Rékuska
2016.07.04. 08:33
Kedves Béla,
szívesen venném a tájékoztatást az előnyökről is!
Előre is köszönöm.
Társasházi jog
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.07.04. 08:04
Inkább előnye van.
Rékuska
#
2016.07.04. 08:00
Kedves Hozzáértők,
azt szeretném megtudni, hogy milyen hátrányokkal jár, ha egy ikerházfél tulajdonosaként belemegyek a társasház-alapításba. A másik házfél tulajdonosa árulja a házát, de a vevő csak akkor akarja megvenni, ha társasházzá nyílváníttathatja - az alapítási költségeket állná. Jelenleg a kerítés és a vízóra a közös. Előre is köszönöm a segítséget!
Carmina
#
2016.06.24. 14:13
Tisztelt Társasház2016!
Köszönöm a választ!
Ezek közül több dolgot már elindítottam. Nem célom, hogy engem válasszanak meg, azt szeretném, ha egy hozzáértő cég venné át a közös képviseletet és a társasház kezelését. A lakók hozzáállása ("nem fizetünk idegeneknek") elkeserítő. Az időseket nem lehet meggyőzni, a fiatalok elköltöznek, aki marad, az el sem jön közgyűlésre, mert bevallása szerint nem érdekli.
Végső megoldásnak a jegyző felkeresését tartom én is.
Ha nem gond, írnok önnek e-mailt, mert van még pár kérdésem, ami egyedi és nem untatnám vele a tisztelt fórumozókat.
Köszönettel: Zsuzsa
Társasház2016
#
2016.06.24. 14:03
Kedves Carmina (Zsuzsa)!
- Először is keressen szövetségest a tulajdonosok között, akivel tud beszélgetni, emailezni a társasház dolgairól. Sokat segíthet Önnek, csak pusztán az a tény, hogy nincs egyedül.
- A társasházakról szóló törvény betűről betűre történő tanulmányozását, kijegyzetelését javaslom. Ezt követően, a társasház működése során felmerülő konkrét esetekben rendszeresen, udvariasan fel kell hívni a figyelmet a szabályozástól való eltérésre. Így egy lassú evolúció valósulhat meg, melynek során a tulajdonosok kezdik megérteni a helyzetet. Ha nem ismeri a törvényt, akkor hiába választják meg Önt közös képviselőnek, maradnak a szabálytalanságok.
- A közgyűlésekre kérjen mindig napirendi pontot az Ön által szükségesnek tartott témákról. Napirendi ponton kívüli témában hozott határozat érvénytelen.
- Kérjen meghatalmazást tulajdonostársaktól egy, vagy az összes közgyűlésre. Így helyettük is szavazhat, nem kell eljönniük a közgyűlésre.
- Rendszeresen érdeklődjön a közös képviselőnél egy-egy ügyben telefonon, személyesen, emailben. Tértivevényes levelet is írhat, ha úgy gondolja, hogy később még szükség lehet arra, hogy Ön igazolni tudja mások előtt, hogy mit írt. Keresse fel a közös képviselőt és nézze át a társasház iratait, kérjen másolatokat pl. jegyzőkönyvekről.
- A társasház működésének törvényességét a város jegyzője jogosult ellenőrizni és felügyelni, ha Ön bejelenti a szabálytalanságokat.
Az említett "2 közös képviselő egy társasházban" esetet csak olyan értelemben tudom törvényesen elképzelni, hogy:
- Több épületről van szó, akár látszólag egybeépítve, de papíron 2 külön társasházat alkotnak.
VAGY
- 1 cég vagy egyéni vállalkozó van megbízva a közös képviselet ellátásával, akinek van alkalmazottja. Ekkor a közös képviselő jogilag maga a cég ill. vállalkozó, de a gyakorlatban a vezető és az alkalmazottja is közös képviselőnek számít.
Remélem tudtam segíteni.
Carmina
#
2016.06.24. 13:29
Én is erre hivatkoztam, de nem értik... Sok idős lakó van, aki azt sem tudja, hogy mi ez a törvény. Ők szavazták meg mindig az itt lakó közös képviselőt, aki szintén nem nagyon értelmezi a törvényt. Úgy érzem, tehetetlen vagyok, mert tavaly kezdeményeztem a kk leváltását és a többség megszavazta, hogy maradjon. :(
Carmina
#
2016.06.24. 13:29
Én is erre hivatkoztam, de nem értik... Sok idős lakó van, aki azt sem tudja, hogy mi ez a törvény. Ők szavazták meg mindig az itt lakó közös képviselőt, aki szintén nem nagyon értelmezi a törvényt. Úgy érzem, tehetetlen vagyok, mert tavaly kezdeményeztem a kk leváltását és a többség megszavazta, hogy maradjon. :(
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.06.24. 13:17
Erre most mint mondjak? 27. § (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el.
Egyes szám.
Carmina
#
2016.06.24. 11:37
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a válaszát!
Kérem, segítsen abban, hogy mivel tudom alátámasztani a lakóknak, hogy nem lehet kettő? Itt kb. azóta kettő van (szerintük, de még határozat sincs a jegyzőkönyvben!), hogy 1988-ban megírták az alapító okiratot.
Köszönöm!
Zsuzsa
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.06.24. 07:22
Nem lehet két közös képviselő.
Carmina
#
2016.06.24. 06:46
Tisztelt fórumozók!
Lehet-e, kell-e két közös képviselő egy társasházban? A miénkben évek óta kettő van, de a törvényben egyes számban szerepel, és nem találok erre vonatkozó szabályt/korlátozást.
Természetesen nálunk is minden törvénytelen, sajnos a lakók nagy része idős ember, a fiatalok pedig menekülnek innen. szeretném rendbe tenni a ház dolgait (mivel az egyik közös képviselő lemondott, engem szavaztak meg helyette), de nem tudom, hol kezdjem. A "fő" közös képviselő nem ismeri a törvényt sem, nem megfelelően képviseli a jogainkat. Kezdeményeztem egy társasház kezelő cég megbízását, de leszavaztak és maradt a régi kk, aki inkompetens. Mit tudok tenni?
bundori
#
2016.06.20. 05:18
Inkább csak szigorítani kellene a közösképviselők hatáskörét, vállaljanak több felelősséget mert iszonyat kóklerek és szélhámosok vannak köztük.
Sokan megosztják a lakóközösséget, és kiveszik folyamatosan a pénzt majd felmondanak valamilyen ürüggyel és hoppon marad a ház.
Elgondolkozott már valaki azon hogy vajon miért nem jutnak hozzá a tulajdonosok pl.a társasházi törvényekhez?? Ha nem interneteznek akkor hogyan tudják meg , milyen jogaik vannak? Miért zárnak el előlük minden tájékoztatási forrást? Miért kell ügyvédhez menni és fizetni? Itt súlyos esélyegyenlőtlenségek vannak, ami miatt komoly visszaélések történnek a közösképviseletek, társasházkezelők részéről.
Miért kell államosítani? Az IKV miatt pusztultak le házak Budapest szerte is
osmi
#
2016.06.19. 17:40
A festékes veder sem érne a térre...
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.06.19. 15:35
"Az állam nem lehet nagykorú polgárainak gyámja."
Arany betűkkel kellene kiírni minden főtéren.
osmi
#
2016.06.19. 15:33
1.IKV -nak hívták
2. A parlamentben
A kényszerű lakó- és vagyonközösségeknek kellene tudatos közösségeknek lenni, akik valódi szakembereket képesek igénybevenni hiányzó szakismeretük és,vagy idejük okán, és azt
a közösségi érdeknek megfelelően folyamatosn szemmel tartani.
Na, ettől vagyunk nagyon messze,szerencsés kivételekkel.
Társasház2016
#
2016.06.19. 14:03
Több millió ember tudja Magyarországon, hogy végtelen a társasházi problémák száma.
Nem egyedi, hanem rendszerszintű megoldásra van szükség, amely garantálja, hogy a közös képviselő pártatlan és jogkövető legyen.
A megoldás: állami kézbe venni a társasházkezelést.
Közös képviselői feladatokat nem lehet korrekten ellátni vállalkozói rendszerben (tisztelet a kivételnek). A vállalkozó nyereségorientált (de legalábbis megélhetési céljai vannak), az állam nem. Az állam semmilyen ügyben nem türelmetlen, nem elégedetlen, nem önhatalmú, nem jogszerűtlen, és ami a legfontosabb: ne mondhasson fel!
A közös képviselők gyakran nem tudják, nem akarják betartani a rájuk vonatkozó szabályozást, mert az túlzott terheket jelentene számukra. A társasházi tulajdonostársak egy része behódol, más részük igyekszik elősegíteni, vagy megkövetelni a szabályok betartását.
A közös képviselő végső fegyvere a felmondás. Ezzel a társasház hoppon marad, és kezdhet mindent előlről egy másik közös képviselővel. Az a tulajdonostárs, akinek a felmondás köszönhető elmeszelte magát a többiek előtt. Kiszolgáltatottság a köbön.
Kérdés:
1.Hol, milyen módon lehetne elősegíteni, kezdeményezni a közös képviselői feladatok állami kézbe vonását?
2.Hol lehet érdemben hozzászólni a hatályos társasházi törvényhez, annak módosítását kérni?
bundori
#
2016.06.08. 17:24
ÓbudaFan,köszönöm szépen!
ObudaFan
#
2016.06.08. 04:54
Thtv. 10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
19. § (1) A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.
(18. § 18. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata, és az engedélyhez kötött építési munkák esetén a 21. § (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása nem szükséges.
(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti - határidőben meghozott - közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság felhívására a közgyűlés - harmincnapos határidőn belül meghozott - határozattal
- a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén - a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban - megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit,
- a lakhatás nyugalma - így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.)
21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
25. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.
26. § (4) A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.
bundori
#
2016.06.07. 17:16
Van még 2/3-os, 4/5-ös tulajdonosi hozzájárulás? Ha igen, milyen esetekre?
big_tits
#
2016.05.06. 11:08
Köszönöm válaszát.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.05.06. 10:04
Társasházi jog... Ja, tudom, mert társasházban van...
big_tits
#
2016.05.06. 09:43
Egy belső két szintes lakásra a második bejárati ajtó beépítéséhez kell-e építési engedélyt kérni?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.05.05. 15:50
Köszönöm a bizalmat, de a kollégák már válaszoltak. Ahhoz én se tudok mit hozzá tenni.
Kiki1976
#
2016.05.05. 15:09
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
1996 Júliusában vásároltunk a volt férjemmel egy lakást fele-fele tulajdoni arányban.
A házasságunkból két gyermek született.Akik 20 illetve 13 évesek jelenleg.
2014 Novemberében elmenekültem otthonról a férjem bántalmazása miatt.20 évig bántalmazott.
Már korábban is végrehajtói letiltás folyt felém közösköltségtartozás miatt.De miután elköltöztem sem szünt meg a letiltás.Mai napig letiltás érkezik a munkáltatomhoz közösköltség címén.2015 Julius 1 én elváltunk hivatalosan is.A volt férjem használja biroi jogerös döntés következtében lakást a gyerekekkel.
De ennek ellenére a részem a lakás tulajdonában nem változott.
Meglátásunk szerint a volt férjem szándékosan halmozza az adósságot közösköltség címén.
El akar lehetetleníteni engem.
A mai napig hozzávetölegesen 1 300 000 ft ot fizettem meg csak én közösköltség tartozás révén.
A végrehajtó illetve a közösképviselö is tájékoztatva lett arról hogy elváltunk és az ingatlant csak a volt férjem használja.Hivatalos iratokat is megkapták.
De továbbra is folyamatosan csak tölem vonják le az idöközben felhalmozodott tartozást!
Ott se lakom már majdnem 2 éve de fizetem a volt férjem helyett azt a közösköltség tartozást amihez nekem semmi közöm.
Tájékoztattam a végrehajtot a volt férjem jelenlegi munkahelyéröl hogy onnan is letilthatna de figyelembe se vette a szavaimat.
Segítséget szeretnék abban kérni önöktöl hogy miként lehetne ezt a végrehajtást megszüntetni felém illetve hogyan tudnék az ingatlan részemen tuladni annak tükrében hogy jelenleg az ingatlanon lakáshitel van rajta.
Nagyon kérem segítsen valaki ezt megoldani mert teljesen összeroppanok a nagy összegű letiltás miatt!
Nem tudok megélni és új életet kezdeni ettöl a bántalmazó és anyagilag kizsákmányoló személytől!
Kérem segítsenek!Köszönettel
Régi olvasó
#
2016.05.05. 14:30
Tisztelet Jogi Szakértő!
A Társasházi határozatokról nem értesít a közös képviselő. A gyűlések olyan időpontban kerülnek megtartásra,hogy munkavégzés miatt nem tudok elmenni.
A társasház szigeteléséről döntöttek,melyet én már a saját lakásomnál évekkel ezelőtt megcsináltattam saját költségemen.
Kérhetem az befizetett felújítási költség visszafizetését?
Hol élhetünk panaszunkkal,hogy a közgyűlési határozatokat a megtartástól számított 8 napon belül minden lépcsőházba függessze ki.
Köszönettel a választ: Régi Olvasó
