Társasági szerződés módosítás


ObudaFan # 2015.07.21. 10:35

Ragaszkodhattok, legfeljebb be lesz vonva az üzletrész, ha nem sikerül értékesíteni.

tgabici # 2015.07.21. 09:18

Köszönöm a válaszokat. Néha az idegtől már nem is látok és gondolkodni se tudok. Meg arról nem is beszélve, hogy az objektivitásomnak is oda. Bocs a néha bugyuta kérdésekért.
Még egy valami, a nyilvános árveréshez ragaszkodhatunk? Nem?! Az értékesítésről mi dönthetünk 100%-an.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.19. 11:34

Úgy látom, érdemes hozzátenni, hogy hiába szavaz az a közgyűlés 99,99999%-os többséggel a perindítás mellett, a kizárásról a bíróság dönt. Egyáltalán nem mechanikus módon.

ObudaFan # 2015.07.19. 10:19

3/4-es kell, de nem szavazhat az érintett tag.

tgabici # 2015.07.17. 16:41

Értem, tehát 3/4-es szótöbbségi határozat kell. És akkor olyan Kft-nél ahol 3 tulajdonos van, elég a 2/3-os többség is?
Szívből kívánom, hogy nem legyen elég. Mert jó lenne tudni, hogy üres fenyegetés. Egyébként ezzel akarnak minket visszatartani, hogy ne tegyünk büntetőfeljelentést.

ObudaFan # 2015.07.17. 13:36

A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

Az ilyen határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.

A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

A tag kizárásának vagy tagsági viszonya megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül az üzletrészt tetszőleges alkalommal ismételten árverésre lehet bocsátani.

Ha a tag kizárásának vagy tagsági viszonya megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül a volt tag üzletrészét nem értékesítették, a társaság köteles bevonni az üzletrészt. Az üzletrész bevonása esetén a volt tag a társaság saját tőkéjéből ráeső részre az üzletrész értékesítéséből befolyt vételár elszámolására irányadó szabályok szerint tarthat igényt.

tgabici # 2015.07.17. 08:45

Igen, igaz nem vagyok bennfentes. De ezzel lettünk befenyegetve, ha megindítjuk a semmis szerződéssel átírt tulajdonrész iránti pert és ha visszakerülünk mint tulajdonos a cégbe. Épp ezért lennék kiváncsi, hogy mikre hivatkozhatnak mint kizárási ok.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.17. 08:31

Csak perben lehet már kérni a tag kizárását.

Immaculata # 2015.07.17. 08:21

:) Biztos nem vagy bennfentes, mert a társasági szerződést mindezt szabályozza.

tgabici # 2015.07.17. 07:48

Ismét segítségre lenne szükségem. Kft tulajdonosai hogy, mint iníthatnak kizárást tulajdonostárssal szemben. Ha sikerül a kizárás, mi történik, történhet a kizárt tulajdonos üzletrészével?
Köszönöm a segítséget előre is

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.06. 05:50

Igaz, igaz.

ObudaFan # 2015.07.05. 21:45

Amit tályon kívül helyeztek, az az ügyvéd kötelező bírságolása volt, ha az egyszerűsített eljárásban hibát vét.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.02. 15:41

Köszönöm. Érdekes.

ObudaFan # 2015.07.02. 13:07

Nem, ez most is hatályos:

34. § (1) Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.

(2)A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.01. 18:30

Azt pár hónap után szerintem módosították.

ObudaFan # 2015.07.01. 18:17

Kb. három éve a törvény szerint kötelező a bírságolás. Hogy aztán azt a cégbíróság minden esetben betartja-e, az egy másik kérdés.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.30. 12:36

A határidő elmulasztása esetén az ügyvezetőt a cégbíróság bírságolni fogja.
Az azért nem szükségszerű. Nyolc év alatt kétszer láttam ilyen bírságolást. De abból az egyik esetben három évet késtek a tag halálának a bejelentésével, a másik eset pedig az a rövid időszak volt, amikor valóban kötelező volt a bíróság számára a bírságolás.

ObudaFan # 2015.06.30. 11:46

30 napon belül kell - jogi képviselő útján - beadni a változásbejegyzési kérelmet. A határidő elmulasztása esetén az ügyvezetőt a cégbíróság bírságolni fogja.
Perzse, vannak olyan esetek, amikor egy határozat hatályát veszti. Például ha hatályon kívül helyezi a taggyűlés a saját határozatát.

galazs # 2015.06.30. 09:00

Kedves ObudaFan és Kovacs_Béla_Sándor,

köszönöm válaszukat. Még egy kérdésem lenne. A társasági szerzödés módosítására vonatkozó jegyzökönyvet/határozatot vagy a módosított társasági szerzödést mennyi idön belül kell a cégbíróság számára megküldeni?
Mi történik, ha ezen határidön belül ez nem történik meg? - Van olyan, hogy egy társasági szerzödést módosító határozat hatályát veszti? Ha igen, akkor milyen esetekben fordulhat ez elö?

Megtisztelö válaszukat és segítségüket elöre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.29. 15:27

+1

ObudaFan # 2015.06.29. 12:00

Szerintem lehet.

galazs # 2015.06.27. 10:45

Kedves Fórumozók,
a következő kérdésben kérnék segítséget.
Módosítani szeretnénk a társasági szerződést, hogy pótbefizetést is előírhassunk. Ha erről a módosításról hozunk egy határozatot a taggyűlésen, akkor lehet-e ugyanazon a taggyűlésen rögtön előírni a pótbefizetést, vagy előbb be kell nyújtani a módosítást a cégbíróságra, és egy következő taggyűlést kell összehívni a pótbefizetés előírására?
Előre is köszönöm a segítséget!

ObudaFan # 2015.06.15. 14:39

Mindenképpen két ügyvédi költséget jelent, mert a tag kilépését és az új tag belépését is be kell jelenteni a cébíróságnak, ott pedig a jogi képviselet köteelző. Megjegyzem, mindenképpen kétszer meg kell fizetni az illetéket és a közzétételi költségtérítést is. (Kivéve természetesen, ha mégis egyszerre lép ki a régi és lép be az új tag.

muminmama # 2015.06.15. 12:59

Eddig kétszemélyes Kft-ben az egyik tag megszerzi az üzletrész 100%-át, a Kft egyszemélyes Kft lesz.
A Tagjegyzéket - a mely a társasági szerződés része, értelemszerűen módosítani kell és benyújtani a cégbírósághoz. Eddig világos, az viszont nem egészen, hogy a Társasági szerződést is módosítani kell-e, ha rögtön nem, de egy éven belül másik tag fog belépni,
a Gt kimondja:
166. § Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként tovább működik. Amennyiben a társaság legkésőbb egy éven belül nem jelent be új tagot, akkor a korábbi társasági szerződését alapító okiratra kell módosítani.
Ha most módosítani kell, akkor az új tag belépésekor ismét ez két ügyvédi költséget jelent. Jó lenne elkerülni :)

ObudaFan # 2015.02.25. 21:38

Így van.