ObudaFan
2010.01.28. 19:12
Felszámolási eljárást akkor tudsz indítani, ha a cég valamilyen szerződés alapján tartozik neked, és azt nem egyenlíti ki. Az 50%-oddal meg nem tudod az ügyvezetőt visszahívni.
KFT. megszüntetése
hg68
#
2010.01.28. 16:22
Szervusztok!
KFT ügyvezetője a közös cégünket hosszú ideje érdekeimmel ellentétesen működteti.
Megbízatása határozatlan időre szól.
Ha nem tudom eladni az üzletrészem, jobb híján van e lehetőségem a KFT felszámolásának kezdeményezésére 50% tulajdonrésszel? Ha igen, mi módon?
Ha nem, megvonhatom tőle az ügyvezetői megbízatást?
Egyáltalán, hogyan szabadulhatnék meg ettől a figurától, és hogyan vehetném birtokba a KFT-ben lévő, engem illető javakat?
Válaszotokat előre is megköszönve:
H. G.
patris
#
2010.01.24. 15:18
Tisztelt ObudaFan!
Hálásan köszönöm a segítségét, megnyugtatott, hogy nem lehet komoly bajom abból, hogy megcsúszott egy T-mobile számla.
Maradok tisztelettel: Patris.
ObudaFan
#
2010.01.24. 15:07
voltak helyesek teljesen. Helyesbítve a következők lennének:
„A ügyvezető, aki anno a törzstőkét betette ill. kivette, bizonyíthatja annak felhasználását az internetszámlákkal. Amennyiben nem bizonyítja, akkor sikkasztással vádolható?”
Igen.
„Amennyiben bizonyítja, akkor ő is csak a törzstőke erejéig felel?”
Attól függ. Ha látnia kellett, hogy a cég csődbe megy, és ennek ellenére nem azon dolgozott, hogy legalább az eddigi hitelezők legyenek annyira, amennyire lehet kielégítve, akkor hiába a cégre költötte, a teljes vagyonával felel. Ha ilye nem volt, csak a törzstőkéjével.
„B és C tulajdonos teljes előirányzott törzstőke (500e) rá eső részével felel? Magyarán a 30%-os tulajdonosok 75eft-tal, a 10%-os pedig 25eft-al?
Vagy csak az eddig befizetett tőkerészével?”
A teljes tsz-ben írt törzstőkével.
„Ezen felül van-e más, ami a tulajdonosokra terhelődik?”
Valószínűleg nincs.
„Amennyiben az előfizetői szerződést B írta alá, akkor őt terheli bármilyen személyes felelősség (nyilván nem a cégen belül, hanem a kintlévőséggel kapcsolatban)?”
Valószínűleg nem.
„Melyik a jobb megoldás, ha a cég maga kezdeményezi az eljárást az ügyvédjén keresztül, vagy ha a behajtó cég kezdeményezi?”
Inkább a lehető leghamarabb egy hozzáértő felszámoló legyen felelős a cég ügyeiért, ezért célszerű a cégnek magának kezdeményeznie. Azt el kell dönteni, hogy próbál a cég egyezkedni a hitelezőkkel, és csődeljárást indít, vagy sem, és akkor felszámolást.
„ Mely esetben kinél merül fel az eljárási költség? Ha a cég ezt nem tudja megtéríteni, akkor az a tulajdonosokra száll?”
Mindenképp a cég viseli. A tulajdonosokat ez főszabály szerint nem érinti. Az ügyvezetők viszont felelősek azért, hogy a könyvelés át legyen adva a felszámolónak időben.
patris
#
2010.01.24. 12:28
Tisztelt ObudaFan!
Elnézését kérem, első olvasásra nem jött át a teljes információ, amit leírt, így az iménti kérdéseim sem voltak helyesek teljesen. Helyesbítve a következők lennének:
- A ügyvezető, aki anno a törzstőkét betette ill. kivette, bizonyíthatja annak felhasználását az internetszámlákkal. Amennyiben nem bizonyítja, akkor sikkasztással vádolható? Amennyiben bizonyítja, akkor ő is csak a törzstőke erejéig felel?
- B és C tulajdonos teljes előirányzott törzstőke (500e) rá eső részével felel? Magyarán a 30%-os tulajdonosok 75eft-tal, a 10%-os pedig 25eft-al?
Vagy csak az eddig befizetett tőkerészével?
- Ezen felül van-e más, ami a tulajdonosokra terhelődik?
- Amennyiben az előfizetői szerződést B írta alá, akkor őt terheli bármilyen személyes felelősség (nyilván nem a cégen belül, hanem a kintlévőséggel kapcsolatban)?
- Melyik a jobb megoldás, ha a cég maga kezdeményezi az eljárást az ügyvédjén keresztül, vagy ha a behajtó cég kezdeményezi? Mely esetben kinél merül fel az eljárási költség? Ha a cég ezt nem tudja megtéríteni, akkor az a tulajdonosokra száll?
Köszönöm válaszát, sokat segített, és bízom benne, fog is.
patris
#
2010.01.24. 12:19
Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm gyors válaszát!
Ezek szerint, ha jól értelmezem, a helyzet a következő:
- A ügyvezető, aki anno a törzstőkét betette ill. kivette, bizonyíthatja annak felhasználását az internetszámlákkal. Amennyiben nem bizonyítja, akkor sikkasztással vádolható? (természetesen igazolni fogja, csak tájékozódom)
- B és C tulajdonos csak az 500eft-os törzstőke rá eső részével felel? Vagy csak az eddig befizetett tőkerészével? Amennyiben az előfizetői szerződést B írta alá, akkor őt terheli bármilyen személyes felelősség (nyilván nem a cégen belül, hanem a kintlévőséggel kapcsolatban)?
- Melyik a jobb megoldás, ha a cég maga kezdeményezi az eljárást az ügyvédjén keresztül, vagy ha a behajtó cég kezdeményezi? Mely esetben kinél merül fel az eljárási költség? Ha a cég ezt nem tudja megtéríteni, akkor az a tulajdonosokra száll?
Köszönöm válaszát, sokat segített, és bízom benne, fog is.
ObudaFan
#
2010.01.24. 11:09
„Ilyen esetben a cég megszüntetése hogyan történik?”
Felszámolási eljárás útján.
„A tagok anyagi és büntetőjogi felelőssége hogy alakul? (gondolok itt a GT 50. és 165. paragrafusára, mert számomra ezek ellentmondóak)Jót kell-e állni az ügyvezetőknek a befizetett törzstőkén felül a követelésekért?”
Az az ügyvezető, aki kivette a pénzt - hacsak nem a társaság céljára költötte el - a teljes vagyonával felel, ebben az esetben büntetőjogi felelőssége is felmerül. A többi tag a még nem teljesített törzsbetétrésze erejéig.
„A papíron házipénztárban lévő tőke elköltését bizonyítanunk kell az eljárás során? Erre alkalmasak a cégnévre szóló, teljesített internetszámlák?”
Igen, igen.
„A megszüntetés során milyen költségek merülhetnek fel, ill. kit terhelnek azok?”
A felszámolási költségek a céget terhelik, mögöttes felelősség a fentiek szerint.
patris
#
2010.01.24. 09:35
Tisztelt Fórumozók!
Segítségüket szeretném kérni a következő ügyben:
Adott egy Kft., mely tevékenységet nem végez. 30-30-30-10%-os a tulajdonosi megoszlás, a három 30%-os tulajdonos ügyvezető.
A törzstőke 50%-a került tőkeként befizetésre.
A cég - működés hiányában - nem volt soha fizetőképes, a tőke 1 napig volt a számlán, amit utána A ügyvezető, aki ezt anno biztosította az alapításhoz, ki is vett a számláról.
A cég vásárolt 6db mobilinternet hozzáférést, két éves hűségnyilatkozattal, azonban ezek költségét B és C ügyv. saját zsebből kb. 20 hónapig tudta fedezni, azt követően nem. Ennek eredménye képpen - minden a szolgáltatótól kapott értesítést mellőzve - a cég átadta egy behajtó cégnek, aki most több, mint fél millió forintot követel a cégen.
Kérdéseim:
- Ilyen esetben a cég megszüntetése hogyan történik?
- A tagok anyagi és büntetőjogi felelőssége hogy alakul? (gondolok itt a GT 50. és 165. paragrafusára, mert számomra ezek ellentmondóak) Jót kell-e állni az ügyvezetőknek a befizetett törzstőkén felül a követelésekért?
- A papíron házipénztárban lévő tőke elköltését bizonyítanunk kell az eljárás során? Erre alkalmasak a cégnévre szóló, teljesített internetszámlák?
- A megszüntetés során milyen költségek merülhetnek fel, ill. kit terhelnek azok?
Gyors segítségüket előre is köszönöni egy kétségbeesett, átvert ügyvezető.
ld30
#
2009.06.26. 10:08
Tisztelt Hölgyeim/Uraim!
A következőkben kérném a tanácsukat Romániában lévő családi vállalkozásunk fizetésképtelenné vált (céges hitelek nincsenek fizetve, illetve lehetséges, hogy az állam felé is van tartozás), az ügyvezetők különféle magán hitelekből 1/2 éve próbálják életben tartani, de mostanra ennek is vége. Kérdésem az, hogy a férjemmel kisebbségi tulajdonosként ha benne maradunk a cégben a felszámolás idejére is akkor ér a minket bármilyen kötelezettség (pl.:anyagi, büntetőjogi), vagy célszerűbb minél hamarabb kiszállni a cégből - mivel nekünk amúgy sem volt döntési jogunk ,mi csak a pénzt adtuk (amivel megemelkedett a törzstőke annó)- , hogy minket ne terheljen semmilyen kötelezettség.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Lné
ObudaFan
#
2009.04.09. 11:38
Indíthatnak.
Hollócsőrnyúlvány
#
2009.04.09. 09:41
Köszi a válaszokat mindenkinek.
Ha a végelszámolás mellett dönt a kft és értesíti erről a cégbíróságot, az gondolom értesíti az illetékes hatóságokat (APEH, jelen esetben a vámosok is, stb...). Ilyenkor ezek a hatóságok teljes körű vizsgálatot indítanak és visszamenőleg is megbüntethetik a céget ha valamit találnak?
köszi,
HN
ObudaFan
#
2009.04.08. 14:16
Egészen pontosan: volt ilyen szabály, de már nincs.
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.04.08. 13:15
Nincs ilyen szabály.
Ha csak közel áll a cég a fizetésképtelenséghez, de még nem az, akkor meg lehet szüntetni végelszámolással. Ha már fizetésképtelen, akkor felszámolással lehet megszüntetni. Ha a végelszámolás során derül ki, hogy fizetésképtelen, akkor a végelszámolás fordul át felszámolásba.
(A jogutód nélküli megszűnésről beszélünk.)
nandy
#
2009.04.08. 13:14
„Hallottam olyat valahol, hogy ilyen esetben az ügyvezető x évig nem lehet másik kft ügyvezetője?”
Ha még a felszámolási eljárás előtt történik az ügyvezetővé választás, akkor nincs ilyen. De ha már a fsz. alatt, akkor valóban nem lehet ügyvezető, csak tulajdonos.
Azonban nem árt arra ügyelni, hogy ha az új cég paraméterei (tagok, tevékenység, székhely stb.) megegyeznek a régi cég paramétereivel, netán még az árukészletet, tárgyi eszközöket is "eladják" az új cégnek, akkor abból baj lehet...
nandy
#
2009.04.08. 13:09
helyesbítek:
„Végelszámolási eljárás esetén végelszámolót kell választani, aki általában a cég ügyvezetője is”
Aki általában előtte a cég ügyvezetője volt.
nandy
#
2009.04.08. 13:07
Egy cég megszüntetésének több módja is lehet. Egyszerűsített végelszámolás (na nincs tartozása), végelszámolás (ha van tartozása, de ki tudja fizetni), felszámolás (ha van tartozása, és nem tudja kifizetni).
Végelszámolási eljárás esetén végelszámolót kell választani, aki általában a cég ügyvezetője is. Felszámolási eljárásnál kötelező felszámolóbiztost kijelölni, aki a cégtől teljesen független, és engedélye, végzettsége van. Meg persze költsége is...
Ha fizetésképtelenné vált a Kft., és a tagok sem tudják kifizetni a tartozást, akkor felszámolási eljárás jöhet szóba. De az is előfordulhat, hogy végelszámolásnak indul, aztán felszámolás lesz a vége...
Itt szoktam én könyvelőként azt mondani az ügyfélnek, hogy a többit beszélje meg az ügyvéddel. :)
Hollócsőrnyúlvány
#
2009.04.08. 12:54
Kedves KBS,
Nem akartam rögtön a fórumba bezúdítani az összes kérdésemet, úgy gondoltam ez illetlenség hiszen semmi jártasságom a témában és igazából mindenre kíváncsi vagyok.
Adott egy kft amit szeretnénk megszüntetni. A kft közel áll a fizetésképtelenséghez. Mi ilyenkor a teendő?
Mik a tulajdonos és az ügyvezető kötelezettségei és felelőssége? Hallottam olyat valahol, hogy ilyen esetben az ügyvezető x évig nem lehet másik kft ügyvezetője?
Üdv,
HN
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.04.07. 13:04
"Kérek egy türelemjátékot. DE VILLÁMGYORSAN!!!!!"
Rexor
#
2009.04.07. 13:00
KBS alapvetően te mindig ingerült vagy. Kivéve ha senki sem az? :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.04.07. 12:38
Kérdezni például itt is lehet. :)
Csak nem azt kell kérdezni, hol lehet kérdezni, hanem egyből azt, amire kíváncsi vagy.
OFF
Ingerült vagy ma egy kicsit, Kolléga. Majdnem annyira, mint én default. Akarsz róla beszélni? :)
ON
ObudaFan
#
2009.04.07. 11:47
Tájékozódni ott tájékozódhatsz, ahol csak szeretnél, és ahol hajlandóak neked tájékoztatást nyújtani, maga a megszüntetés azonban ügyvéd vagy közjegyző nélkül nem fog menni.
Hollócsőrnyúlvány
#
2009.04.07. 11:24
Jó napot kívánok!
Az lenne a kérdésem, hogy egy kft megszüntetésének részletei felől csak és kizárólag ügyvédnél lehet tájékozódni? Felhívtam a cégbíróságot, hogy érdeklődjek a kft megszüntetés mikéntje felől, esetleg megtudjam a vonatkozó jogszabályokat, mire azt a választ kaptam, hogy nem adnak felvilágosítást, forduljak ügyvédhez.
Nincs is semmi bajom az ügyvédhez fordulással, csak mielőtt ezt megtenném szeretnék tájékozódni a témában.
Tudnak nekem ebben segíteni, hogy mégis merre induljak?
Válaszukat előre megköszönve,
HN
Hollócsőrnyúlvány
#
2009.04.07. 11:19
próba
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.04.03. 21:12
Utasítsa vissza a hagyatékot.
Lenka37
#
2009.04.03. 18:33
Jó estét kívánok!
Egy kedves ismerősömnek szeretnék segítséget kérni. Nemrég elhunyt az anyukája, aki után sem ingó, sem ingatlan vagyontárgy nem maradt, csupán egy hitelszámla, így nem vettek fel hagyatéki leltárt, hanem egy nemleges jegyzőkönyv született csak. Majd ezt követően kiderült, hogy a szülei korábban csináltak egy kétszemélyes kft-t, ami tulajdonképpen csak papíron létezett, tehát semmiféle tevékenységet nem folytattak, csak le van írva a társasági szerződésben, hogy fejenként (apa-anya) 250-250 eFt-ot tettek a kft-be, ami szintén csak papíron volt, mert a valóságban nem volt pénztár, amiben őrizgették ezt a pénzt. Most meg kellene szüntetni ezt a társaságot, mivel az ismerősöm nem kíván vele foglalkozni, nem is érti minek kezdtek bele a szülei ebbe, ill. az életben maradt apukája sem kiván ezzel a társasággal tovább foglalkozni.
Most ezt a társaságot póthagyatéki eljárásba be kellene jelentenie? Végülis most ő örökölte meg az anyukája részét, a nem létező 250 eFt-ot, és akkor ezzel szemben már felveszik a hitelszámláját is és akkor neki ki kell fizetnie 250 eFt-ot, mivel ez ugye papíron pozitívum (viszont nem létezik) és akkor ugyanekkora összeggel felel a hagyatéki terhekért? Vagy utasítsa vissza az örökséget? És akkor mi lesz? Hogyan szünik meg a kft? Mert az apukája sem ért ehhez az egész dologhoz. Mi a megoldás?
A segítséget előre is nagyon köszönöm.
Lenka
