Shiaszgok. Remelem tud valaki segiteni. Adott egy lichthof ami a mi lakasunkon keresztul kozelithego meg. A vakokat iszonyu alapotban van. Kozepen van egy szellozo ami az alattunk levo ceg tulajdonaba tartozik. Ettol a kemenytol amit mellesleg nem.hasznalnak hosszu ideje es mar tobbszor felmemrult a lebontasa nem lehet rendesen leshigezelni felvakokni a falat. Kb ket eve csinaltak valamit az abkakokig amig tudtak felvakoktak leshigeteltek a falag kivul aminek eredmenyekepp iszonyatosan azunk de mar alattunk a ceg is. Fokyamatosan nedves a fal pereg a vakolat a wcben mar jopar csempe is leesett. A kk szerint valahova ki kell szaradnia... a furdoben is ki van hasasodva sok helyen a csempe...mar to bszor kertuk higy ezt valahigy hozhak helyre de mindenfelevel takafozik a kk (sokshor probaltuk levaltatni de egy csomo berlo van a tulajokat vavy nem.erdekli vagy nem elerhetoek van aki szimplan tojik az egeszre...) minap jott ehy ember felmerni a helyzetet az azas miatt es elismerte hogy szarul van megcsinalva. Kerdes hogy lehet kotelezni a cegeg a kemeny elbontasara ami kulonben is eleg veszelyes es ki nek a koltsege kellene higy legyen ez iletve szeret enk ha ez a veszelyes allapot megszunne a lakasban mert addig a furdot sem tudjuk felujitani?? A kulso falon az azas miatt iszonyat pereg a vakolat egyre feljebb csak a csupasz tegla van. A tobbi lako erghegoen nem akar erre aldozni de mivel kozos resz a fofal nem.hisuem hogy lenne belesholasuk ha veszelyes. Ugy tudom veszelytelenites cimen sk is csinaltathatunk dolgokat es kervenyezni kehet higy cizesse ki a thaz. Ennek mi a menege illetve mi a gatancia higy kifizetik? Mi az elson lakunk felettunk van meg egy emelet.
Osszessegebe mit kezdhegunk ezzel a helyzeteel mert szamunkra kezd elhetetle lenni a dolog. Az egesz meg van spekelve azzal hogy aposom aki a tulaj volt nyaro meghalt es ki gudja mikor lesz a hagyateki...
Elore is koszi
Vicus
Társasházi jog
A következő problémában szeretnék segítséget kapni.A lakásban cirkó kazánt kell cserélni,de ehhez a kéményt ki kell bélelni.Az alapító okirat szerint a kémény osztatlan közös tulajdon.
A kérdéseim:
- kell -e engedélyt kérni a kémény béleléshez?
- a kémény bélelés árát a háznak ki kell fizetni?
- ha én fizetem akkor lelakhatom,vagy kifizetik?
- a számlát a ház nevére kell kérni?
Segítséget előre is köszönöm.
Van, csak erősen kérdéses, hogy itt tudna-e valamit is tenni abban a jogkörben.
Jegyzőnek van törvényességi felügyeleti joga.
A közös képviselőnek mennyi ideje van arra, hogy a nullás igazolást a tulajdonos kérésére kiadja? Mindenképpen írásban kell kérni tőle az igazolást vagy elegendő szóban megtenni ezt?
Jogosan hivatkozik-e arra, hogy az előző havi zárás csak a következő hó 10-én esedékes (egyébként minden hónapban), így az igazolást csak 10. után tudja kiadni (ill. olyan papírt tud adni, amin az ehavi befizetés még nem szerepel)?
Köszönöm a válaszokat!
A legegyszerubb az lenne, ha valasztanatok uj kozos kepviselot.
Szeretnem a segitseguket kerni egy Dunauvarosi futes ugyben.
Edesanyam ez ev juniusaban elkoltozott egy tarsashazba, Dunaujvarosba,rendesen fizeti a kozmuveket, de futes nem lesz mert kiderult akkora az adossaga a haznak ,hogy az EON mar a kazant is elvinne.Sajnos a kozoskepviselo minden penzt (megmentett ) maganak, nala van futes es az o lepcsohazaban ,ami azonos helyrajzi szamon van edesanyameval.Azzal takarozik hogy az A lepcsohazban rengetek lakas uresen all, es azoktol nem tud beszedni semmit!Ami szerintem ebben az esetben normalis lepes lenne ezen lakasokra az osszeget raterhelni.Nem vesz senkit komolyan a kozoskepviselo es elerni sem lehet , mert kulfoldon dolgozik.AMi persze abszurd!Kimutatasokat a szamlakrol sem tud adni mert azt mondja ahhoz nincs a lakokanak kozuk?Kerdem en akkor mire fizetnek????
Esetleg ha nyilvanossagra kerulne ez az ugy, talan akkor mindenkinek lenne telire futese es ennek a korrupt ugynek is a vegere lehetne jarni!
Koszonom valaszukat,
Egy társasház legfelső szintjén lakom. Nyári kánikulák idején elviselhetetlen a hőség a lakásban, amit a tűző napon átforrósodó tetö okoz. A problémát úgy szeretném enyhíteni, hogy a tető lakásom fölötti részén fényvisszaverő bevonatot festenék fel. Ha csatlakoznak más, az adott emeleten lakók is, akkor velük együtt. A festéket megvennénk és mi festenénk fel. Az lenne a kérdésem, hogy ehhez kizárólag közgyűlésen lehet megkérni a lakók engedélyét vagy esetleg aláírásgyűjtéssel is? Felmerülhet-e valamilyen jogi aggály a beruházással kapcsolatban?
Fordulj a Jegyzőhöz panasszal, neki fog válaszolni!
Sőt addigra intézkedik is.
Köszönöm kérdésedet, nem válaszolt, nem írt levelet.
És mit válaszolt a leveleidre?
Mivel indokolta?
T. Cím!
A garázsról potyog a vakolat, közös költséget fizetem, miért nem akarják bevakolni?Már 2 éve ajánlott levélben kértem, jeleztem. Létezik ilyen, fizetem a magas közös költséget, de semmi vakolási , javítási melót nem csináltat a szemét közös képviselő! Köszönöm
Kedves ObudaFan!
Köszönöm a választ!
A "megkezdett eljárási cselekmény" számomra azt jelentené, hogy a bejelentés érkezését követő napon megindul az eljárás...valami eljárási cselekményt végez a jegyző, bármiféle kontaktus történik bejelentő és jegyző között....Ezt viszont tavaly ősz óta nem sikerült elkövetni...Kicsit bizarr, hogy közel egy év távlatából-bármiféle eljárást is megkísérelve- idén júliusban kéri a kizárását az eljárásból a bejelentést befogadó jegyző....
Hm...de a jogszabály az jogszabály...Már, ha jól értelmezem, hogy a bejelentés keletkezési ideje indiferens abból a szempontból, hogy a kijelölést kérő jegyző nem járt el "egy emberöltő idő" alatt sem, továbbá ehhez még a Kormányhivatal is asszisztál a kizárási döntésével. De ki mondta, hogy a jog egyben etikus is??? :)
Tisztelettel. n.
Jat. 15. § (1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően
- keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre
kell alkalmazni.
Ha július 1. után terjesztette fel, akkor szerintem egyértelműen alkalmazni kell a rendeletet.
Kedves Kovács_Béla_Sándor Úr!
Ha nekem szólt a "Mi a konkrét problémád?" kérdése, tisztelettel jelzem, a kérdések között fellelhető!
Tehát: ha 2014-ben bemegy a tulajdonosi bejelentés jegyzőékhez, folytassék törvényességi felügyeleti eljárást, az új rendeleti szabályozásra hivatkozással kijelölhet-e a KH másik eljáró jegyzőt az eljárásra????
A kijelölést kérő jegyző ugyan 2014. őszétől nem csinált egy kapavágást sem az ügyben, de most rádöbben, - és kizárási kérelmét erre alapozza- "Jé, rájöttem, 2015. július 02-án, hogy tulajdona van az önkormányzatomnak!"
Tényleg értelmezhető ilyen módon -visszaható hatállyal- a 155/2015. (VI. 26.) Korm. r. és a jogalkotói szándék?????????
Köszönettel, hogy foglalkozik az üggyel,
n.
Mi a konkrét problémád?
Tisztelt Jogvégzett Olvasó, Gyakorló Ügyvédek!
A segítségüket kérem, KIFEJEZETTEN jogértelmezési céllal, mert nincs szerv, aki erre hajlandó írásos választ (állásfoglalást) adni...
A Tt. 27/A. rendelkezései szerint a táérsasházak törvényességi felügyeletét a -társasház címe szerint illetékes-Jegyző látja el. Alapesetben....
Nos, eddig meg is volnék, azonban 2015. július 01. hatállyal megszületett a 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet (R.) a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól. E R. szabályai szólnak arról, hogy a Jegyző az eljárásban -bizonyos esetekben- nem vehet részt.(R.1. §, 2.§)
A R. utolsó, 20 szakasza a hatályba léptetést 2015. július 01. napjára teszi.
KÉRDÉSEM: Ha valamely jegyzőnél "fekszik" egy bejelentés a jogszabály hatályba lépését megelőző -úgy kb. 1 évig, de most a lényeg, hogy 2015. július 01-ét megelőzően benyújtott törvényességi felügyeleti kérelemről beszélek- és 2015. július 02. napján felterjeszti kizárási kérelemmel, arra hivatkozással, hogy tulajdonjoggal rendelkezik a társasházi ingatlanban
1.Melyik Jegyzőnek a "kötelessége" az eljárás lefolytatása, a KH által kijelölt jegyzőé vagy ahol a kérelmet benyújtották?
2.Ha ezzel a kijelölt jegyző nem ért egyet, van-e lehetősége illetékességi vita kezdeményezésére, annak ellenére, hogy nem a Ket. az irányadó eljárási jogszabály, és ha igen, hol?
Én nem olvasok a R.-ben arra utaló rendelkezést, hogy kiterjesztő jelleggel a hatályba lépését megelőző jogviszonyokra is alkalmazni kellene....
(Jat, 2.§ és 15. § figyelembe véve, nem értem...)
Válaszukat nagyon várom!
Köszönettel:
egy érintett
Tisztelt Jogvégzett Olvasó, Gyakorló Ügyvédek!
A segítségüket kérem, KIFEJEZETTEN jogértelmezési céllal, mert nincs szerv, aki erre hajlandó írásos választ (állásfoglalást) adni...
A Tt. 27/A. rendelkezései szerint a táérsasházak törvényességi felügyeletét a -társasház címe szerint illetékes-Jegyző látja el. Alapesetben....
Nos, eddig meg is volnék, azonban 2015. július 01. hatállyal megszületett a 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet (R.) a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól. E R. szabályai szólnak arról, hogy a Jegyző az eljárásban -bizonyos esetekben- nem vehet részt.(R.1. §, 2.§)
A R. utolsó, 20 szakasza a hatályba léptetést 2015. július 01. napjára teszi.
KÉRDÉSEM: Ha valamely jegyzőnél "fekszik" egy bejelentés a jogszabály hatályba lépését megelőző -úgy kb. 1 évig, de most a lényeg, hogy 2015. július 01-ét megelőzően benyújtott törvényességi felügyeleti kérelemről beszélek- és 2015. július 02. napján felterjeszti kizárási kérelemmel, arra hivatkozással, hogy tulajdonjoggal rendelkezik a társasházi ingatlanban
- Melyik Jegyzőnek a "kötelessége" az eljárás lefolytatása, a KH által kijelölt jegyzőé vagy ahol a kérelmet benyújtották?
- Ha ezzel a kijelölt jegyző nem ért egyet, van-e lehetősége illetékességi vita kezdeményezésére, annak ellenére, hogy nem a Ket. az irányadó eljárási jogszabály, és ha igen, hol?
Én nem olvasok a R.-ben arra utaló rendelkezést, hogy kiterjesztő jelleggel a hatályba lépését megelőző jogviszonyokra is alkalmazni kellene....
(Jat, 2.§ és 15. § figyelembe véve, nem értem...)
Válaszukat nagyon várom!
Köszönettel:
egy érintett
TC!
Társasházunknál egy kft. látja el a közös képviseletet, ellenben, közös képviselő nem a cégjegyzékben szereplő képviseletre meghatározott személy hanem az ügyvezető által két tanú által aláírt meghatalmazásban meghatalmazott személy látja el. Aki sem munkaviszonyban sem megbízási szerződésben nem áll a kft-vel.
Válaszokat előre is köszönöm.
Tisztelt Ügyvédnők és Ügyvéd Urak,
Egy kis útmutatást szeretnék kérni Önöktől az alábbi témában.
A kérdéses témakör a "közös képviselői" és "társasházkezelői" feladatkörökkel kapcsolatos. Tapasztalataim szerint a két feladatkört a gyakorlatban általában egy és ugyanazon személy szokta ellátni, a köztudatban pedig nem is nagyon él a társasházkezelői feladatkör, annak teendői és felelősségei - tévesen - összemosódnak a közös képviselő teendőivel és feladatköreivel.
Egy kollégával mi arra jutottunk, hogy hatékonyabban tudnánk ellátni a feladatainkat, ha e két külön fogalom szerint kezdenénk munkamegosztásba. Az egyikőnk kizárólag a közös képviseleti feladatokra koncentrálna, a másikunk pedig a társasházkezelői feladatokat látná el. A "szakosodás" feltehetőleg minőségbeli javulást eredményezne az adott területen, míg a munkát valamivel kevesebb idő alatt láthatnánk el, miközben mindegyikőnk azzal a területtel foglalkozhatna, amely a szívéhez közelebb áll.
A feladatokat a Társasházi törvény 43.-50. § és a 52. § (1) rendelkezései szerint csoportosítanánk, de felsorolva a törvényben esetleg konkrétan meg nem nevezett, ám a gyakorlatban megjelenő feladatokat is.
Elképzelésünk szerint mindketten megtartanánk az egyéni vállalkozásunkat (ez tűnik optimálisnak adózási szempontból), és külön-külön szerződnénk le minden egyes társasházzal a saját feladatköreinkre, amit közgyűlési határozattal, és akár SZMSZ módosítással is megerősítenénk.
Mi az alábbi előnyöket tudjuk felsorakoztatni az elképzelésünk mellett:
- mindketten azzal a feladatkörrel foglalkozhatunk, amelyik közelebb áll a szívünkhöz (ez egy szerencsés körülmény),
- összeadódó kapcsolati tőke (pl. a megbízható szolgáltatók, szakemberek és kivitelezők terén),
- a Közgyűlések előkészítésében és levezénylésében megoszló terhelés (pl. a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető tisztségek kettéválasztása),
- mérséklődő másodlagos költségek (pl. közös szaklap előfizetések által),
- betegség/szabadság esetén kölcsönös helyettesítési lehetőség,
- kisebb hibázási lehetőség („Több szem többet lát.”, és kérdéses helyzetekben is mindig van kitől tanácsot kérni),
- közös pályázatfigyelés és pályázatfigyeltetés,
- elégedettebb lakóközösségek,
- gördülékenyebben, biztonságosabban és olcsóbban működő társasházak,
- a több kezelt társasház miatt esetleges mennyiségi kedvezmények egyes szolgáltatásoknál (pl. kertészkedés, szeméttárolók mozgatása, takarítás, hó eltakarítás, kazán ellenőriztetés, pályázati anyagok előkészíttetése, energetikai tanúsítványok beszerzése, nagyobb felújítási munkálatok).
A következő kérdések merültek fel bennünk a felvázolt konstrukcióval kapcsolatban:
- megvalósítható-e a gyakorlatban a feladatok és felelősségek ilyen jellegű megosztása (elsősorban jogi szempontból)?
- elláthatja-e a két feladatkört egy-egy egyéni vállalkozás?
- elegendő-e ehhez két megbízási szerződés, illetve egy közgyűlési határozat és SZMSZ módosítás?
- Önök szerint mik lehetnek a megoldás esetleges buktatói, amikre jobb, ha már előre felkészülünk?
Válaszukat előre is nagyon szépen köszönjük!
sidney_ke
Abban igezed van hogy 50 albetét felett már kell könyvvizsgálót alkalmazni. Törvény írja elő.
De a TH könyvelését a közös képviselő elvégezheti.
Nem érdemes további szak képesítéssel rendelkező könyvelőt alkalmazni.
Lakásfenntartó Szövetkezet, tisztségviselőit, milyen időközönként kell újraválasztani és cégbíróságnál ezt bejegyeztetni? (Elnök, igazgatósági tagok, felügyelő bizottság)
Na, neeee
MajorDomus Köszönöm! Még csak annyi, hogy a tulajdonos intézőbizottsági tag ezt a jogkörét saját maga kell, hogy gyakorolja, vagy lehetőség van meghatalmazott útján gyakorolni? Pl. akadályoztatás miatt.
Igen
nem
