Ragaszkodhattok, legfeljebb be lesz vonva az üzletrész, ha nem sikerül értékesíteni.
Társasági szerződés módosítás
- 1
- 2
Köszönöm a válaszokat. Néha az idegtől már nem is látok és gondolkodni se tudok. Meg arról nem is beszélve, hogy az objektivitásomnak is oda. Bocs a néha bugyuta kérdésekért.
Még egy valami, a nyilvános árveréshez ragaszkodhatunk? Nem?! Az értékesítésről mi dönthetünk 100%-an.
Úgy látom, érdemes hozzátenni, hogy hiába szavaz az a közgyűlés 99,99999%-os többséggel a perindítás mellett, a kizárásról a bíróság dönt. Egyáltalán nem mechanikus módon.
3/4-es kell, de nem szavazhat az érintett tag.
Értem, tehát 3/4-es szótöbbségi határozat kell. És akkor olyan Kft-nél ahol 3 tulajdonos van, elég a 2/3-os többség is?
Szívből kívánom, hogy nem legyen elég. Mert jó lenne tudni, hogy üres fenyegetés. Egyébként ezzel akarnak minket visszatartani, hogy ne tegyünk büntetőfeljelentést.
A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.
Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.
Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
Az ilyen határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.
A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.
A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.
A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
A tag kizárásának vagy tagsági viszonya megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül az üzletrészt tetszőleges alkalommal ismételten árverésre lehet bocsátani.
Ha a tag kizárásának vagy tagsági viszonya megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül a volt tag üzletrészét nem értékesítették, a társaság köteles bevonni az üzletrészt. Az üzletrész bevonása esetén a volt tag a társaság saját tőkéjéből ráeső részre az üzletrész értékesítéséből befolyt vételár elszámolására irányadó szabályok szerint tarthat igényt.
Igen, igaz nem vagyok bennfentes. De ezzel lettünk befenyegetve, ha megindítjuk a semmis szerződéssel átírt tulajdonrész iránti pert és ha visszakerülünk mint tulajdonos a cégbe. Épp ezért lennék kiváncsi, hogy mikre hivatkozhatnak mint kizárási ok.
Csak perben lehet már kérni a tag kizárását.
:) Biztos nem vagy bennfentes, mert a társasági szerződést mindezt szabályozza.
Ismét segítségre lenne szükségem. Kft tulajdonosai hogy, mint iníthatnak kizárást tulajdonostárssal szemben. Ha sikerül a kizárás, mi történik, történhet a kizárt tulajdonos üzletrészével?
Köszönöm a segítséget előre is
Igaz, igaz.
Amit tályon kívül helyeztek, az az ügyvéd kötelező bírságolása volt, ha az egyszerűsített eljárásban hibát vét.
Köszönöm. Érdekes.
Nem, ez most is hatályos:
34. § (1) Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.
(2)A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
Azt pár hónap után szerintem módosították.
Kb. három éve a törvény szerint kötelező a bírságolás. Hogy aztán azt a cégbíróság minden esetben betartja-e, az egy másik kérdés.
„A határidő elmulasztása esetén az ügyvezetőt a cégbíróság bírságolni fogja.”
Az azért nem szükségszerű. Nyolc év alatt kétszer láttam ilyen bírságolást. De abból az egyik esetben három évet késtek a tag halálának a bejelentésével, a másik eset pedig az a rövid időszak volt, amikor valóban kötelező volt a bíróság számára a bírságolás.
30 napon belül kell - jogi képviselő útján - beadni a változásbejegyzési kérelmet. A határidő elmulasztása esetén az ügyvezetőt a cégbíróság bírságolni fogja.
Perzse, vannak olyan esetek, amikor egy határozat hatályát veszti. Például ha hatályon kívül helyezi a taggyűlés a saját határozatát.
Kedves ObudaFan és Kovacs_Béla_Sándor,
köszönöm válaszukat. Még egy kérdésem lenne. A társasági szerzödés módosítására vonatkozó jegyzökönyvet/határozatot vagy a módosított társasági szerzödést mennyi idön belül kell a cégbíróság számára megküldeni?
Mi történik, ha ezen határidön belül ez nem történik meg? - Van olyan, hogy egy társasági szerzödést módosító határozat hatályát veszti? Ha igen, akkor milyen esetekben fordulhat ez elö?
Megtisztelö válaszukat és segítségüket elöre is köszönöm!
+1
Szerintem lehet.
Kedves Fórumozók,
a következő kérdésben kérnék segítséget.
Módosítani szeretnénk a társasági szerződést, hogy pótbefizetést is előírhassunk. Ha erről a módosításról hozunk egy határozatot a taggyűlésen, akkor lehet-e ugyanazon a taggyűlésen rögtön előírni a pótbefizetést, vagy előbb be kell nyújtani a módosítást a cégbíróságra, és egy következő taggyűlést kell összehívni a pótbefizetés előírására?
Előre is köszönöm a segítséget!
Mindenképpen két ügyvédi költséget jelent, mert a tag kilépését és az új tag belépését is be kell jelenteni a cébíróságnak, ott pedig a jogi képviselet köteelző. Megjegyzem, mindenképpen kétszer meg kell fizetni az illetéket és a közzétételi költségtérítést is. (Kivéve természetesen, ha mégis egyszerre lép ki a régi és lép be az új tag.
Eddig kétszemélyes Kft-ben az egyik tag megszerzi az üzletrész 100%-át, a Kft egyszemélyes Kft lesz.
A Tagjegyzéket - a mely a társasági szerződés része, értelemszerűen módosítani kell és benyújtani a cégbírósághoz. Eddig világos, az viszont nem egészen, hogy a Társasági szerződést is módosítani kell-e, ha rögtön nem, de egy éven belül másik tag fog belépni,
a Gt kimondja:
166. § Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként tovább működik. Amennyiben a társaság legkésőbb egy éven belül nem jelent be új tagot, akkor a korábbi társasági szerződését alapító okiratra kell módosítani.
Ha most módosítani kell, akkor az új tag belépésekor ismét ez két ügyvédi költséget jelent. Jó lenne elkerülni :)
Így van.
- 1
- 2