ObudaFan
2017.05.19. 04:32
Vagy közgyűlést hívtok össze, vagy minden tag aláírja az új okiratot.
Egységes szerkezetű alapszabályt mindenképpen be kell adni.
Az új dátummal kell.
Egyesület alapítás, létrehozás
imre775
#
2017.05.19. 08:35
Köszönöm a válaszát! Egyszerűbb megoldásnak tűnik, hogy mindenki aláírja az új alapszabályt, ezért ilyen módon adjuk be a hiánypótolt változatot. Ezzel kapcsolatban felmerült még egy kérdés: Az aláírás menetét így képzelem el: 11 tagja van (lesz) az egyesületnek. Az alapszabályt aláírja az elnök, majd az elnök aláírása alatt a 11 tag is aláírja az alapszabályt (beleértve az elnököt). Ezt követően a lap alján két tanú is aláírja, akik a tagok közül lesznek kiválasztva. Ha az aláírások így szerepelnek az alapszabály utolsó oldalán, akkor az elfogadható okiratként? Vagy esetleg tanúnak két olyan személyt kell megkérni, akinek az aláírása egyáltalán nem szerepel az alapszabályon?
Köszönettel:
Horváth Imre
ObudaFan
#
2017.05.19. 12:36
LEgyen két olyan tanú, aki nem szerepel rajta. És persze nekik tanúsítaniuk kell ebben az esetben az összes aláírást.
Attiláné
#
2017.05.26. 06:12
Tisztelt Forumozók.
Van egy osztrák allampolgár ismerősom. Nincs magyar lakcime.
magyarországon egyesuletet vagy alapitványt szzeretne létrehozni. Lehet e neki. hsa igen ezek lennének a kerdesei
- magyar egyesület elnôke - lehet külföldi ember is?
- magyar egyesület tagjai - lehet külföldi emberek is?
- székhely lehet bárhol? mert nekem nincs lakcím.
- hány HUF kell, hogy alakul egy alapítvány?
- hány ember kell, hogy alakul egy alapítvány?
- mi jobb - alapítvány vagy egyesület?
- mit csinálhat az egyik, ami a másik nem csinálhat?
koszonom a válaszotokat
ObudaFan
#
2017.05.26. 19:52
Nem igazán lehet megválaszolni azt a kérdést, hogy az alapítvány vagy az egyesület jobb, hiszen mindkettő más célok elérésére lehet alkalmas. Meg kell határozni a pontos célt, a szervezet kívánt működési rendjét, ezt követően lehet dönteni az egyesület vagy az alapítvány alapítása mellett, ha szükséges, ügyvédi segítséggel.
Egyesület alapításához 10 alapító tag szükséges.
Alapítványhoz elegendő, ha van egy alapító és egy kurátor, akik nem hozzátartozók.
Az alapítvány céljától, működési elvétől is függ, hogy mekkora alapítói vagyont követel meg a bíróság, de a legegyszerűbb alapítványoknál sem szoktak 100-200.000 Ft alá menni.
A székhely lehet bárhol, aminek a használatára a tulajdonostól engedélyt kap az egyesület/alapítvány.
Lehet külföldi a tag, elnök.
ObudaFan
#
2017.06.03. 13:07
2. Nem bővíthető, szűkíthető a nyomtatvány.
3. Ha 14év alatti, akkor csak a szülő, ha 14-18, akkor célszerűen mindketten írják alá.
4. Azt szerintem igen.
5. Szerintem ebben az esetben csak a jegyzőkönyv mintában.
6. A 3.1.4. pont tartalmazza.
7. Szerintem nem.
linuxos
#
2017.06.15. 09:13
Jó napot kívánok!
Tisztelettel kérdezném, hogy akár az elnökségi ülésen, akár a közgyűlésen a napirenden szereplő "Egyebek" alatt tárgyalt kérdésekben lehet-e határozatot hozni, vagy itt csak olyan tájékoztatók, bejelentések stb. hangozhatnak el, amelyekről nem kell határozatot hozni?
Köszönöm!
ObudaFan
#
2017.06.15. 14:02
Ha lényeges kérdésekben hoztok határozatot ilyen címen, az támadható.
linuxos
#
2017.06.15. 14:41
A meghívóban ezt a napirendi pontot általában így szoktuk megnevezni: Indítványok, javaslatok, egyéb aktuális ügyek.
Az esetek többségében nem is szoktunk határozatot hozni, de előfordult már 1-2 esetben.
Az Alapszabályunk ezt nem szabályozza (tehát nem is tiltja). Ptk. vagy civil törvény ezt szabályozza?
Adódik a kérdés: mi számít "lényeges" kérdésnek, amit támadni lehet? S ki támadhatja meg? Például valamelyik tag? Az Alapszabály szerint bármelyik tag bármely egyesületi szerv határozatát keresettel támadhatja meg, ha azt jogellenesnek tartja - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - ilyenre még nem volt példa.
ObudaFan
#
2017.06.16. 12:30
Igen, bármelyik tag keresettel megtámadhatja.
A Ptk. részletesen szabályozza a meghívó tartalmát és abba nem fér bele az, ha lényeges, határozathozatalra bocsátott kérdések nincsenek kifejtve.
linuxos
#
2017.06.16. 14:26
Gondolom, lényeges kérdésnek minősül - például - a tevékenységi beszámoló, pénzügyi beszámoló, költségvetés, aktuális munkaterv, tagfelvételi kérelem stb. Ezeket mindig a "rendes" napirendi pontok között tárgyaljuk és mindig kapnak részletes írásbeli előterjesztést a tagok a meghívó mellé.
Az Indítványok,javaslatok, egyéb aktuális ügyek között inkább valamilyen tájékoztató, bejelentés, tényközlés tudomásul vételéről határozott határozatot a közgyűlés, az előzőekben felsoroltakhoz képest nem igazán lényeges kérdésekben. Vagy pályázat benyújtásáról, mert a meghívó kiküldése után szereztünk tudomást ilyen lehetőségről és akkor a közgyűlés megvitatta az egyebek között a pályázat benyújtását, illetve hozzájárulását adta a pár ezer ft-os nevezési díj befizetésének a jelen lévők egyhangú szavazatával.
Ja és eddig soha senki nem indított keresetet egyik határozatunk ellen sem, és a 30 napos határidő letelte miatt erre - az eddig meghozott határozatok esetében - már nem is fog sor kerülni.
S ha jól értelmezem, kevésbé lényeges kérdésben hozható határozat az egyebek között is, tehát olyan törvényi tiltás nem létezik, amely egyáltalán tiltaná bármilyen kérdésben határozat meghozatalát az egyebek között. Az igazán lényeges kérdéseket (amiket hozzászólásom elején említettem példaként) meg eleve a rendes napirendi pontok között, nevesítve, írásban előterjesztve, határozati javaslattal ellátva szoktunk tárgyalni és eldönteni.
Remélem összességében és általában így jól csináltuk, csináljuk. S így járunk el az elnökségi ülések esetében is.
ObudaFan
#
2017.06.18. 13:19
Amíg nem támadja meg senki, addig nagy baj valószínűleg nem lesz belőle.
jaateekoos
#
2017.06.26. 17:49
Tisztelt Szakértők!
kicsit hosszú, de próbálom érthetően leírni...
Alaphelyzet:
- "sportegyesületek országos szakszövetsége 1"
- "sportegyesületek országos szakszövetsége 2"
- "felettes szerv, a két szakszövetség alkotta szövetség"
(zárójelben a két szakszövetségnek "kényszerházasságon" alapul a korábban létrehozott "felettes szerve")
A két sportegyesületek országos szakszövetség közül a "2"
jelenlegi elnökségének 2017. 05. 03-án lejárt a mandátuma.
Annak rendje és módja szerint az elnök ki is írta(vagy íratta)
a tisztújító közgyűlést 2017 május 31-re.
Megalakultak a jelölő bizottságok, egy fő keletről, egy fő nyugatról és egy fő Budapestről.
Az egyesületek által jelölt személyek névsora fel is került a szövetségbe. Ekkor kezdődtek a problémák. Valaki rájött arra, hogy ez így nem lesz jó, mert az akkori alapszabály szerint
(már nincs alapszabály) minden megyében 4 csapat után járt 1 küldött, s mivel Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten igen sok csapat van,
így előfordulhatott volna, hogy nem azok kerülnek megválasztásra, akiket egy bizonyos kör szeretne.
Ekkor kb. 2 hét szünet következett, s a bizonyos körön kívül nem tudott senki semmit csak folyt a találgatás és a pletyka.
A kis szünet után jött egy újabb meglepetés, megjelent, hogy az 05.31-re kiírt tisztújítás elmarad. Nem az elnök írta le és indokolta meg, hogy miért, hanem csak úgy leíratták a főtitkárral...
majd megint új fordulat következett.
Hivatalosan előtérbe került a "felettes szerv" és elnöke, aki
megszerkesztette 2017.01. 03-án a "felettes szerv" alapszabályát és annak módosítását .....
(eddig csak az "eredeti" 2006-os alapszabály volt nyilvános...)
Ez az alapszabály "titkos", mert nem jelent meg sehol, kivéve a Fővárosi Törvényszéket.
Felmerül az a kérdés, hogy ezt milyen közgyűlés szavazta meg.
Kik voltak jelen és honnan, mert jelenléti ívet nem látott senki, illetve az alapszabály módosítása sem volt eddig publikus.
"Rendkívüli közgyűlés elrendelése, valamint felhívás annak összehívására:
Tájékoztatom, hogy a "sportegyesületek országos szakszövetsége 2"
rendkívüli küldöttgyűlési ülésének összehívását elrendelem,
hatályos vezetési-szervezeti rend 20. § (1) g) pontja alapján.
Kérem a Tisztelt Elnök Urat a hatályos vezetési-szervezeti rend 20. § (5) bekezdés
alapján, hogy a rendkívüli küldöttgyűlési ülés megtartása érdekében a szükséges
intézkedéseket megtenni szíveskedjen..."
A 2017.06.10. napon megtartott közgyűlésről semmi hivatalos információ eddig nem jelent meg.
Nem hivatalosan annyit lehet tudni, hogy még a napirendet sem tudták elfogadni...
A későbbi megismételt közgyűlés hivatalosan még nincs kitűzve... (nem hivatalosan,
07.15.-én lenne...)
A másik "országos szakszövetsége 1" hasonlóképpen most tartotta volna a szintén összehívott
rendkívüli küldöttgyűlését, az elsőt betegség miatt nem tartották meg, itt legalább közzétették
az elmaradás okát, s megjelent a következő időpontra szóló meghívó...
kérdések:
1. - mi lehet a "hatályos vezetési-szervezeti rend"? (esetleg a "felettes szerv"
2017.01. 03-án megszerkesztett alapszabályában leírtak...)
2. - a tagok, sportegyesületek képviselőit megyénként 1-1 főben határozták meg ...
ettől mi módon lehet eltérni? ... ha lehet egyáltalán
a valós helyzet:
Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben valamint Budapesten összesen van 98 sportegyesület,
ezzel szemben az ország többi részében van 30 sportegyesület.
A 98 sportegyesületet 3 küldött képviselhetné, míg a 30 sportegyesületet 16.
1-1 sportegyesületet van Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben 1-1 küldött,
Budapest 19 sportegyesület, nem lehet küldött és az érdekesség, hogy Hajdú-Bihar, Tolna és Baranya megyékben nincs sportegyesület de van 1-1-küldött.
...
valahol olvastam egy véleményt a törvényről, "Még szerencse, hogy csak akkor kell az alapszabályt az új Ptk-nak megfeleltetni, ha amúgy is módosítani kell. Remélhetőleg 2016-ig kijön az összes hibája és kiderül, hogy alkalmazhatatlan.Szerintem onnan tudjuk majd, hogy helyreállt a jogállam, ha visszaállítják az 1989 évi II törvényt, ami majdnem tökéletesen szabályozta az egyesülési jogot. Annak ugyanis lényege az önkéntesség, önkormányzatiság az államtól és más jogalanyoktól való függetlenség. Akkor milyen alapon ír elő a jogalkotó formakényszert civil szervezetre ..."
sajnos úgy néz ki, nem javult mostanra a helyzet...
3. - a "kényszerházasságot" mi módon lehetne megszüntetni, ott az egyesület (a "felsőbb szerv")
két taggal működik, ott nem előírás a 10 tag? ...
4. -nem hivatalos információ, a "felsőbb szerv" vezetése 3 főből állt: elnök és két tag, most az egyik tag írásban lemondott, a "felsőbb szerv" működése ennek ellenére lehet akadálytalan?
5. -mi módon lehet a "felsőbb szerv" működésének? nyilvánossá tételét kikényszeríteni...
6.- a megtartott, csak dolgavégezetlen közgyűlésen történteket kinek kellene nyilvánosságra hozni?
esetleg a "felsőbb szerv"- nek, hiszen az rendelte el, az elnöke elnökölt... és a "sportegyesületek országos szakszövetsége 2"- nek jelenleg nincs vezetése... viszont közeleg a 2007/2008-as
szezon indulása, aminek előkészületei már most munkát adnának a hiányzó vezetésnek....
köszönettel: jaateekoos
ObudaFan
#
2017.06.27. 16:03
Az a gond, hogy ezeket a kérdéseket az alapszabályokbol lehetne megvalaszolni, így az alapszabályokat a Törvényszékrol meg kellene szerezni.
ObudaFan
#
2017.06.27. 16:07
A nyilvánosságot, ha máshogy nem, közérdekű adatigényléssel, illetve ez iránt indított perrel vélhetően ki lehet kényszeríteni. Ugyanis van arra bírói gyakorlat, hogy a sportági országos szakszövetség közérdekű tevékenységet végez, működésének adatai közérdekűek. (Az MLSZ-szel kapcsolatban pl. kimondta a bíróság, hogy ki kell adnia azoknak a névsorát, akik megvonták az FTC klublicencet.)
jaateekoos
#
2017.06.28. 06:20
Köszönöm a válaszokat.
ujalapitvany
#
2017.08.02. 17:40
Tisztelt Szakértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy egyesület alapításánál kihagyható-e ügyvéd közreműködése? A 10 alapító tag lehet-e egymással rokonságban s lehetnek-e többségben? Az alapító tagok tartoznak-e anyagi felelősséggel az egyesület működéséért vagy csak a képviselőé a felelősség? Az alapításhoz szükséges formanyomtatványok hol szerezhetők be?
Köszönöm segítségüket!
ObudaFan
#
2017.08.03. 04:42
„Érdeklődni szeretnék, hogy egyesület alapításánál kihagyható-e ügyvéd közreműködése?”
Nem kötelező a jogi képviselet.
„ A 10 alapító tag lehet-e egymással rokonságban s lehetnek-e többségben?”
Igen.
„ Az alapító tagok tartoznak-e anyagi felelősséggel az egyesület működéséért vagy csak a képviselőé a felelősség?”
Főszabály szerint nem tartoznak.
„ Az alapításhoz szükséges formanyomtatványok hol szerezhetők be?”
Pl. www.birosag.hu
Anna197
#
2017.08.17. 15:02
Jó napot!
Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy egyesület alapításában részt vehet-e 17 éves kiskorú? Amennyiben igen, kötelező-e, hogy nevében törvényes képviselője írjon alá vagy saját maga is aláírhat és elegendő a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata?
Előre is köszönöm!
ObudaFan
#
2017.08.17. 17:47
Részt vehet, elég.
Krisz74
#
2017.08.20. 14:10
A következőben kérem a segítséget !
Adott egy szövetség, melynek egyesületek a tagjai! Egy egyesület részére, mit tag egy szavazatot kell biztosítani az adott szövetség közgyűlésén.
A kérdésem az, hogy el lehet-e ettől térni Lehet-e feltételekhez kötni u.n többletszavazatot?
Ez azt jelenti a gyakorlatban hogy pl egy egyesület az adott közgyűlésen többlet szavazati joggal él, mert pl. több versenyzője van !
Én jogilag kicsit aggályosnak találom, mert sérülhet az egyenlő esélye és lehetnek olyan egyesületek akár területileg, akár más okból,hogy nem tudnak a többletszavazatnak megfelelő követelményeknek megfelelni akár hosszú távon is és a szavazatuk arányaiban elveszhet! Várom megtisztelő válaszukat !
ObudaFan
#
2017.08.20. 21:41
Szerintem ez nem fog átmenni a bíróságon.
Krisz74
#
2017.08.21. 07:12
tisztelt ügyvéd úr !
Én is úgy gondoltam !
Az én egyesületem most csatlakozott egy országos szövetséghez és megrökönyödve tapasztaltam, hogy nagyobb egyesületek úgynevezett " többlet szavazattal élhetnek" az alapszavazaton felül, ugyanis az alapszabályban az van lefektetve, hogy 10 versenyző után +1 szavazati többlet szavazat illeti meg.??? Igaz, én ezt az alapszabályt nem olvastam. Én ezt szabályellenesnek tartom. Egy vidéki kis városi egyesület lévén mindig hátrányba leszek a fővárosi vagy a több százezer fős városokban megalakult egyesületekkel szemben a nagy számok alapján.
Krisz74
#
2017.08.21. 07:12
tisztelt ügyvéd úr !
Én is úgy gondoltam !
Az én egyesületem most csatlakozott egy országos szövetséghez és megrökönyödve tapasztaltam, hogy nagyobb egyesületek úgynevezett " többlet szavazattal élhetnek" az alapszavazaton felül, ugyanis az alapszabályban az van lefektetve, hogy 10 versenyző után +1 szavazati többlet szavazat illeti meg.??? Igaz, én ezt az alapszabályt nem olvastam. Én ezt szabályellenesnek tartom. Egy vidéki kis városi egyesület lévén mindig hátrányba leszek a fővárosi vagy a több százezer fős városokban megalakult egyesületekkel szemben a nagy számok alapján.
Krisz74
#
2017.08.21. 07:14
egyet elfelejtettem sportegyesületről és sport szövetségről van szó ,de gondolom ez kiderülhetett az írásomból
