Láttam egy árverezési hirdetményt egy lakással kapcsolatban..A Magyar Állam mint adóssal szemben indították el az In. Just. kérésére.Svájci frank tartozás miatt. Szeretném megérteni :miről van itt szó ? Ha valaki elmagyarázná nekem,megköszönöm.
végrehajtás kérdések
Tisztelt Fórumozók!
Tudom, hogy a fórum szóhasználata szerint fingreszelésnek fogják sokan minősíteni a kérdésem, de nagy tisztelettel megköszönném az érdemi hozzászólásokat a kérdésemhez.Elolvastam a fórumon a témával kapcsolatos hozzászólásokat is, de a konkrét kérdésemre nem találtam a választ.
A Vht. rendelkezése alapján a végrehajtási eljárásban a jogi képviselő részvételével kapcsolatban a Pp. az irányadó. A problémám lényege, hogy a Pp. a meghatalmazáson alapuló képviseletet szabályozza a 67. §-ban az egyéb képviselőkről, meghatalmazottakról külön nevesítetten nem szól.
Egy bank jogtanácsosa a végrehajtási eljárásban a Pp. rendelkezéseit szigorúan véve meghatalmazás nélkül eljárhat-e a meghatalmazás nélküli nyilatkozata érvényes-e a meghatalmazása nélkül?
Jogi képzetlenségem folytán az sem igazán tiszta számomra, hogy egy bank nevében jogi képviselő hiányában kinek a nyilatkozatát ( osztályvezetó, csoportvezető stb ) lehet elfogadni?
Nagyon megköszönném az érdemi válaszokat.
Jah, most újból elolvastam, és tényleg: fedezetelvonó szándékkal ajándékozták neki a lefoglalt tulajdoni hányadot. Éppenséggel erre is rá lehet faragni.
Vagy ha - mint itt is - végrehajtási joggal terhelten szerezte meg az ingatlan bizonyos hányadát, de nem adós.
Ha az adós teljes vagyonával felel, akkor az örökölt/ajándékként elnyert része is végrehajtás alá vonható. "Összevonásra" akkor nincs lehetőség, ha az adós csak zálogkötelezett valaki másnak a tartozása miatt.
@Grave7: elértem telefonon a végrehajtót, igen pontosan az történt amit írtál. Csak a 7/10-edre van joguk végrehajtani, összevonásra nincs lehetőség. Illetve valószínűleg kifizetik a tartozásaikat és le fog állni az egész.
@AndiA: Szerintem jelezd ezt a végrehajtónak, ő majd megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a maradék 3/10-ed végrehajtás alá vonására.
A leírtak alapján úgy tűnik, hogy a 7/10-ed korábbi tulajdonosával szemben indult eredetileg a végrehajtás, még az ajándékozás előtt - ha a jelenlegi tulajdonos saját jogon nem adós, akkor az ő tehermentesen szerzett 3/10-edére nem lehet végrehajtást vezetni.
Kedves Fórumtársak, érdekes dologba botlottam. Árverésre került egy ház 7/10-ed része lakottan. Megnéztem a tulajdoni lapját és kiderült hogy a maradék 3/10-ednek is az az ember a tulajdonosa akié a 7/10-ed. Anno ezt a nagyobb részt ajándékba kapta, ezen a részen már akkor végrehajtás volt, az is lehet azt hitték hogy egy ajándékozással elkerülhető a végrehajtás. Az a kérdésem hogy nem kell ilyenkor 1/1-gyé alakítani az ingatlant? Így senki nem fogja megvenni a 7/10-ed részt, mert amúgy is lakott és nyilván a 3/10-edet nem fogja eladni az új többségi tulajdonosnak, tehát ilyen értelemben ezzel a konstrukcióval el lehet kerülni hogy valaki elveszítse a házát árverésen. Mégis azt gondolom hogy ez így nem feltétlenül helyes, mert a hitelező sosem fog a pénzéhez jutni, másrészről akkor miért nem ezt csinálják azok akik el akarják kerülni a végrehajtást, hogy részletekre bontják a tulajdoni hányadukat? Vagy azért nem lett összeolvasztva a 3/10-ed és 7/10-ed mert a 7/10-eden már eleve volt végrehajtás? Köszi a válaszokat előre is.
Köszönöm kedves Grave7! Nagyon sokat segítettél ismét.
@tatabanyai: Megjegyzem, hogy ha "csak úgy" besétáltok a végrehajtóhoz, hogy írja meg az árverési jegyzőkönyvet, valószínűleg el fog hajtani, mert az ügyfélfogadás közepén nem tud ezzel fél-1 órát foglalkozni. Persze ha nincs ügyfél, akár elképzelhető.
Javaslom, hogy először az adós kérjen kimutatást mindegyik ügyében, hogy mennyi a tartozás (mert a tulajdoni lapon csak a tőke szerepel, kamat nélkül). Ha ez megvan és a vételár valóban elegendő minden tartozásra és más jogosult sincs bejegyezve akitől hozzájárulás kell, akkor kérjen időpontot az árverési jegyzőkönyv kiállítására.
+Javaslom a Vht. 157. § részletes átolvasását.
.
@Vadsuhanc: (njt.hu-n elérhető)
1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről
7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Vhr. 6. § (1) A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bekezdés] folytat.
(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.
Ez alapján el tudsz indulni, vh.elrendelés szabályozását, Pp-t, esetleg közjegyzőkről meg feladataikról szóló jogszabályokat ajánlom. + Google
Koszi gerbera, mintha nem egy nyelvet beszelnenk, de tulajdonkeppen fogtam a valaszodat,koszonom.
Igen. Ez egy újabb kérdés?
Árverésen kívül, tehát nem történik tényleges árverés (= a nyilvánosság kizárásával történik), de árverés hatályával, tehát mintha árverés útján történne a tulajdonszerzés.
Arveresen kivul, de arveres hatalyaval?
Tatabányai, erre gondolsz: 157. § (4) Az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.?Szerintem eléggé magyarul van. Ha mégsem, akkor magyarázom: az ilyen értékesítésnek éppen az lehet akadálya, ha már ki van tűzve az árverés.
gerbera317. Koszi, akkor erthetobben fogalmaznek. Az ingatlanon tobb tartozas is van, de az ados es koztem olyan vetelarban tortent megegyezes, hogy az osszes tartozas, koltseg stb. teljes mertekben kielegitesre kerulne. Besetalnank a vegrehajtohoz es ezt jeleznenk fele, kernenk, hogy irja meg az arveresi jegyzokonyvet, kifizetem a vetelarat, a vegrehajto elkesziti a felosztasi tervet, mindenki boldog.... ami kerdes merult fel, hogy a meg nem kiirt arveres eseten jarhato-e azvaz ut, hogy arveres hatalyaval... azaz kihagyhato-e az ugyved, tehat megsporolhato-e az ugyvedi dij, azaz a vegrehajto toltene be a szerepet kvazi.
Tisztelt Fórumozók!
Amennyiben a végrehajtás elrendelése iránti kérelemhez a végrehajtást kérő jogi képviselője meghatalmazást nem csatolt csak a jogtanácsosi igazolványának másolatát és előtte az üggyel kapcsolatosan nem volt meghatalmazása a rendelkezésre álló iratok alapján eljárhat-e az ügyben?
Maga a jogtanácsosi igazolvány csatolása pótolja-e a meghatalmazást?
Kérdésemre nem találtam pontos választ vagy a figyelmemet elkerülte. A kioktató esetleges lehülyéző válaszokat is szívesen zokszó nélkül fogadom.
Előre is köszönöm.
Élni??? Hmhm. Jó, tételezzük fel, hogy érthető a kérdés: Lehet, de ennek további feltételei is vannak. Például, az összes félnek egyhangúlag kell kérnie a dolgot, és az ingatlanban esetleges további jogosultak hozzájárulása is szükséges. Az ingatlant megszerezni kívánó kérelme éppen nem számít semmit sem, mitöbb, szükség sincs rá.
Sziasztok. Lenne egy kerdesem feletek. Az arveresen kivuli, de arveresi vetel hatalyaval torteno tulajdonszerzessal lehet elni akkor is, ha az arverest meg nem irtak ki?
@soha:
Kérdésedre a választ 2018.08.07. 16:39-kor oligaliga megadta, idézem:
„A végrehajtó a letiltást ahhoz a munkáltatóhoz adja ki, akinél a tb-nyilvántartás szerint az adós biztosítási jogviszonyban van. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig hiteles. Szóval a kérdésre a válasz: igen. Az nem törvényes, ha a volt munkáltatód nem jelentett ki.
A teendőd: semmi. A munkáltatód visszajelenti a végrehajtónak, hogy már nem dolgozol ott,[...]”
Ezt követően minden újabb hozzászólásod felesleges szócséplés volt.
Noha korábban sem hitted el (nekem sem fogod), de leírom: rendszeresen van olyan, hogy az illetékes egészségbiztosítási pénztár pl. 2000 előtti munkaviszonyt közöl, lehet a cég már meg is szűnt, vagy a letiltásra válaszként a munkáltató jelenlegi bérszámfejtője közli, hogy az ő nyilvántartásukban egyáltalán nem is szerepel ilyen adós.
Lehet a munkáltató rontotta el a kijelentést, lehet az eg.pénztár rendszerében van a hiba.
Nem veszed észre, mennyire életszerűtlen az állításod, hogy a végrehajtó kap egy közhiteles közlést a munkáltató személyéről, mire ő azt "benézni", és véletlenül a 3 évvel ezelőtti munkáltatóhoz adja ki a letiltást? Tényleg nem látod be magadtól, hogy ilyen nincs? Hány hozzászóló egybehangzó véleményére van neked ehhez szükséged? Úgy látom, négy nem elegendő.
Aha. És magadtól nem jössz rá?
Á, szóval vitatkozol? Akkor magyarázd el szépen, hogyan lehet azt benézni, hogy "T. Végrehajtó, az adós X Kft-nél van biztosítási jogviszonyban bejelentve."?
„megnézték”
Vagy benézték.
Csak a tisztánlátás kedvéért: A végrehajtás nem letiltással indul. Vigyázz, hogyan válaszolsz erre, mert itt többen is értenek a végrehajtáshoz.
Akkor megkaptad a választ, ami összefoglalva: nem törvénysértő, mitöbb, az így közreműködésre kötelezett munkáltató nem mentesül a közreműködési kötelezettsége alól.
Most mit vitatkoztok vele? Hagyjátok rá, hogy a nem létező munkáltatóhoz kiadott letiltás olyan mértékű megsértése a végrehajtási eljárás szabályainak, ami a végrehajtás azonnali hatállyal történő megszűnését vonja maga után. Aztán hadd legyen boldog, hogy milyen k. okosat sikerült kérdeznie.