nem a felszámoló,hanem az alperes által megbízott ügyvéd.nem is értem,ez hogy lehetséges!?
most hívtam a felszámoló irodáját és azt a tájékoztatást kaptam, hogy nyilvántartásba vette a követelést a felszámoló. postázás alatt van ez a nyilatkozat.
szerintetek a per során mit nyilatkozzak?
Felszámolás alatt perindítás?
Az alperes nevében ki jár el a perben? A felszámoló?
ki van tűzve a tárgyalás.
akkor most mi a helyzet?
A felszámolás alatt lévő céggel szemben nem is lehet pert indítani egyáltalán. A követelést csakis a felszámolást elrendelő bíróság jogosult elbírálni magában a felszámolási eljárásban.
Szerintem a bíróság illetékességén a felszámolás ténye nem változtat.
köszönöm a válaszokat, én is így gondoltam és be is adtam, csak elbizonytalanodtam, mert az alperes a Cstv.38§ (2) bekezdésére hivatkozással kéri a per megszüntetését:
"A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak."
A fizetési meghagyásos eljárás nem peres eljárás, viszont az nem a bíróság előtt volt folyamatban.
Szerintetek?
igazából én nem ragaszkodok a pereskedéshez, ha a felszámoló nyilvántartásba veszi a követelést így is, de még semmi hír róla
Jaj, bocs, félreértettem. Azt hittem, a felszámolás alatt lévő cég a fizetési meghagyás jogosultja.
Az illetékes bíróság akkor is kérdés.
katrin
Az a biztos, ha beadod. Hacsak még határidőn belül nem sikerül nyilatkoztatni a felszámolót, hogy elismeri a követelést.
A felszámolónak kellene, ő a törvényes képviselő. De az is kérdés, hogy melyik bíróság lesz az illetékes.
légyszíves segítsetek abban, hogy ha a fizetési meghagyásos eljárás alatt(amely során ellentmondással élt az adós) az adós ellen felszámolási eljárás indul, ez esetben a felszámolónak történő bejelentésen kívül ugyanúgy be kell adni a keresetlevelet a bírósághoz is, igaz?
Akkor viszont szerintem alapesetben utasíthatja a taggyűlés az ügyvezetőt. Úgy értem, ha nem áll felszámolás alatt.
Mármint 53. § (3).
Lehet. Be. 53. § (4)
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Tényleg, lehet a pótmagánvádló jogi személy?
Véleményem szerint erre a felszámolás alatt nem álló társaság ügyvezetőjét sem utasíthatja a taggyűlés.
Nem. Felszámolás alatt lévő cégben a felszámoló nem csak a törvényes képviselő, hanem tulajdonképpen a taggyűlés hatáskörét is gyakorolja.
Tisztelt Szakértők!
A tulajdonosi taggyűlés - mint a társaság legfőbb szerve - utasíthatja-e a felszámolót, mint vezető tisztségviselőt pótmagánvádas eljárással kapcsolatos ügyvédi megbízás kiadására?
A per nem csak a hitelezők, hanem a tulajdonos érdeke is lenne.
Köszönöm a választ.
A felszámolónak. De ha túl vagy a 40 napos határidőn, akkor aligha érdemes.
tisztelt Fórum. Arra szeretnék választ kapni,hogy egy felszámolás alatt álló cég ellen a kártérítési igényemet kinek és hogyan tudom benyújtani.
Üdv:Juszti01
A hitelező sem kényszeríthetné pótmagánvádra a felszámolót.
Köszi az eddigi segítséget.
A hitelező - NAV - nem akarja kényszeríteni a felszámolót pótmagánvádas perindításra. Azt mondja, nem érdeke.
A felszámoló meg nagy ívben....
Nekem, mint tulajdonosnak viszont nagyon is érdekem, hiszem nekem is rengeteg kárt okozott a korábbi ügyvezető, amit nyilván később - jogerősen nyert büntető per után - követelni fogok rajta .
De mert a cég, amelyiknek korábbi ügyvezetése alatt kárt okozott volt a feljelentő, így a bíróság szerint - egyenlőre , csak a felszámolás alatt álló cég indíthatja a pert, az ügyvédi megbízást is csak a felszámoló írhatja, írhatná alá.
22-es csapdája?
Egyetértünk, de a hitelezők kötelezhetik a felszámolót pótmagánvádas eljárásra, és ki is kényszeríthetik,ha a felszámoló bíróság erre kötelezi!
www.drhalasz.eoldal.hu
A kérdező társasági tag. Nem nagyon érdekli, hogy mit tehet ilyen esetben a hitelező.
Kedves Obudafan
Ha hisztizek leginkább azért teszem, mert a jó válaszomat kijavítod.
Ime: Gt.
30. § (1) A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.
(2) A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz -, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.
(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
(4) Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(5) A társasági szerződés előírhatja, hogy a társaság legfőbb szerve évente tűzze napirendjére a vezető tisztségviselők előző üzleti évben végzett munkájának értékelését, és határozzon a vezető tisztségviselők részére megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény megadásával a legfőbb szerv igazolja, hogy a vezető tisztségviselők az értékelt időszakban munkájukat a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. A felmentvény hatálytalanná válik, ha utólag a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak.
(6) A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt - a jogerős cégbírósági törléstől számított egy éves jogvesztő határidőn belül - a társaság cégbírósági törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tagok (részvényesek) érvényesíthetik. Ha a tag (részvényes) felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a tag (részvényes) a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból az őt megillető rész arányában érvényesítheti.
„Ki kötelezheti a felszámolót a pótmagánvádas perindításra?”
A világon senki.