Kft. - s kérdések

Mi az a havi készpénz kivét?

Tisztelt jogi fórum!
Azt szeretném kérdezni, hogy a kft havi készpénz kivéte levehető-e 0 forintra, abban az esetben, ha a kft nem tevékenykedik, mivel én az ügyvezető igazagató szeptembertől nappali tagozatos főiskolai hallgató vagyok és tevékenységét a kft csak jövő májusban kezdi meg újra, addig járulékokat ugyanúgy köteles vagyok fizetni?
Választ előre is köszönöm!
Riccosito

Sem új elfogadó nyilatkozat, sem új aláírási címpéldány nem kell.

Tisztelt Fórumozók!

Egy gyakorlati kérdésem lenne, a Kft-ben az ügyvezető lakcíme megváltozott, semmi egyéb nem, megbízatása határozatlan idejű. A régi elfogadó nyilatkozatban szerepel a régi lakcíme. Kell ilyenkor az új címmel új elfogadó nyilatkozat? Új aláírás -minta? Kötelező egyáltalán a lakcímet feltüntetni?

Köszönöm

A Ptk-nak a megbízási szerződéssel kapcsolatos szabályai között.

Kedves Fórumozók!

Az előbb találtam rá a www.jogikerdesek.com oldalra, ahol szintén jogi tanácsadással foglalkoznak.

Szerintem kérdéseiteket ott is fel tehetitek nyugodtan, így több válaszból könnyebb kitalálni hogyan legyen tovább.
üdv. Laci

"Arra van lehetőség, hogy a tagi jogokat megbízott gyakorolja."

Köszönöm a választ!
Hol tudok ennek bővebben utánanézni?

Arra van lehetőség, hogy a tagi jogokat megbízott gyakorolja.

Az lenne a kérdésem, hogy van e arra lehetőség, hogy ha alapítok egy kft-t, annak az irányítását,vagyonkezelését rábízzam egy másik kft-re?

Keresni kell valakit, aki hajlandó megszerezni az üzletrészedet, és megállapodni vele.

Jó Napot!

Létezik két Kft. amikben 50% tulajdonos vagyok. Sajnos a helyzet a másik 2 tulajjal kicsit elmérgesedett. Szeretnék kilépni mindkettőből de sajnos tartozásai van a cégeknek. Milyen lehetőségeim vannak ilyenkor mert hallottam sok mindent és szeretném egy hozzá értő embertől is hallani. Páran mondták, hogy nem léphetek ki mivel tartozásom van. Az alapító tőkére sincs szükségem csak szeretnék kilépni! Egy másik kérdés pedig egy harmadik kft-vel kapcsolatos. Ott is 50% tag vagyok viszont a másik tag felszívódott, és onnan is szeretnék kilépni. Ebben az esetben mi a teendő?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nem szükséges az összes károsultat bevonni, csak költségcsökkentés céljából célszerű.

Bocs. az "anyacég", a felszámolás alatt lévő magyar cég tulajdonosa egy svájci cég volt.

Tisztelt Kovábs Béla Sándor !
Köszönöm a hozzászólást ! Nem ismerjük ezt a lehetőséget,mint a " megállapítási per",bár logikusnak tűnik.Kérhetek még egy kis mankót,hogy merre keressük,vagy mire támaszkodjunk ?
Szükséges az összes károsultat bevonni ?
Sajnos nagyon depressziós a károsulti kör (FVM felé már próbáltuk mozgósítani,de nem mozdultak),így komoly esély esetén a társaság nagyobb fele talán mozgósítható...van azonban olyan,akiről nem tudunk semmit, mert beszállítói kilakoltatták, ezután egyszerűen eltűnt!
Mi arra gondolunk,hogy elsőként kérjük a bíróságot, törje fel a felelősségi korlátot a hátrányos üzletpolitika miatt,ugyanis az utolsó időszakban szerintünk mindent elkövettek,hogy eltüntessék a fedezetet,mint:le nem járt bankhitelt fizettek vissza (90 millió), saját tagi hitelt(?)vettek ki áruként (200 millió).Igazából nem ismerjük a jogi lehetőségeket,így a megállapítási per formát sem.
Az ügylet Magyarországon zajlott,az illető pedig svájci (és egyéb kettős állampolgár) a cég pedig svájci: nem tudom van e a magyar bíróságnak joghatósága összegszerűségében meg nem jelölt kereset esetén eljárni ?
Ha igen és nem kell számolni további veszteségekkel, valószínű többen fognak csatlakozni.
Üdv.Cyrano

Attól, hogy a büntetőeljárásban felmentették, a polgári jogi felelőssége még megállapítható lehet. A magas illetéket elsőre meg lehet spórolni, ha valamennyien együtt indítanak megállapítási pert, és csak annak sikere esetén marasztalásra irányulót.

T. ÓbudaFan ! Most nézem újra, nem tudom az "írat" alatt esetleg többet értett-e mint az ítéletet, szakértői véleményt ? A károsultak zöme előadta polgári jogi ígényét, azonban a büntető bíróság ezt kegyesen polgári útra utasította...
T.C

Tisztelt ÓbudaFan !
Köszönöm a reakciót !
Hat évig tartott a büntető eljárás és nem került sor a csődbüntett miatti marasztalására, pedig a 37 oldalnyi ítéletben és a 6 évig tartó eljárásban lett volna rá tér. A károsultak legközvetlenebbül persze a pénzüket akarják, ugyanakkor nem bíznak abban, hogy a magyar bíróságon egy ilyen "nagy befektetővel" szemben nyerhetnek, mint ahogy elítéltetni sem "sikerült" a hatóságoknak. A 43 károsult,családonként több mint 10 millió Ft-ot veszített, egy esetleges pervesztéssel beálló dupla perköltség vesztést/téríttetést nem képesek felvállalni,pedig az ítélet jogerősen kimondja, ki mennyit veszített és a szakértői vélemányek is relevánsak.
Ha van kedve foglalkozni az üggyel,hogy véleményt mondjon, vagy hogy belefolyjon, direkt emailen el tudom küldeni az ítéletet.
Üdvözlettel Cyrano

Ehhez nagyon pontosan kellene ismerni legalább a büntetőügy iratait. Így, interneten keresztül lehetetlen megválaszolni a kérdést.

Tisztelettel kérem jogban jártas fórumtársak segítségét !
2001-2002 évben egy 30 milliós törzstőkéjű magyar cég svájci tulajdonosa és ögyvezetője ( személy)a beszállítók baromfiját átvette, feldolgozta, majd több mint 3 hónapos bevételénél magasabb összegű tartozása megfizetése helyett 2003.elején úgy döntött, hogy a beszállítók kifizetése helyett felszámoltatja cégét. A bűntető eljárásban a csalás bűntette alól azért menteték fel, mert a könyvvizsgálója azt állította, hogy a 2002 évi rossz gazdasági eredményt csak 2002 decemberében tudta meg a vezető. Az eljárás során kijelölt igazságügyi szakértők megállapították, hogy a cég 2002 augusztusában,másik szerint 2002 év októberében fizetésképtelen volt. Ettől függetlenül a cég 2002.október végén is termeltetési szerződéseket kötött, az árukat átvette, azonban nem fizette ki.
Bújhat e a tulajdonos a korlátolt felelősség mögé, vagy kötelezhető az átvett árúért helytálni az objektív felelősség elvén ( ptk.100)?
Köszönettel C !

nandy! nagyon köszi, szuper a link

Atticus:
Több Kft-t is könyvelünk, ahol a társaság ügyvezetője meghatalmazást (nem megbízást!) ad valaki másnak, aki helyette eljár, aláír stb. Ezek ügyvédek által megírt iratok.
Szóval működhet a dolog, bár valóban nem túl szerencsés.

jogobella:

„Az előző rendelkezések összevetéséből egyértelműen következik, hogy amennyiben a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy az egyszemélyes társaság ügyvezetését az egyszemélyes társaság egyetlen tagja látja el, ez mind adózási, mind biztosítási szempontból munkaviszonynak minősül. Az idézett jogszabályok egyetlen esetben sem említik a munkaszerződést, mint a munkaviszony feltétlenül szükséges kellékét. A kérdéses esetben nem munkaszerződés, hanem éppen a társasági szerződés rendelkezése hozza létre a munkaviszonyt.”

http://www.adonavigator.hu/index.php?…

Zárjuk rövidre: a kft. ügyvezetőjének nem kötelező tagnak lennie, bárki megválasztható, ha egyébként nem összeférhetetlen.

Kedves Atticus!
Érvényes a Ptk. 219.§-a, de ahogy olvassa a jogszabályban
219. § (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.

Nos jogszabály a Gt. amit behivatkoztam ezt korlátozza és úgy rendelkezik, ahogy hivatkoztam.
Ez a különös szabály lerontja az általánost tipikus esete.
Latinul:
Lex specialis derogat lex generalis.

Kedves Dr.Attika!

Köszönöm a válaszát!
Ezekszerint itt nem érvényes a Ptk. 219. § (1), miszerint képviselő is aláírhat?
Csak azért kérdezem, mert igazából nem tudom, hogy érdemes-e beszállni a Kft-be, vagy csak mint a cég képviselője keresnék ügyfeleket. Viszont mindenképpen jó lenne, ha valamilyen jogcímen én köthetnék szerződést, mert csak én járok vidékre. Milyen megoldást javasol?
(Bocsánat a tudatlanságomért, de a cég kissé lazán kezeli ezeket a jogi kérdéseket, nekem pedig tanár lévén vállalkozási kérdésekben nincs tapasztalatom)

Köszönettel,
Atticus