Kedves Gerbera!
Sikeres ingatlan árverésen vettünk egy telket, rajta egy rozoga épülettel, amelyben bérlő lakik.Elvileg a kiürítése az ingatlannak folyamatban van, mert a lakó nem akarja elhagyni az ingatlant. Semmiféle kifogással nem élt sem Ő, sem pedig a volt tulaj.
A problémám nem is ezzel kapcsolatos, hanem azzal, hogy nem azt kaptam, ami az árverési jegyzőkönyvben szerepel, mégpedig, nem teljesen közművesített a telek. Ezt szóvá tettem a végrehajtónál, ahol azt a választ kaptam, hogy erről Nekem kellett volna meggyöződnöm még az árverést megelőzően...De mivel engem a telekre a bérlő be sem enged így ezt nyílván nem tudtam megtenni, ill. azt gondolom, hogy ami az árverési jegyzőkönyvben szerepel arra tettem ajánlatot és azt vásároltam meg!(ott teljes közmű, víz , gáz, villany, szennyvíz)szerepelt.
A végrehajtó azt mondta, hogy ha én kifogásolom a jegyzőkönyvet, akkor elbukom az előleget is, ezzel feltételezem jól félre is vezetett! Még a jogerős határozatot nem kaptuk meg, de kifutottunk a határidőböl is, ami a kifogást illeti.Ami azt illeti, én már azt sem bánnám, ha az egészet érvényteleníthetném! Ebben szeretném a segítségét kérni, mire van lehetőségem.
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát,
Üdvözlettel, Gábor.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Egy intézkedést csak egy kifogással lehet/kell megtámadni. Abban az egy kifogásban viszont több (vélt) sérelmet is fel lehet sorolni.
Amikor az adós az árverési hirdetményt támadja meg, akkor általában a következőkre hivatkozik
- "Letiltás vagy részletfizetés útján teljesít, micsoda dolog ez, akkor nem szabad már árverezni." (Az nem számít, hogy 15 másik vh-kérő is van, akiknél nincs térülés, egyébként pedig összesen 35 millióval tartozik.)
- "Nem ért egyet a becsértékkel." (Volt rá lehetősége, hogy ennek érvényesen is hangot adjon.)
- "Kiskorú is lakik a lakásban." (Ugyammá)
- "Bérlő van a lakásban". (Ugyammá)
- "Nekünk az önkormányzatnál/családsegítőnél azt mondták, hogy..." (Ugyammá)
- "Hová menjünk?" (Kit érdekel?)
- "Nem tartozunk senkinek" (Persze)
- "Mi és az egész család a D.A.S. jogvédelme alatt áll". (Nem ér röhögni)
„a leendo vevo ek eselye sincs tudni, hogy mar a hirdetmeny ellen is 4 kifogas van. Ez szabalyos a vh reszerol?”
Colle, irtózatos nagy ökörséget kérdezel! Ha a végrehajtó nem tarthatná meg az árverést csak azért, mert valaki betolt egy eleve hamvábanholt vh-kifogást, akkor soha egyetlen árverés sem kerülne megtartásra! Mert bizony, hamar híre menne, hogy egy kockás papíron beadott alaptalan sz@rral már meg lehet akasztani a jogérvényesítés folyamatát. És az adós valahányszor kapna egy árverési hirdteményt, rögtön fogna egy papírt, beleköpne, aláírná, és beküldené kifogásként - a végrehajtó meg erre nagy ijedten visszavonná az árverési hirdetményt. Így gondoltad, ennek így kellene működnie? Mert ha igen, keress magadnak másik fórumot...
Gerbera317! Vegrehajtonal erdeklodtunk, hogy most majusban zarodo arveresben a hirdetmenyt megtamadtak -e. A vegrehajto valasza az volt, hogy igen. Az ados 4 kifogast is adott be, melyben az arveresi hirdetmenyt tamadta meg, de a birosag ezt ugyis el fogja utasitani par honapon belul, mondta a vegrehajto. Mire en megkerdeztem, ha mar most kifogas van folyamatban, akkor a leendo arveresi vevo majd a jegyzokonyv alairasakor szembesul azzal, hogy mar a licitzaras pillanataban van kifogas es eselye sem lesz az ingatlant megkapni. Mennyire szabalyos az, hogy a hirdetmenyt 4'kifogassal tamadta meg az ados, de a vh. sajat szakallara azt mondja, hogy ezt a birosag majd elutasitja. Ezert nem veszem le a hirdetmenyt es varom meg a birosag hatarozatat, hanem majd var az arveresi vevo. Tehat ugy arverezik a vh., hogy a leendo vevo ek eselye sincs tudni, hogy mar a hirdetmeny ellen is 4 kifogas van. Ez szabalyos a vh reszerol?
Használati díjat. Onnantól, hogy neki az ingatlanból ki kellett volna költöznie, vagyis az árveréstől számított 30. nap eltelte utántól. Valószínűleg nem fogsz tudni behajtani semmit, hiszen nem véletlen, hogy ingatlanárveréssel végződött végrehjtás(ok) folyt(ak) ellene.
Inkább arra gyúrj, hogyan költeztetheted ki onnan leghamarabb. Egy biztos: a kilakoltatására irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló idő már jogvesztő módon eltelt, úgyhogy innentől csak a végrehajtón jóindulatát múlik, befogadja-e az erre irányuló kérelmedet.
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ.
(személyesen két tanúval = személyesen add át neki az írásos felszólítást, és ha annak átvételét nem hajlandó aláírásával igazolni, akkor a két tanú írja alá, hogy valóban átadtad)
Akkortól kérhetsz, ha egyértelműen jelezted ezt neki.
Úgyhogy írásban (levélben ajánlva/tértivevénnyel, vagy személyesen két tanúval) szólítsd fel még egyszer, hogy 8 napon belül költözzön ki, és írd bele, hogy a határidő eltelte utántól lakáshasználati díjat fogsz felszámolni napi X forint összegben (és nem bérleti díjat).
Hátha még a kiköltözést is gyorsítja.
(Az összeget a helyi bérleti díjak alapján szabd meg, kicsit fölélőve, de ne irreálisra)
Tisztelt Szakértők!
Árverésen vettem egy ingatlant, és mivel kilakoltatási moratórium volt április végéig, és az adós azt mondta, ennek lejártával kiköltözik, vártam türelmesen. Most nem költözik, így kérem a végrehajtótól a lakás kiürítését. A kérdésem, hogy amíg az adós bent lakik, kérhetek-e bérleti díjat?
A 154. § szerinti átadás nem kiköltöztetés. A végrehajtónak oda sem kellene mennie. De ha mégis megy, nem fog onnan kirakni/elvinni semmit, csak egy helyszíni intézkedéssel átadja az ingatlant, rögzítve a mérőórák állásait stb.
Tisztelt Szakértők!
Pár nap múlva átadja "kiköltözteti" a végrehajtó az adóst az ingatlanbó amit már 5 hónapja az adós/bentlakó részemre átadott. A VH azt irta h biztositsak szallitóeszközt és lakatost. Lakatos értelemszerűen nem kell mert már zárakat cseréltem 5 hónapja, csak ugye tróger volt a vh és nem akarta átadni a moratorium miatt a lakast. (emiatt folyamatban a vh-i kifogas 217/B-vel kiegészitve hogy érezze a törödést- ahogy Gerbera ajanlotta) :)
A kérdésem, hogy lehetnek nekem az ingatlanban bútoraim?
Ne adj Isten ha mér ott van egy hűtőszekrényem,konyhabutorom akkor az a VH elvitetheti azt vélélmezve h az az adósé?
Mit tudok tenni,hogy ez ne történjen meg? pakoljam ki a gangra és ha elment a vh akkor vissza?
Köszönöm!
kedves Gerbera,
asszem te vagy itt a legkomolyabb szakértő és ezért kérdezném tőled:
a járásbíróság és a törvényszék döntése esetén és ellen az adós még hova fordulhat jogorvoslatért?
köszönettel
Persze azt is jó volna tudni, hogy ha feltéve, de meg nem engedve fel is oldanák a foglalást, azt ingatlan esetében mindenképpen teljes egészében teszik-e, vagy történhet részben is, mert ez valójában a parám tárgya. Hiszen nem érdekel engem, ha úgy oldják fel a foglalást, hogy közben nem semmisítik meg az árverést, hanem mondjuk, csak az árverésből befolyó pénzből elégítik ki az igénylőt azon tartozás ellentételezése miatt, amiért nem felel "egysorban". Jelentsen ez bármit.
De hát ezt mondtam én is. Nyilvánvalóan nem az egész v.hajtást függesztették fel, ahhoz nekem vajmi közöm is lenne, csakis a lefoglalt ingatlanról van szó, amelyet megnyertem, a jegyzőkönyvet aláírtam. És ez az, ami nem tudott jogeróre futni, mert a 30 nap letelte előtt igénypert indítottak, ami nem halasztó hatályú, ezt a v.hajtótól tudom, mert jól emlékszem, hogy örültem neki, mint majom a farkának, hogy akkor ha az igénykereset úgyis alaptalan lesz /ahogy te is véled/, kizárt dolog, hogy a bíróság önszántából, puszta szívjóságból felfüggessze a v.hajtást /az ingatlanra vonatkozóan!/, de sajnos felfüggesztette, az igényper jogerős elbírálásáig. És persze, hogy engem ez és csakis ez érint, erről szeretnék tudni. Hogy akkor most van esélye a feloldásra, vagy reménykedhetek..
Nem valós a tényállás, amit itt közölsz. Az igényper felperese csak a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában avatkozhat be a végrehajtásba, ezért a végrehajtást legfeljebb a lefoglalt vagyontárggyal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában függesztheti fel a bíróság.
Jó, az árverési vevőt, éppen ez érinti, tehát e tekintetben valóban fel van függesztve a végrehajtás, de akkor is.
Egyébként pedig, az igénypernek van/lehet egy jelzője: halasztó hatályú. Ha az igénypert nem időben indították (márpedig valószínűleg ez történt, hiszen közben az árverés is lezárult), akkor annak nincs halasztó hatálya, ennél fogva a felfüggesztés (ami a halasztó hatály megállapításával azonos) is törvénysértő.
Köszönöm hogy időt szakítasz rám, tehát nem fogják feloldani a foglalást, sem részben, sem egészében, osztod a v.hajtó által mondottakat? Kár volt aggódnom, akkor, csak azt nem értem, hogy ha az igénylő kötelmi jogviszonyból eredő igénye irreleváns, akkor miért tárgyalják az igényt, miért húzódik ilyen sokáig az ügy, ráadásul az igénylő kérelmére felfüggesztve? Már rég tulajdonos leheték....
„Kimaradt: az igénylő bejegyzett tulajdonos. De a lefoglaláskor még nem volt az”
Ez a lényeg! Az összes többi betűmenésed kukába való.
Vht. 138. § (6) A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
Még valamit felírtam a tárgyaláson: az ellenkérelemben elhangzott a Vht, 39. §-ra utalás. A II.r. alperes vh.kérő szerint az igénylő tulajdonjog szerzésével változás állt be a felek személyében, és a bíróságnak végzésben kell megállapítania, hogy a régi adós helyébe az új lép.
Gyanítom, hogy ettől is a fejed fogod majd, mert abból, hogy a Vht-t citálja, számomra egyenesen következik, hogy annak megint nem sok keresnivalója egy Pp. szerinti igényperben.
Aggódom is miatta, mert ha nem ad helyt az ellenkérelemnek a bíróság, mi lesz? Ha a feloldásról határozna a bíróság, az milyen hatással lesz rám, mint árverési vevőre, mi lesz az én tulajdonszerzésemmel? Kivonják az ingatlant a vh.eljárásból, részben vagy egészében, megsemmisíthetik az árverést, vagy csak a befolyt összegből kapja meg az őt illető részt az igénylő?
Kimaradt: az igénylő bejegyzett tulajdonos. De a lefoglaláskor még nem volt az, csak kötelmi igénye volt a bejegyzésre, mert már előbb perelt, mint az ingatlant lefoglalták. Utolsó fejegyzés a tul.lapon az árverés tűzése volt, amikor licitáltam, most meg már az igénylő tulajdonjoga van bejegyezve, és ez alapján indított igénypert.
Gerbera
A "végrehajtóm" is azt mondta, mielőtt kiszállt volna az ügyből, hogy nincs miért aggodalmaskodni, az igénylő keresetét el fogják utasítani a Pp. 371 §-re hivatkozással, mivel mindkét követelésnek maga is kötelezettje.
De mint a tárgyaláson megtudtam, ezekből csak az egyikben lehet mögöttes /vagy sortartó?/ felelős, és ezáltal jogutód, mert a közös költséget tőle is követelhetik, de az UPC-s követeléshez nincs köze. Persze gondolhattam volna, hogy valami ilyesmi lesz, mert a pert befogadta a bíróság, és tárgyalja is másfél éve. És most már gyanítom, hogy a II.r. alperes által hivatkozott jogutódlás sem megy csak úgy bemondásra, azt kérnie kellett volna a nem peres eljárásban, ugye?
Gerbera
Egyéb részleteket nem tudok, csak amit a hosszú hozzászólásomban leírtam. Az igényper tárgyalásán csak az igénylő volt jelen, ahol a bírónő beolvasta a két alperesi nyilatkozatot. Az I. r. alperes hozzájárult a kereset teljesítéséhez, a II. rendű viszont ellenkérelemmel élt hivatkozással arra, hogy az igénylő igénykeresettel nem élhet, ha a tartozásért maga is egy sorban felel, és ezáltal az adós jogutódja. /A tartozás mögöttes, vagy sortartói felelőse, erre a fordulatra sajnos nem emlékszem pontosan, de valamelyik a kettő közül./
„aláírtam az árverési jkv-t, ami nem emelkedett jogerőre, mert a bent lakó igénykeresettel élt még a 30 nap letelte előtt.”
Miféle "igénykereset" meg "igényper"? A követeelés fennállását nem igényperben kell vitatni. Az igényper kizárólag a lefoglalt vagyontárgy tulajdonjogának és a foglalás jogszerűségének tisztázása iránt indulhat meg.
Arveresi vevo indithat perujitast?
Elnézést a terjedelemért /pedig igyekeztem tömör lenni/...
Tisztelt Gerbera317,
igen, de lehet, hogy félreértettem valamit, az ügy irataiba sajnos nincsen betekintérsi lehetőségem, amit tudok, azt a végrehajtótól tudom, illetve hallgatóságként részt vettem múlt héten az igényper tárgyalásán.
Röviden az van, hogy másfél éve megnyertem az árverést, aláírtam az árverési jkv-t, ami nem emelkedett jogerőre, mert a bent lakó igénykeresettel élt még a 30 nap letelte előtt.
Ing. nyilvántartáson kívüli tulajdonosként, birtokkal megerősített kötelmi jogcímre hivatkozott, ami előbb keletkezett mint a vh.kérő vh.joga, és peres úton már korábban követelte a tulajdonjoga bejegyzését, mint hogy a vh.eljárás elindult volna. A perét megnyerte, bejegyzett tulajdonos már azóta.
Az ügyben eljárt végrehajtó azt mondta, nem kell aggódni, úgy is el fogják utasítani az igényeresetet, mert hiába nem ő a kötelezettje a két bejegyzett vh.jognak, vagyis nem ő volt a szerződő fél, hanem a korábbi tulajdonos /akinek nevén futnak a követelt számlatartozások/, mivel az igénylő lakja a lakást és használta a szolgáltatásokat, ezért mindkét követelésért mögöttes felelősként áll helyt, ha jól írom.
Az egyik követelés UPC-s, ezen belül internet, tv, telefon, a másik vh.jog közös költség tartozást takar. Az UPC kérte anno az árverezést, a t.ház csak becsatlakozott mellé, amikor már elrendelték az árverezést, kb. ennyit tudok.
Meg még azt, hogy az igényperben azonnal felfüggesztették a végrehajtást, de a Vh. bíztatott, hogy nem lesz gond, legyek türelemmel, mígnem eltűnt, fogalmam nincs hová, állandó helyettese lett, aki a felfüggesztésre hivatkozva nem foglalkozik az üggyel /ezt megértem végül is, töksok dolga lehet/.
Ezért elmentem a tárgyalásra, és ott tudtam meg, hogy az UPC nem ellenzi a kereset teljesítését, mert a követelésükhöz semmi köze az igénylőnek, nem is ő szerződött velük, és nem is a címhelyre /a lefoglalt lakásba/, hanem oda, ahová elköltözött onnan. Tehát ebben úgy tűnik tévedett a korábbi Vh., az igénylőnek ahhoz a követeléshez a világon semmi köze nincs és nem is volt.
A mások vh.jog viszont közös költség hozzájárulásból eredő tartozást takar. A t.ház ügyvédje szerint hiába nem az igénylő nevén fut a hátralék és nem ellene indult a végrehajtás, ő mögöttes felelőse ennek, és mivel az adósnak nincs más végrehajtható vagyona, jövedelme, semmi, ezért az igénylőre alappal származtatható a követelés. Vagy valami ilyesmi.
Remélem, jól szedtem össze, mert hangfelvételt nem készíthettem, csak a szóban elhangzottakra tudok támaszkodni, az iratanyagba se tekinthetek be. Viszont jó lenne tudnom, hogy mire számíthatok most, hogy kiderült, csak az egyik követelésért vonható felelősségre az igénylő, az UPC-sért semmiképpen se, és gondolom, emiatt simán feloldható a foglalás, de még mindig ott van a másik követelés, amiért egy sorban felel az igénylő. Ezért kérdezném, hogy van-e olyan, hogy csak részben oldják fel a foglalást, és mi lesz akkor az én nyertes árverésemmel, megsemmisíthetik, vagy csak a befolyt pénzből jár az igénylőnek majd? /Utóbbiban reménykednék csendben../
De mi a fenének?
