Hát, azért eltértünk. És bár a fő kérdés vonatkozásában én is erre a válaszra hajlok, szerintem konkrét eseti döntés nélkül a jelenlegi szabályozás alapján azért biztosra ez nem válaszolható meg.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
Hát, azért eltértünk. És bár a fő kérdés vonatkozásában én is erre a válaszra hajlok, szerintem konkrét eseti döntés nélkül a jelenlegi szabályozás alapján azért biztosra ez nem válaszolható meg.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
Nem tértünk el a lényegtől. A bt. beltagja onnantól mentesül a helytállási kötelezettsége alól, amikor a beltagi jogviszonya megszűnt,még ha ezt a cégbíróság később is jegyezte be.
Szerintem eltértünk kicsit a lényegtől. Az viszonylag nyilvánvaló, hogy a Bt. beltag felróhatóságtól függetlenül helytáll a tartozásokért.
Az más kérdés, hogy adott esetben leperelheti máson utólag, de neki magának helyt kell állnia. Itt a nagy kérdés az, hogy jelen esetben megállapítható-e a helytállási kötelezettség.
Nyilván a másik beltag (aki anno a szerződést is aláírta és jelenleg is a beltag) is felelős/helyt kell állnia, de ha egyébként a kérdéses kilépett beltagnak van helytállási kötelezettsége, akkor neki ki kell fizetnie a felperesnek (a másik cégnek) a pénzt.
Az egy dolog, hogy esetleg a cég ellen felszámolás indul, de annak nagy jelentősége nincsen, mert az nyilvánvaló, hogy a Bt. nem tud fizetni.
A jogalap nélküli gazdagodás és ügyvezetői felelősségre vonás érdekes felvetés. Viszont mivel mint kiderült, a jelenlegi beltag (aki a szerződést is kötötte) sem dúskál a pénzben, tehát végső soron mégiscsak a volt beltagon lehetne behajtani a pénzt, ezért nagyon lényeges, hogy perelhető-e eredményesen.
„Kiskorú gyermeked foci labdával kirúgja a szomszéd ablakát. A gyermeked a felelős, de Te vagy helyt állni köteles.”
Ehhez képest ezt az 1959. évi IV. tv. így írta le:
Felelősség olyan személyek károkozásáért,
akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott
Ptk.347. § (1) Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Éppen ez mutatja a legjobban, hogy puszta terminológiai pontosításról van szó és nincs tényleges változás. (Bár éppen itt a felügyelet ellátása körében van vétkességi elem. A fokozott veszéllyel járó tevékenység szerintem jobb példa, és a régi Ptk. 345. § ott is felelősséget említ.)
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
„Pontosan ezért jelent.”
Ha jelentene, akkor éppen szigorodna a szabály, hiszen nem kívánja meg a vétkességet, tehát éppen kedvezőtlenebb lenne a volt beltagra. De az eddigi bírói gyakorlat is valójában helytállásból indult ki.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
„A cég fizetésképtelen, az ügyvezető meg nem gazdagodott.”
Akkor fel kell számolni.
Az ügyvezető felelőssége: Ptk. 3:24. (1) bek.
Felelősnek lenni és helytállni nem ugyan az a jogi kategória.
Példával szemléltetem: Kiskorú gyermeked foci labdával kirúgja a szomszéd ablakát. A gyermeked a felelős, de Te vagy helyt állni köteles.
Pontosan ezért jelent.
Épp ezért kellett kicserélni a szóhasználatot, hogy dogmatikailag fedje a valós tartalmat. És épp ezért nem jelent a szabály értelmezésében változást a módosult elnevezés.
Egy tanulmány szerint a mögöttes felelősség terminológialag felróhatóságot és vétkességet is feltételez, míg a helytállási kötelezettséghez ilyesmi nem kapcsolható. Nem csak egyszerűen átnevezésről van szó.
A cég fizetésképtelen, az ügyvezető meg nem gazdagodott.
„ezért fordult a volt beltag ellen is.”
Valószínűleg ebben a perben a felelősség megosztott a beltagok (jelenlegi és volt) között, ugyanakkor meg lehetne próbálni később a jogalap nélküli gazdagodást a cég és a jelenlegi ügyvezető ellen.
„Az új Ptk- óta már nem mögöttes felelősség, hanem mögöttes helytállás van.”
Szerintem ez csak terminológiai pontosítás, a korábbi Gt. szabály is valójában helytállást szabályozott. Nem érzem, hogy a változásnak bármilyen konkrét következménye kellene, hogy legyen.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
Azért az új Ptk. még elég új ahhoz, hogy egy ilyen kérdésben ne beszélhessünk határozott, kiforrott gyakorlatról, és mint ObudaFan említette, mindkét értelmezés védhető.
Az új Ptk- óta már nem mögöttes felelősség, hanem mögöttes helytállás van. A volt tag már nem köteles helyt állni a tagsági viszony megszűnését követően, még ha az a cégjegyzékben nincs is bejegyezve.
"Ahogy kollégám írja. Az ügyvezetői tisztség megszűnésétől és nem annak bejegyzésétől mentesül a helytállási kötelezettség alól. A NAV is onnantól számítja a 15 napos bejelentési kötelezettséget az ügyvezetői tisztség megszűnésére vonatkozóan.
Az más kérdés, hogy egy polgári perben megtámadhatja a szerződést arra hivatkozással, hogy azt nem köti meg, ha tudja, hogy Gipsz Jakab már nem korlátlanul felelős tagja a társaságnak."
Ezt kifejtenéd kicsit? Mert nem teljes értem hogy jön a képbe az ügyvezetőség, illetve hogy mire gondolsz pontosan.
Egyébként elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam, de a lényeg, hogy az esetben szereplő Bt. szerződött egy másik céggel. A másik cég a maga részéről teljesített, a Bt. viszont nem. Éppen ezért követeli most a másik cég a szerződés szerinti ellenértéket a Bt.-től, aminek viszont nincs pénze, ezért fordult a volt beltag ellen is.
Annak viszont én nem látom jelentőségét, hogy a szerződést megtámadhatja, mert ígyis-úgyis tartozása lesz a Bt-nek a másik cég felé és szóba jöhet a volt beltag mögöttes felelőssége.
Legalábbis megkíséreltük megválaszolni, de jó lenne egy eseti döntés ebben az ügyben, mert szerintem mindkét válasz megindokolható.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
Ennyi. Alapkérdést megválaszoltuk.
De ő már igen. Így aztán nem sokra megy vele, ha a szerződés érvénytelenségére hivatkozik.
Írta, hogy nem teljesített a társaság.
Ha már teljesített, akkor sokra megy a megtámadással...
Ahogy kollégám írja. Az ügyvezetői tisztség megszűnésétől és nem annak bejegyzésétől mentesül a helytállási kötelezettség alól. A NAV is onnantól számítja a 15 napos bejelentési kötelezettséget az ügyvezetői tisztség megszűnésére vonatkozóan.
Az más kérdés, hogy egy polgári perben megtámadhatja a szerződést arra hivatkozással, hogy azt nem köti meg, ha tudja, hogy Gipsz Jakab már nem korlátlanul felelős tagja a társaságnak.
Pl. a Ptk. 3:157. § is a módosításhoz, nem a bejegyzéshez köti a felelősségvállalás végét, ezt analógiaként szerintem lehet hivatkozni.
Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest
Igen, másik ügyvezető (aki beltag) írta alá (ténylegesen ügyvezető volt és be is volt jegyezve), úgyhogy azzal nincs is baj.
Mert ha mondjuk egy be nem jegyzett kültag köti, akkor nyilván nem lehetne jóhiszeműnek mondani a másik felet, de így elég kellemetlen a helyzet.
Aki aláírta a szerződést, az a cégkivonat szerint jogosult volt önállóan eljárni?