Kovács_Béla_Sándor
2024.04.23. 05:18
Nem tévedett a bíróság: a módosítást csak a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Felszámolás,végelszámolás
WillTraveler
#
2024.04.22. 19:41
Hosszas időhúzás után megkezdődött a felszámolás (közzétették a Cégközlönyben).
A cégbíróság végzése azt tartalmazta, hogy a tőkeösszeg 1%-át, de legfeljebb 200 ezer forintot kell befizetni.
Cstv. 46. § (7) bek. viszont idén módosult: "nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen".
Mi történik abban az esetben, ha a végzés szerinti 200 ezer forint a 40 napon belül befizetésre és igazolásra kerül, de az 1% maradéka csak a 40 napon túl kerül pótlásra és igazolásra?
- Elfogadják a teljes követelést 40 napon bejelentették?
- Csak a követelésnek azt a részét fogadják el 40 napon belül bejelentettnek, amit fedez a 40 napon belül igazolt nyilvántartásba vételi díj?
- Egyáltalán nem a 40 napon beluliek között veszik nyilvántartásba?
Szomorú örökös
#
2024.04.04. 14:14
KBS
„Már ha vannak, és ha hozzájut”
Ha az ügyvezető nem biztosítja a hozzáférést ezekhez, na akkor vannak igazi szankciók. Vagy tévedek?
Nekem is volt egy kft-m, felszámolták, maximálisan együttműködő voltam, meg is úsztam bünti nélkül.
A végén hozott határozat alapján kifizettem a cégbíróság által megítélt tartozást és tiszta vagyok. Ennyi!
Kovács_Béla_Sándor
#
2024.04.04. 13:39
„átnézi alaposan a cég iratait.”
Már ha vannak, és ha hozzájut.
„az ügyvezető kaphat pénzbüntetést, eltiltást, stb.”
A tag is szorulhat. A törvényes működésért neki is van felelőssége.
Szomorú örökös
#
2024.04.04. 11:57
neutra
„Tudtommal, a cégvezető sincs teljesen képben, hogy mennyivel tartozik a cég a beszállítóknak, bérleti díjjal és egyéb dolgok miatt.”
Ha kényszertörlés volt, akkor ott hamarosan felszámolási eljárás is lesz, akkor pedig minden kiderül.
A felszámoló általában megdolgozik a pénzéért és átnézi alaposan a cég iratait.
„Mit lehet tenni ilyen esetben, ha a tagok szeretnék elkerülni a pénzbüntetést?”
Laikusként én úgy tudom, hogy az ügyvezető kaphat pénzbüntetést, eltiltást, stb.
Kovács_Béla_Sándor
#
2024.04.04. 11:42
Szerinted ki választja az ügyvezetőt? (Nem hiszem, hogy cégvezetőtök is van.)
neutra
#
2024.04.04. 11:33
Tiszteletem!
Adott egy kényszertörlés alá került kft., aminek vagyonáról és kötelezettségeiről a tagoknak nincs információja.
Tudtommal, a cégvezető sincs teljesen képben, hogy mennyivel tartozik a cég a beszállítóknak, bérleti díjjal és egyéb dolgok miatt.
Elméletben a tagoknak is együttműködési kötelzettségük van a cégbíróság felé az elindult folyamat miatt, viszont egyikük sem tudja mi a valós helyzet és hogy mi teendő. A cégvezetővel sajnos nagyon nehéz a kommunikáció.
Mit lehet tenni ilyen esetben, ha a tagok szeretnék elkerülni a pénzbüntetést?
Szomorú örökös
#
2023.12.04. 22:39
WillTraveler
„Tehát a 45 nap megsértésének akkor semmilyen következménye nincsen, (egészen akár a közzétételig kihúzott) későbbi kielégítés esetén megússza a felszámolás tényleges elrendelését?”
Ha kielégítené a tartozásodat, akkor mi értelme volna, hogy ennek ellenére felszámolják őket? :-O
WillTraveler
#
2023.12.04. 21:43
Hogy került a beszélgetésbe felszámolóbiztos..? Ez még bírósági szakasz, hatáskör.
Majordomus
#
2023.12.04. 21:10
Először beszélj a felszámolóbiztossal..
WillTraveler
#
2023.12.04. 20:33
Egyértelmű, hitelezőként én is a pénzemet szeretném megkapni, lehetőség szerint a felszámolási eljárás megindítását megelőzően.
A várható maximális ideje a kérdésem, mert a közléstől számított 45 nap és a Cégközlönyben történő közzététel(t közvetlenül megelőző idő) között azért súlyos hónapok az eltérés... Ami hitelezői oldalról azért nagyon nem mindegy.
Tehát a 45 nap megsértésének akkor semmilyen következménye nincsen, (egészen akár a közzétételig kihúzott) későbbi kielégítés esetén megússza a felszámolás tényleges elrendelését?
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.04. 18:34
A felszámolás nem egy kapkodós műfaj. És az elsődleges cél a hitelező kielégítése - ha lehet, az adós fennmaradása mellett.
WillTraveler
#
2023.12.04. 17:15
Kedves Mindenki!
Cstv. 27. § (2) bek. a) pont alapján kérelmeztem az adós gazdasági társaság felszámolását.
Az adós minden rendelkezésére álló lehetőséggel lassítja az eljárást: a bíróság nyilatkozattételre felhívását pontosan azon a napon vette át, ahogy a kézbesítési vélelem beállt volna, a nyilatkozatot is a nyitva álló 8 nap utolsó napján küldte meg a bíróság részére, amelyben a 26. § (3) bek. alapján kérelmezte a kiegyenlítésre a 45 napos határidőt (jelenleg még ezt sem vette át: vélhetően a kézbesítési vélelem beálltának napján fogja átvenni).
Kérdésem, hogy a 45 nap esetleges eredménytelen eltelte esetén meddig és milyen eljárási cselekményekkel fogja tudni még húzni az időt az adós (ha a 45 nap eredménytelen eltelte nem vezetne mindenképpen az adós felszámolásához)?
A 26. § (3b) bek. alapján jó a megértésem, hogy a 45 nap eredménytelen eltelte esetén is elegendő igazolnia a jogerős végzés cégközlönyben való közzétételét megelőzően, hogy fizetett (tehát ez a végső végső határideje)?
Mert ebben az esetben a 45 nap csak egy "iranymutatás" lenne, utána húzhatja - sikeresen - az időt addig, ameddig 1) a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget, 2) kézbesítési vélelem beállt (vagy az utolsó napján átveszi), 3) fellebbezésre nyitva álló 15 nap eltelik, 4) fellebbez és azt elbírálja a bíróság, 5) bíróság a fellebbezés elbírálását tartalmazó döntése kézbesítési vélelemmel beáll (vagy az utolsó napon átveszi), 6) innen még a cégközlönyben közzétételhez szükséges idő.
Ezekkel a lehetőségekkel élhet az idő húzó adós vagy a 45 nap eredménytelen eltelte a felszámolásához vezet?
Köszönöm!
drbjozsef
#
2023.08.29. 09:23
character,
Minden bizonnyal.
Az "A" cég 100% tulajdonosa "B" cégnek. Ekkor még "A" cégnek a tulajdonosai természetese személyek, vagy más cégek esetleg. De ők a "B" cégnek (ami a "sajátjuk") nem adhatják el az "A" cég 100% részesedését. Egy részét igen, a tulajdonosi szerkezettől függően.
Saját magaddal nem köthetsz adásvételi szerződést. Hiszen ellenérdekelt vagy saját magaddal szemben. Vagy nem. Szóval ez egy szingularitás.
character
#
2023.08.29. 09:11
Köszönöm – épp ezért nem a paraszti ésszel beláthatóra vonatkozik a kérdés, hanem arra, amivel kapcsolatban esetleg másnak több a tapasztalata.
Tehát: ha a cégadatok egyértelműen azt mutatják, hogy valamiért a lentebb írt módon mégis kereszttulajdonolja egymást a két cég, akkor valamiféle szabálytalanság történt?
(A paraszti ész egyelőre azt súgja, hogy hátra arc, ilyen szereplővel nem kell közös ügy. )
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.08.23. 14:19
Józan parasztésszel belátható, hogy a kereszttulajdonlás nem lehetséges.
character
#
2023.08.23. 09:13
Kedves szakértők! Hogyan lehetséges, illetve szabályos-e, ha két Kft egymásnak a tulajdonosa?
Lenne egy ügylet egy céggel, nevezzük Egyik Kft-nek. A cégkivonat szerint Egyik Kft-nek egyetlen tagja van, a Másik Kft. A Másik Kft egyetlen tagja pedig épp az Egyik Kft.
Cégjegyzékszám szerint is stimmel, nem csak hasonló nevű cégekről van szó, hanem pontosan ugyanazok. A két cég ügyvezetője egyébként ugyanaz a személy, talán nem meglepő.
A józan paraszti ész ezen elhasalt, ezért kérem a jogi értelmezést, vajon csalást látunk-e, vagy ez egy természetes állapot? Köszönöm!
Majordomus
#
2023.03.19. 20:54
Nem az első ilyen törvény!
katti5
#
2023.03.19. 20:16
Az anomálián azt értem, hogy a vállalkozáshoz való alapjog sérülhet egy cégbírósági eljárás elhúzódása miatt. De ez van, nem akarok mélyebben belemenni. Törvényhozási szinten van a probléma, hogy meg akarnak oldani egy helyzetet törvényalkotással(KATA törvény), és nincs végig gondolva az ebből eredő problémák sokasága.
Majordomus
#
2023.03.18. 22:03
A végén még összetévesztik...
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.03.18. 14:55
Hogy nem lehetsz egyszerre két (akárhány) társaságban korlátlanul felelős tag? Nem az; ez egy a partnerek - esetleg a fogyasztók - nagyobb biztonságát szolgáló rendelkezés.
katti5
#
2023.03.18. 10:56
Igen sejtem, de ez nem egy jogi anomália?
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.03.18. 09:39
Hát nem. Egyszerre két korlátlan felelősségű tagságod nem lehet.
katti5
#
2023.03.18. 08:46
A KATA változás miatt egyszerűsített végelszámolás alatt lévő BT. beltagjaként, lényegében korlátozva vagyok vállalkozási szabadságomban, hogy amíg a procedúra cégbírósági végzéssel nem ér véget, addíg nem alapíthatok másik BT.-t beltagként?
P222
#
2022.11.29. 09:02
@Majordomus: talán....később....Előbb lefutom a köröket az Erstével és a jogi osztályukkal...
