végrehajtás kérdések


2345678 # 2018.08.26. 20:38

Láttam egy árverezési hirdetményt egy lakással kapcsolatban..A Magyar Állam mint adóssal szemben indították el az In. Just. kérésére.Svájci frank tartozás miatt. Szeretném megérteni :miről van itt szó ? Ha valaki elmagyarázná nekem,megköszönöm.

Vadsuhanc # 2018.08.24. 14:21

Tisztelt Fórumozók!

Tudom, hogy a fórum szóhasználata szerint fingreszelésnek fogják sokan minősíteni a kérdésem, de nagy tisztelettel megköszönném az érdemi hozzászólásokat a kérdésemhez.Elolvastam a fórumon a témával kapcsolatos hozzászólásokat is, de a konkrét kérdésemre nem találtam a választ.

A Vht. rendelkezése alapján a végrehajtási eljárásban a jogi képviselő részvételével kapcsolatban a Pp. az irányadó. A problémám lényege, hogy a Pp. a meghatalmazáson alapuló képviseletet szabályozza a 67. §-ban az egyéb képviselőkről, meghatalmazottakról külön nevesítetten nem szól.

Egy bank jogtanácsosa a végrehajtási eljárásban a Pp. rendelkezéseit szigorúan véve meghatalmazás nélkül eljárhat-e a meghatalmazás nélküli nyilatkozata érvényes-e a meghatalmazása nélkül?

Jogi képzetlenségem folytán az sem igazán tiszta számomra, hogy egy bank nevében jogi képviselő hiányában kinek a nyilatkozatát ( osztályvezetó, csoportvezető stb ) lehet elfogadni?

Nagyon megköszönném az érdemi válaszokat.

gerbera317 # 2018.08.10. 13:45

Jah, most újból elolvastam, és tényleg: fedezetelvonó szándékkal ajándékozták neki a lefoglalt tulajdoni hányadot. Éppenséggel erre is rá lehet faragni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.10. 13:26

Vagy ha - mint itt is - végrehajtási joggal terhelten szerezte meg az ingatlan bizonyos hányadát, de nem adós.

gerbera317 # 2018.08.10. 11:09

Ha az adós teljes vagyonával felel, akkor az örökölt/ajándékként elnyert része is végrehajtás alá vonható. "Összevonásra" akkor nincs lehetőség, ha az adós csak zálogkötelezett valaki másnak a tartozása miatt.

AndiA # 2018.08.10. 10:01

@Grave7: elértem telefonon a végrehajtót, igen pontosan az történt amit írtál. Csak a 7/10-edre van joguk végrehajtani, összevonásra nincs lehetőség. Illetve valószínűleg kifizetik a tartozásaikat és le fog állni az egész.

Grave7 # 2018.08.10. 08:15

@AndiA: Szerintem jelezd ezt a végrehajtónak, ő majd megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a maradék 3/10-ed végrehajtás alá vonására.
A leírtak alapján úgy tűnik, hogy a 7/10-ed korábbi tulajdonosával szemben indult eredetileg a végrehajtás, még az ajándékozás előtt - ha a jelenlegi tulajdonos saját jogon nem adós, akkor az ő tehermentesen szerzett 3/10-edére nem lehet végrehajtást vezetni.

AndiA # 2018.08.10. 07:37

Kedves Fórumtársak, érdekes dologba botlottam. Árverésre került egy ház 7/10-ed része lakottan. Megnéztem a tulajdoni lapját és kiderült hogy a maradék 3/10-ednek is az az ember a tulajdonosa akié a 7/10-ed. Anno ezt a nagyobb részt ajándékba kapta, ezen a részen már akkor végrehajtás volt, az is lehet azt hitték hogy egy ajándékozással elkerülhető a végrehajtás. Az a kérdésem hogy nem kell ilyenkor 1/1-gyé alakítani az ingatlant? Így senki nem fogja megvenni a 7/10-ed részt, mert amúgy is lakott és nyilván a 3/10-edet nem fogja eladni az új többségi tulajdonosnak, tehát ilyen értelemben ezzel a konstrukcióval el lehet kerülni hogy valaki elveszítse a házát árverésen. Mégis azt gondolom hogy ez így nem feltétlenül helyes, mert a hitelező sosem fog a pénzéhez jutni, másrészről akkor miért nem ezt csinálják azok akik el akarják kerülni a végrehajtást, hogy részletekre bontják a tulajdoni hányadukat? Vagy azért nem lett összeolvasztva a 3/10-ed és 7/10-ed mert a 7/10-eden már eleve volt végrehajtás? Köszi a válaszokat előre is.

Vadsuhanc # 2018.08.09. 16:09

Köszönöm kedves Grave7! Nagyon sokat segítettél ismét.

Grave7 # 2018.08.09. 16:03

@tatabanyai: Megjegyzem, hogy ha "csak úgy" besétáltok a végrehajtóhoz, hogy írja meg az árverési jegyzőkönyvet, valószínűleg el fog hajtani, mert az ügyfélfogadás közepén nem tud ezzel fél-1 órát foglalkozni. Persze ha nincs ügyfél, akár elképzelhető.
Javaslom, hogy először az adós kérjen kimutatást mindegyik ügyében, hogy mennyi a tartozás (mert a tulajdoni lapon csak a tőke szerepel, kamat nélkül). Ha ez megvan és a vételár valóban elegendő minden tartozásra és más jogosult sincs bejegyezve akitől hozzájárulás kell, akkor kérjen időpontot az árverési jegyzőkönyv kiállítására.
+Javaslom a Vht. 157. § részletes átolvasását.

.
@Vadsuhanc: (njt.hu-n elérhető)
1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről
7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Vhr. 6. § (1) A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bekezdés] folytat.
(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.

Ez alapján el tudsz indulni, vh.elrendelés szabályozását, Pp-t, esetleg közjegyzőkről meg feladataikról szóló jogszabályokat ajánlom. + Google

tatabanyai # 2018.08.09. 15:25

Koszi gerbera, mintha nem egy nyelvet beszelnenk, de tulajdonkeppen fogtam a valaszodat,koszonom.

gerbera317 # 2018.08.09. 13:17

Igen. Ez egy újabb kérdés?
Árverésen kívül, tehát nem történik tényleges árverés (= a nyilvánosság kizárásával történik), de árverés hatályával, tehát mintha árverés útján történne a tulajdonszerzés.

tatabanyai # 2018.08.09. 13:01

Arveresen kivul, de arveres hatalyaval?

gerbera317 # 2018.08.09. 12:03

Tatabányai, erre gondolsz: 157. § (4) Az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.?Szerintem eléggé magyarul van. Ha mégsem, akkor magyarázom: az ilyen értékesítésnek éppen az lehet akadálya, ha már ki van tűzve az árverés.

tatabanyai # 2018.08.09. 11:49

gerbera317. Koszi, akkor erthetobben fogalmaznek. Az ingatlanon tobb tartozas is van, de az ados es koztem olyan vetelarban tortent megegyezes, hogy az osszes tartozas, koltseg stb. teljes mertekben kielegitesre kerulne. Besetalnank a vegrehajtohoz es ezt jeleznenk fele, kernenk, hogy irja meg az arveresi jegyzokonyvet, kifizetem a vetelarat, a vegrehajto elkesziti a felosztasi tervet, mindenki boldog.... ami kerdes merult fel, hogy a meg nem kiirt arveres eseten jarhato-e azvaz ut, hogy arveres hatalyaval... azaz kihagyhato-e az ugyved, tehat megsporolhato-e az ugyvedi dij, azaz a vegrehajto toltene be a szerepet kvazi.

Vadsuhanc # 2018.08.09. 11:32

Tisztelt Fórumozók!

Amennyiben a végrehajtás elrendelése iránti kérelemhez a végrehajtást kérő jogi képviselője meghatalmazást nem csatolt csak a jogtanácsosi igazolványának másolatát és előtte az üggyel kapcsolatosan nem volt meghatalmazása a rendelkezésre álló iratok alapján eljárhat-e az ügyben?
Maga a jogtanácsosi igazolvány csatolása pótolja-e a meghatalmazást?

Kérdésemre nem találtam pontos választ vagy a figyelmemet elkerülte. A kioktató esetleges lehülyéző válaszokat is szívesen zokszó nélkül fogadom.

Előre is köszönöm.

gerbera317 # 2018.08.09. 07:02

Élni??? Hmhm. Jó, tételezzük fel, hogy érthető a kérdés: Lehet, de ennek további feltételei is vannak. Például, az összes félnek egyhangúlag kell kérnie a dolgot, és az ingatlanban esetleges további jogosultak hozzájárulása is szükséges. Az ingatlant megszerezni kívánó kérelme éppen nem számít semmit sem, mitöbb, szükség sincs rá.

tatabanyai # 2018.08.09. 06:56

Sziasztok. Lenne egy kerdesem feletek. Az arveresen kivuli, de arveresi vetel hatalyaval torteno tulajdonszerzessal lehet elni akkor is, ha az arverest meg nem irtak ki?

Grave7 # 2018.08.07. 19:52

@soha:
Kérdésedre a választ 2018.08.07. 16:39-kor oligaliga megadta, idézem:

A végrehajtó a letiltást ahhoz a munkáltatóhoz adja ki, akinél a tb-nyilvántartás szerint az adós biztosítási jogviszonyban van. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig hiteles. Szóval a kérdésre a válasz: igen. Az nem törvényes, ha a volt munkáltatód nem jelentett ki.

A teendőd: semmi. A munkáltatód visszajelenti a végrehajtónak, hogy már nem dolgozol ott,[...]

Ezt követően minden újabb hozzászólásod felesleges szócséplés volt.

Noha korábban sem hitted el (nekem sem fogod), de leírom: rendszeresen van olyan, hogy az illetékes egészségbiztosítási pénztár pl. 2000 előtti munkaviszonyt közöl, lehet a cég már meg is szűnt, vagy a letiltásra válaszként a munkáltató jelenlegi bérszámfejtője közli, hogy az ő nyilvántartásukban egyáltalán nem is szerepel ilyen adós.
Lehet a munkáltató rontotta el a kijelentést, lehet az eg.pénztár rendszerében van a hiba.

gerbera317 # 2018.08.07. 18:11

Nem veszed észre, mennyire életszerűtlen az állításod, hogy a végrehajtó kap egy közhiteles közlést a munkáltató személyéről, mire ő azt "benézni", és véletlenül a 3 évvel ezelőtti munkáltatóhoz adja ki a letiltást? Tényleg nem látod be magadtól, hogy ilyen nincs? Hány hozzászóló egybehangzó véleményére van neked ehhez szükséged? Úgy látom, négy nem elegendő.

gerbera317 # 2018.08.07. 17:17

Aha. És magadtól nem jössz rá?

gerbera317 # 2018.08.07. 17:00

Á, szóval vitatkozol? Akkor magyarázd el szépen, hogyan lehet azt benézni, hogy "T. Végrehajtó, az adós X Kft-nél van biztosítási jogviszonyban bejelentve."?

gerbera317 # 2018.08.07. 16:52

megnézték
Vagy benézték.
Csak a tisztánlátás kedvéért: A végrehajtás nem letiltással indul. Vigyázz, hogyan válaszolsz erre, mert itt többen is értenek a végrehajtáshoz.

gerbera317 # 2018.08.07. 16:40

Akkor megkaptad a választ, ami összefoglalva: nem törvénysértő, mitöbb, az így közreműködésre kötelezett munkáltató nem mentesül a közreműködési kötelezettsége alól.

gerbera317 # 2018.08.07. 16:30

Most mit vitatkoztok vele? Hagyjátok rá, hogy a nem létező munkáltatóhoz kiadott letiltás olyan mértékű megsértése a végrehajtási eljárás szabályainak, ami a végrehajtás azonnali hatállyal történő megszűnését vonja maga után. Aztán hadd legyen boldog, hogy milyen k. okosat sikerült kérdeznie.