajándékokkal. Mi a nővéremmel semmit nem kaptunk az édesanyánk után, azonkívül, hogy a nevünkre került a 1/2 ház és fizethettük az illetéket!
Szurkoljatok.
Sos segítséget szeretnék kérni! Édesanyám 4 éve halt meg, a nővéremmel örököltük az ingatlanuk felét. Apám két éve élettársát, akinek saját ingatlana is van, bejelentette a házba, és végrendelkezett, holtig tartó haszonélvezetet adott neki. Apám most meghalt, az özvegy lobogtatja a végrendeletet és nem enged be a saját tulajdonunkba! Felajánlottuk neki a megváltást, de nem kell neki, holtig ott akar lakni. Mit tehetünk?
Attól, hogy van nyugdíja, még kérhet tartást.
Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhetô házastársa sincs.
A gyermek a szülô érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülô tartási, gondozási és nevelési kötelességének eleget tett.
A tartásra jogosultat rokonai közül elsôsorban leszármazói kötelesek eltartani.
Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné.
Gondolom, hogy ezek jöhetnek számításba a volt (átiratott) anyai rész tekintetében:
Ajándék visszakövetelése (Ptk. 582. §) :
http://net.jogtar.hu/…/getdoc2.cgi?…(582)B(1)#xcel
Ajándék visszakövetelésének eseteihez fűzött magyarázatok:
http://www.magyarorszag.hu/…0060627.html#…
(Mindkettőnél meg kell várni, amíg az oldal teljesen betöltődik!)
Szigorúan jogi értelemben pusztán haszonélvezőként az édesanyának biztos nincsen köze az adásvétel megkötéséhez; kezdeményezésének kötelező ereje nincs a tulajdonosra nézve.
A haszonélvezet viszont az egész lakáson az övé, így ha akarja: akár élete végéig megakadályozhatja a tulajdonost a tulajdona használatában. Tehát jó alkupozícióban van.
Ha az ember eltekint a családi kapcsolatoktól, és az ügyet ügyként és nem családi problémaként kezeli, akkor szerintem a tulajdonosnak azt kell mérlegelnie, hogy egyrészt mennyire komoly a haszonélvező azon szándéka, hogy nem-értékesítés esetén élni fog a kizárólagos használat jogával, másrészt mennyire komoly a haszonélvező ajándék-visszakövetelési szándéka, és ha valóban komoly: van-e olyan PTK.-beli esete az ajándékvisszakövetelésnek (582. %), amelyre a haszonélvező alappal hivatkozhat; harmadrészt ha bármelyik (vagy mindkét) szándék komoly, akkor az eladási árból a haszonélvezőnek a haszonélvezetről lemondás ellenértékeként fizetett összeg levonása után fennmaradó forint-összeg milyen arányban áll a másik lehetőséggel: a haszonélvezettel terhelt ingatlan - vagy esetleges sikeres ajándékvisszakövetelés esetén ingatlanrész - (nyilván piaci áron aluli) eladása után befolyó árával. Mert ez is egy lehetőség, és ha a haszonélvező túl sokat követel az eladási árból: akár előállhat egy olyan szituáció is, hogy ez a kedvezőbb.
Rosszul tudom, hogy CSAK a tulajdonos dönthet az eladás mellett? A haszonélvező pedig vagy lemond a haszonélvezetéről, és megkapja annak ellenértékét a vételárból, vagy marad, és akkor terhelten tudja csak eladni a tulajdonos.
Elfelejtettem írni, hogy Anyu kezdeményezte az eladást, most is akarja, de a 10 millót kéri az árából.
Üdvözlettel: Li_liom
Kedves ObudaFan!
Köszönöm válaszait!
Anyunak van nyugdíja, bár nem tudom mennyi, de a minimális, ha van ilyen biztosan. Jelenleg is a saját pénzéből él, a villanyszámlát és a fele telefondíjat fizeti, a többit én. Ha van saját nyugdíja, akkor is kötelezhet a bíróság tartásra? Na meg Õ akar/akart külön költözni nem én.
Olyan kikötései vannak, hogy 10 milliót kér a vételárból, mert Õ másfélszobás lakást akar, oda pedig majd albérlőket, ami marad az legyen az enyém..... :-(
Ha vissza is követelné az Õ általa átadott fele tulajdont (soha nem kértem, szerződéskötéskor láttam meg, hogy így íratta), milyen címen, vagy milyen indokkal? Csak úgy, hogy mégis meggondolta magát?
Köszönettel, Üdvözlettel: Li_liom
Nem örökölheti, a haszonélvezet legkésőbb a jogosult halálával megszűnik.
Nem adható el, nem adható át. A gyakorlásának jogát viszont annak időtartamára át lehet engedni.
Kérhet, olyan mértékűt, ami - a többi tartásra kötelezhető rokon szóbajöhető tartását is figyelembe véve - elégséges lehet az ő megélhetéséhez.
Azt a részt követelheti vissza, amit ő adott, illetve a lakás eladása esetén a vételárból a rá jutó részt.
Mivel az ő hozzájárulása nélkül csak haszonélvezettel terhelten lehet eladni az ingatlant, csak a haszonélvezetre tekintettel nem követelhet semmit, ha nem járul hozzá az eladáshoz.
Sziasztok Kedves Mindenki!
Kérdezni szeretnék pár dolgot, mert gondban vagyok Anyukámmal, remélem csak átmeneti vita köztünk, de azért szeretném ha kicsit konyítanék a dologhoz.
- örökölheti-e valaki a haszonélvezeti jogot, ha igen, ki?
- eladható-e a haszonélvezeti jog, vagy átadható-e?
- kérhet-e tőlem szülői tartásdíjat, vagyis csak tőlem, amikor 2 gyermeke van és ez milyen mértékű lehet?
- Apukám, még a halála előtt nekem ajándékozta a fele házrészt, majd Anyu is rám íratta az ő részét, de a haszonélvezet az egész lakáson az övé, most visszakövetelné azt a részt, amit Apu nekem ajándékozott. Megteheti? Ketten vették az előző lakást, Apuval együtt vették fel a hitelt rá, Anyu igényelte meg, majd elváltak és ekkor ajándékozta nekem Apu az Õ részét.
- Ha eladjuk a lakást, amiben most lakunk, mennyit követelhet tőlem Anyu a lakás árából?
Elnézést a sok kérdésért!
Nagyon köszönöm előre is!
Köszönöm a tájékoztatást azt hiszem nem vagyok könnyű helyzetben:(
„Kérdésem az hogy ők továbbra sem tudnak semmit tenni az ingatlannal az én beleegyezésem nélkül?”
Akik vonatkozásában lemondtál, azok azt csinálnak a saját részükkel, amit akarnak (használhatják, bérbeadhatják, eladhatják, elcserélhetik, elajándékozhatják) - míg amelyik részre fennmarad a haszonélvezet, ott a tulajdonos csak a haszonélvezet fennmaradása mellett adhatja/ajándékozhatja el - így pedig nyilván nem sokat ér, mivel a használat és a hasznosítás joga marad a haszonélvezőé.
Bizony, és jelen esetben a haszonélvezet csak 2/5 mértékű használatot fog így engedni, a 3/5 után - ha az egész ingatlant használni akarod - többlethasználati díjat kérhetnek az arra jutó tulajdonosok, vagy követelhetik, hogy használhassák ilyen mértékben az ingatlant.
Csak a pontosság kedvéért: az is eladhatja a tulajdonrészét, akiét haszonélvezet terheli. Csak ő a teherrel együtt.
Nem mellesleg: annak a gyakorlati jelentősége, hogy a haszonélvezet egy ingatlan egészét terheli-e vagy csak egy meghatározott eszmei hányadát, abban van, hogy a haszonélvezettel nem terhelt hányadok tulajdonosai ugyanúgy birtokolhatják, használhatják, hasznosíthatják az ingatlant, mint a haszonélvező. Szóval csak óvatosan azzal a lemondéssal - már ha az általad lakott ingatlanról van szó.
Az a tulajdonos, akinek a tulajdoni hányadát terheli a haszonélvezet nem. Akiét nem terheli, az akár el is adhatja a saját részét.
Az a 2/5 rész az én két kiskorú gyerekeimé lenne.A férjemnek első házasságából volt 3 gyerek és ők szeretnék ha lemondanék az özvegyi jogomról a rájuk eső részen.Kicsit bonyolult.Kérdésem az hogy ők továbbra sem tudnak semmit tenni az ingatlannal az én beleegyezésem nélkül?
