Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


gaba1966 # 2019.07.16. 17:54

Valinéni!
Az árverés előtt én átmásztam a kerítésen (az ügyvédem tanácsára) és szétnéztem, fejkamerával 100 képet csináltam amit később elemeztem (a szomszéd kutyája miatt mert a kerítést nem láttam a bozóttól) és el tudtam dönteni kell vagy nem. 10 m3 szemetet vitettem el ez 86000 volt. Igy is kockázatos az árverési vétel, de ha nem csinálsz semmit kidobtad a pénzed.Ha előtte el olvastad volna a fórumot végig kétszer meg is lehet volna duplázni a pénzed.

gerbera317 # 2019.07.16. 11:10

Ilyenkor az van, hogy a vevő "megtekintett állapotban" vette meg az ingatlant. Hány helyen kérdezted még meg?

valinéni # 2019.07.16. 09:45

Kedves Fórumozók!

Mit tehet az árverési vevő ha 2019 elején vásárolt árverésen egy ingatlant.
Az ingatlan 202 m2-re volt meghírdetve tehermentesen, úgy hogy csatorna, gáz, víz és villany van.
Ehhez képest ténylegesen az ingatlan csak 73m2 (alatta van egy ugyan ekkora pince / taroló), csatorna nincs bevezetve és a gáz óra is le van szerelve.
Ezen felül egy hatalmas szemét lerakat volt a telek végében, tartalmazva vegyes és veszélyes anyagokat (kb. 1000 gumi abroncs). Ennek az elszállítása 1.5 millió FT.
Magyarul az ingatlan nem felel meg az árverési hirdetménynek.

Az ingatlan hivatalos átadása Július 29-re van kitűzve de már az új vevő neve szerepel a tulajdoni lapon.

Mit lehet ilyen esetben tenni?

ELőre is köszönöm a válaszokat.

Vali

Csibe66 # 2019.07.15. 20:44

Grave7 Külföldön tartózkodik,ismeretlen helyen. Kb.két éve,azóta üres a lakás.

Grave7 # 2019.07.15. 20:23

@Csibe66: Beszélsz a korábbi tulajdonossal (akinek a 6 hónap kiköltözési halasztást engedélyezte a bíróság) és ő átadja neked az ingatlant.

Csibe66 # 2019.07.15. 19:39

Tisztelt Fórumozók!
Árverésen vásároltam egy lakást márc. 26.án.Jegyzőkönyv aláírva ápr.2. A hirdetményben szerepelt a lakás elhagyására 6 hónap halasztás.Mostanra már a nevemen van.A lakcím nyilvántartóban törölték az oda bejelentetteket( kérésemre),mivel nem lakik ott senki.Hogy tudnám a birtokba vételt meggyorsítani?

gerbera317 # 2019.07.15. 06:59

Van a Vht-nak egy szerencsételen mondata, amelyik az árverés befejezésének a licitnapló lezárását tekinti. De ez is csak annak szerencsétlen, aki szerencsétlenkedni akar. A végrehajtók nem ilyenek. A végrehajtó nem az 'árverés befejezésé'-hez igazodik, hanem 'az árverés napjá'-hoz, ami az árverési jegyzőkönyv aláírásának a napja. És a különféle határidők innentől datálódnak.
Ezeket el kell egymástól határolni, mivel időben is elhatárolódnak egymástól. Van úgy, hogy a jegyzőkönyv aláírására a licitnapló lezárától számítva lényeges később, akár egy hónapon túl kerül sor? Hát hogyan állhatna be az adós kiköltözési kötelezettsége, ha sem azt nem tudja, ki vette meg az ingatlant és mennyiért, sem jogorvoslati lehetőséget nem kapott? Sehogy. Az ilyen automatikus eseményekhez, mint a licitnapló lezárása, nem fűződik eljárásjogi következmény, csakis technikai - például az, hogy nem lehet több vételi ajánlatot tenni. Az összes többi határidő a az árverés eredményének megállapításához mint végrehajtói intézkedéshez fűződik.

Mateusz86 # 2019.07.15. 05:55

Grave7: Tudná indokolni, hogy hol értelmeztem félre, és milyen határidők vannak?

A VHT szerint a vételár megfizetésére van lehetőségem a jegyzőkönyv aláírásától számított 15 napi (vagy halasztás esetén 2 hónap).

Az összes többi esetben én ilyen jellegű időpontokat olvasok: "Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt..."

Illetve: "Az adós [...] az árveréstől számított 30. napig, [...] jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni [...]"

Az árveréstől számított 30 nap nekem nem a jegyzőkönyv aláírását jelenti, hanem az MBVK oldalán szereplő "árverés vége" időpontot. Ha ez nem így van, akkor hol találok erről információt?

Grave7 # 2019.07.14. 21:02

Rosszul értelmezed.

Mateusz86 # 2019.07.14. 15:44

Ingatlan árverés június 14-ig tartott. A törvényben levő dátumok az MBVK oldalán a lejárati dátumtól számítódnak, vagy a jgyzőkönyv aláírásától? Értelmezésem szerint az MBVK lejárati dátum a mérvadó. A jegyzőkönyvet június 24-én írtam alá, a vételárat 25-én átutaltam.

Ha jól gondolom, akkor holnaptól tudom/kell kérnem az ingatlan átadását, kiürítését, illetve ha az adós kért halasztást, akkor azt a mai napig tehette meg.

Jól értelmezem a dolgokat?
Tehát árverés vége: június 14. 18:00
Jegyzőkönyv aláírása: június 24.
Átutalás: június 25.
Adós bármilyen jogorvoslati kérelme: június 14 + 30 nap = július 14.
Kiürítés iránti kérelem: június 14 + 30 nap + 14 napon belül.

executor.blog.hu # 2019.07.12. 19:55

Tisztelt Tamas44,

Remélem azért nem jut el addig a dolog, de ettől is végrehajtás a végrehajtás...

Sok sikert az árveréshez!

Tamas44 # 2019.07.12. 13:33

Tisztelt executor.blog.hu,

Köszönöm szépen a segítséged. Felkészülök ez esetben 9 - 10 hónapra sikeres árverést követő birtokbaadási folyamatra...

executor.blog.hu # 2019.07.11. 20:19

Tisztelt Tamas44,

Vonatkozik a Vht. 147. § (5) bekezdése miatt, mert az a hivatalos lakóingatlana (oda van bejelentve a lakcíme).

Tamas44 # 2019.07.11. 20:00

Tisztelt executor.blog.hu,

Köszönöm szépen a választ, remek! :) Illetve még egy kérdésem lenne. Kilakoltatási moratórium vonatkozik "kivett hétvégi ház, udvar" belterület besorolásra is? Az adós oda van bejelntve mint állandó lakcíme, de az ingatlan nem lakott, láthatóan 7-8 hónapja nem járt arra senki, erről árulkodnak az asztalon a levelei is. A cuccaival viszont tee van a ház.

executor.blog.hu # 2019.07.11. 19:48

Tisztelt Tamas44,

Ha a hirdetményen az szerepel, hogy tehermentesen kerül árverésre, az azt jelenti, hogy tehermentesen kerül árverésre :)

A zálogjogosult végrehajtási eljárás esetén csak annak keretében érvényesítheti zálogjogát (Vht. 4/A. §.). A végrehajtó becsérték közlésekor (ami az árverést megelőzi) tájékoztatja a zálogjogosultat, hogy bekapcsolódhat a végrehajtási eljárásba és ott érvényesítheti zálogjogát (tehát lényegében úgy jelenik meg, mint egy végrehajtást kérő és a kielégítési sorrendben is előkelő helyen a zálogjog természetéből fakadóan): lásd Vht. 140. § (6) bekezdés.

A lényeg, hogy igen törlésre kell kerüljenek sikeres árverés esetén.

Tamas44 # 2019.07.11. 17:39

Tiszteletem, segítséget szeretnék kérni. Visszaolvastam 30 oldalt, de nem találtam kérdésemre választ, vagy csak átsiklottam felette. Ingatlan amire szeretnék licitálni egy rakás végrehajtási jog mellett két jelzáogjoggal is terhelt. A jelzálogjogok is törlésre kerülnek a végrehajtási joggal együtt sikeres árverés esetén? Az árverési hírdetmény alapján az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.
Köszönettel.

gerbera317 # 2019.07.11. 15:19

Ő lezárja az ügyet, így nincs ügy. Az árverést pedig megsemmisíti.
Ja. Persze...

colle # 2019.07.11. 15:14

Gerbera317!

Valóság és nem marhaság. Ismerősnek ma jelezte a végrehajtó, hogy ne menjen a jegyzőkönyvet aláírni, mert az adós kifizette. Természetesen a licitzárást követő napon. Vh. azt mondta, hogy erről ír egy jegyzőkönyvet és ha nem tetszik kifogásolja meg az ismerős. Mit szólsz? Ilyenkor kérhető pl. kártalanítás ha a bíróság a vevőnek ad igazat?

A vh. szerint úgy ismlehet értelmezni, hogy az adós a tartozást kifizette, Ő lezárja az ügyet, így nincs ügy. Az árverést pedig megsemmisíti.

gerbera317 # 2019.07.11. 14:40

Ilyet nem lehet csinálni. Az adós a licitnapló lezárásáig fizetheti ki a tartozását. Illetve utána is, de az árverés akkor már érvényes, tehát már csak a vételárat kaphatja meg, az ingatlant elvesztette. Ahogy az árverési vevő nem állhat el az árverési vételtől következmények nélkül, úgy a végrehajtó sem az eladástól.
Honnan veszed ezt a marhaságot?

colle # 2019.07.11. 14:35

@Gerbera317

Ehhez mit szólsz? Lemegy az árverés. Megnyeri az árverési vevő. Vh. kiértesíti mbvk-n keresztül, hogy 15 napon belül egyeztessen jegyzőkönyv aláírást. Majd 2 nap múlva szól a vh. az árverési vevőnek, hogy az adós közben kifizette a tartozást és így nem kell aláírni a jegyzőkönyvet, és az előleget visszautalja. Mindezt egy lezárt, megnyert árverés után.

Mi a véleményed?

Frankline # 2019.07.11. 14:35

"gerbera317 2019.07.10. 12:00
@Frankline
Ne kelljen itt találgatni, az eljáró végrehajtó pedig konkrétan tudja, mi volt ez."

Biztos tudja, de "nem adhat felvilágosítást."

"Grave7 2019.07.10. 16:07
@Frankline: Vht. 155. § (1) bek.: "Az árverés sikertelen, ha [...]"

Köszönöm a választ !

tmsnmeth80 # 2019.07.11. 12:16

Köszönöm a segítséget!

gerbera317 # 2019.07.11. 09:03

Amit a végrehajtó csinál, mindaddig jó, amíg végrehajtási kifogás nyomán amiatt el nem marasztalják. Mindig azt kell vizsgálni, hogy mely eljárási cselekmény megtámadása kinek az érdeke.
A fizetési haladék megtámadása speciálisan a végrehajtást kérő érdekkörébe esik. A fizetési határidőről az árverési jegyzőkönyvből szerez tudomást a vh-kérő. Ha a határidő (vagy haladék) elteltével záros határidőn belül nem készül felosztási terv, a vh-kérő elkezd érdeklődni, mi a késedelem oka. Ekkor megtudja, hogy a vevő még nem fizetett, mert kifogás elbírálása van folyamatban. Időnként érdeklődik, és egyszercsak megtudja, hogy a kifogást jogerősen elbírálták, a 15 nap eltelt, de a vevő kapott még 2 hónap haladékot. Na, ez az a pont, ahol elszakadhat a cérna, és elszabadulhat a pokol a végrehajtó számára. Ha ezt a vh-kérő megtámadja, biztos, hogy elkaszálják érte a végrehajtót. Annak, hogy nem tudunk ilyenre precedenst, statisztikai oka van.

colle # 2019.07.11. 08:20

Gerbera317

Köszönöm a részletes válaszod! Szakmai hozzáértésed nem vitatom, azonban Te is tudod, hogy nem minden vh. egyforma.

Végrehajtónak lenni alapvetően kényelmes és jövedelmező dolog. Egyetlen végrehajtó sem olyan hülye, hogy ilyen óriási eljárási hibákkal (ráadásul rendszeresen visszatérően!) kockáztassa a hivatalát, vagy a majdani meghosszabbítását.

Én is így gondolnám... Ha nem lenne tapasztalat a következőkre. Valós tapasztalat.

  1. Nem számol kamatot, pedig a vht-ban ott van.
  2. Jogorvoslat esetén ha 2 hónapot kértél, akkor az a jogorvoslat után még jár. Végrehajtó szájából hangzott el. Szerintem nem jár, szerinte igen.
  3. Egyik végrehajtó különít el pénzt pl. lakatosra az árverési vevő kérésére, másik nem.
  4. Ami a legdurvább. A bíróság elutasította a kifogást, mert a 15. napon került feladásra. A kúria állásfoglalása szerint (remélem jól írom), amit a 15. napon éjfélig feladtak azt el kell fogadni. Ha ennyire egyértelmű lenne minden, akkor ha maga a bíróság ilyet nem fogad el, akkor hogy vannak a dolgok? :)

A fentiek az árverési vevő szempontjából neccesek, mert ezek konkrét dolgok, és egyik vh. így, másik úgy értelmezi. És ha két bíróság is másként értelmezi a beérkezés idejét arra mit mondjon egy halandó....

A földhivatalt értem, hogy az nem jogi dolog. Csak furcsa, hogy felszólítást küldenek, hogy NEM fizettem be, de arról nem szólnak, hogy fizessem be. :)

gerbera317 # 2019.07.11. 07:19

hogy van az, hogy az egyik végrehajtó a jegyzőkönyv aláírása után beküldi a földhivatalnak és széljegyre tesznek, míg a másik végrehajtó akkor teszi meg mindezt, ha a teljes vételár kifizetésre került és a 30 nap eltelt.
Az úgy van, hogy az egyik törvénysértő módon jár el, és nem sokáig lesz végrehajtó, a másik pedig a törvényt megtartja, és sokáig lesz végrehajtó. Ha egyáltalán igaz, amit kérdezel. Hajlok rá, hogy nem igaz.
Hogyan lehetséges az, hogy a földhivatal csak olyan leveleet küld, hogy fizessem be a 6.600Ft-os illetéket
Mert a földhivatalt a saját eljárásában csak a saját igazgatási szolgáltatási díja érdekli; az, hogy milyen bál van a végrehajtónál, nem.
A cégrehajtó egy kumma sszót nem szólt, hogy beadta a földhivatalnak
Miért? Nem egyértelmű, ha a vételár meg van fizetve, 30 nap eltelt, és jogorvoslati kérelem sem érkezett, akkor beadja???
a földhivatal pedig egy levelet sem küldött, hogy fizessem be
De hát az előbb éppen az ellenkezőjét állítod. Egyébként pedig igaz, mert azért kell megfizetni, mert eddig nem fizetted be. Hogy erre miért utal külön az ügyintéző, nem jogi kérdés.
csak életszerűen a vh-k többsége nem ezek alapján jár el.
Ez kamu. Végrehajtónak lenni alapvetően kényelmes és jövedelmező dolog. Egyetlen végrehajtó sem olyan hülye, hogy ilyen óriási eljárási hibákkal (ráadásul rendszeresen visszatérően!) kockáztassa a hivatalát, vagy a majdani meghosszabbítását.
akkor jár -e a 60 nap még a jogerő után?
Nem jár! Miért nem olvasod el a Vht. 149. §-t? Először is: nem 60 nap, hanem 2 hónap. Az adott esetben ez csak 58 nap. (És nem csak ennyi adható, hanem bármilyen köztes futamidő is, pl. 1 hónap). Másrészt: főszabály szerint a fizetési határidő 15 nap. Ez hosszabbítható meg max. 2 hónapra. Ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül kell megfizetni. Egyszerű nyelvtani értelmezéssel is felfogható, hgoy a fizetési határidők nem összeadódnak, hanem párhuzamosan telnek, és amelyik legkésőbb jár le (általában a jogorvoslat + 15 nap), az a fizetési határidő.
Fizetési haladék esetén kamat (...) hol van az igazság.
Ugyanott, a (3) bekezdésben. Csak amíg az előző meglehetősen egyértelmű, addig itt az áll, hogy az esedékesség napjától. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni: 1) az esedékesség minden esetben a 15 nap, ami ez után van, az engedélyezett késedelem, tehát késedelmi kamatot kell felszámítani. 2) Az esedékesség ténylegesen az, amit a törvény nevesít (a végrehajtói haladék vagy jogorvoslat + 15 nap).