Elévülés

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

lajbiohhun # 2021.01.28. 17:47

Csak, hogy jól értem-e a kérdést, azért szeretném, ha ebben valaki megerősítene!

Ha egy adott ügyben minden egyéb végrehajtási cselekményt már foganatosítottak, és a végrehajtó már csak annyit tesz, hogy ingatlant minden évben egyszer meghirdet árverésre, amely rendre licit nélkül lezárul és visszahelyezi a "folyamatos" árverések közé az ingatlant, ezzel lényegében örökre fenntartja az adóssal szemben a végrehajtási ügyet, így az soha nem évülhet el?

Hiszen minden alkalommal hoz erről egy határozatot, amely - ha jól értem - megszakítja az elévülési időt. De valójában mindig csak ugyan azt csinálja, mint egy évvel korábban...

Remélem érthető voltam...

Köszönöm.

papinianus88 # 2020.11.25. 15:02

"A végrehajtást kérőnek kell eljárást indítani a jogutódlás megállapítására, ha az adós meghal."

Erre próbáltam reagálni. Nem szükséges megnyilatkoztatni a végrehajtást kérőt, hogy kéri-e a jogutódlást, amennyiben a végrehajtó a foganatosítás során szerez tudomást arról, hogy elhunyt az adós, beterjeszti a foganatosító bírósághoz , a végrehajtást foganatosító bíróság pedig a Vht. 39. § (1) bekezdésének megfelelően a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel dönt.

Más az eset akkor, hogyha a végrehajtó az elrendelés után, de a foganatosítás megkezdése előtt szerez tudomást az adós haláláról, erről a végrehajtást kérőt tájékoztatni kell. Ilyenkor ugyanis a végrehajtást kérőtől függ, hogy kéri-e a döntéshozatalt a jogutódlás tárgyában, mert az ügyet csak a végrehajtást kérő kérelmére terjesztheti be. Ha nem kérelmezi, akkor 52. § b) szünetelés. Amúgy ez a Vht. 39. (3) speciális (is) eset.

papinianus88 # 2020.11.25. 14:42

KBS: Nem! Csupán azt, hogy beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz... Ahogyan a tételes jog is rendelkezik.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.25. 14:38

Hmm... Jól látom, hogy te azt gondolod, hogy ha a természetes személy adós meghal, akkor az örökösével szemben egy jogutódlás megállapítása után simán folytatódhat a végrehajtás a még be nem hajtott tartozásra?

papinianus88 # 2020.11.25. 14:29

dr.bjozsef.

Sajnos a gyakorlatban sokszor előfordulhat...

Az anyagi jogi változás a felek személyében nem feltétlenül csúszik egybe az eljárásjogival... Simán lehetséges, hogy engedményezési szerződés alapján az engedményes megvásárolta a követelést az engedményezőtől, csak nem kérelmezték a Vht. 39. §-a szerinti jogutódlást... A végrehajtó pedig nem tudja ...a kisujjából. Előfordulhat.

Amúgy nem feltétlenül szükséges a végrehajtást kérőnek kérelmeznie az adósi oldalon a jogutódlást, hiszen a speciális szabály úgy rendelkezik (Vht. 39§ (2), hogy

"Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz."

Amennyiben a végrehajtó konkrétan tudja, hogy az adósi oldalon ki az örökös, ki lehet a jogutód, akkor beterjeszti a foganatosító bírósághoz.

drbjozsef # 2020.11.19. 04:43

herari,

„nincs jogszabály, amely szerint időről-időre fel kell szólítani a kötelezettet.”

Ez tényszerűen igaz. Nem kell. Legfeljebb elévül a követelés. Szóval meg akarnak vezetni. (Az új Ptk. alá tartozó követeléseknél még a felszólítás is kevés, de a tied nem ilyen).

A végrehajtást kérőnek kell eljárást indítani a jogutódlás megállapítására, ha az adós meghal.
Ha ez meglesz, tőled fogják követelni.
Ekkor feltehetőleg egy lehetőséged van : bemész a végrehajtóhoz (ha a vírushelyzet engedi egyáltalán), belenézel az aktába, és ha találsz végrehajtási cselekmény nélkül összefüggően annyi évet, amennyi az elévülési idő, akkor ott helyben kérheted a végrehajtót a Vht. 41.§ szerinti eljárás lefolytatására, elévülésre hivatkozva.

Ha ez a voda tartozás telefonszolgáltatásból ered, akkor 1 év az elévülés, ez esetben szvsz 99% hogy elévült a követelés (ezt már csak az is mutatja, hogy a második behajtó zaklat és nem a voda). Ha ez valami más, például készülékvásárlás, akkor 5 év az elévülés, és jól meg kell nézni a dátumokat. Talán elévült - de nem tudhatod, nevelőapád mit vett át, mit intézett életében.

Mondjuk az tényleg érdekes kérdés, hogy ha tényleg VAN folyamatban (vagy felfüggesztve) végrehajtás, akkor miért nem a végrehajtó szólít fel, miért a végrehajtást kérő (jogutódja). Itt valami nem teljesen kerek.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.18. 17:53

Nem koherensek a kérdéseid és az állításaid.

Egyébként halottat hiába szólítgatnak fel. Vond meg a vállad - nem neked szólt.

herari # 2020.11.18. 16:48

Üdvözletem! Végrehajtási ügyben kérnék segítséget. A nevelőapám 2019.márciusában elhalálozott és 2020 októberében kapott egy felszólítást az Intrum Zrt-től. Az irodájuktól azt az információt kaptuk, hogy egy 2012-es Vodafonos tartozásról van szó. Az Intrum Zrt a Svea Zrt-től vette át a tartozást. Kérdésünkre azt mondták, hogy a Svea 2014. 08 hóban jogi eljárást kezdeményezett, majd 2014.09 hóban a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett. A nevelőapám nem élt ellentmondással. Próbáltam elévülésre hivatkozni, de elutasítottak, azt a választ kaptam, hogy nincs jogszabály, amely szerint időről-időre fel kell szólítani a kötelezettet. Ez tényleg így van? Köszönöm előre a segítséget

alsovonal # 2020.11.11. 15:31

Köszi mindenkinek

drbjozsef # 2020.11.11. 10:30

„2014. augusztusában már jogerősen megállapította a jogutódlást a Bírósag. Valószínű ez is bamba kérdés lesz, de mi dolga a bíróságnak egy már több, mint 6 éve jogerős végzés kapcsán?”

Nyilván semmi.
Gerbera úgy értette, ha a végrehajtás folyamatban van, jogutódlást kérnek bíróságon, és annak ideje alatt fejeződik be a végrehajtás.
Ha már mindkettő jogerős, lezárt, akkor ezzel nincs teendőd.

alsovonal # 2020.11.11. 10:17

„Ugyanezt a jogutódlást?”

A 2014-es jogutódlást a végrehajtó terjesztette elő a végrehajtást kérő (CIB = követeléskezelő jogelődje) kérésére, mivel adós (édesanyánk) elhunyt és testvéremmel lettünk jogutódjai.

Arról nincs tudomásom, hogy a követeléskezelő kérte-e már a jogutódlás megállapítását. Egyelőre annyit tudok, hogy 2020. 09 hóban kelt az engedményezési és adásvételi szerződés a CIB (jogelőd) és köztük.
Engedményezési szerződést nem adják ki, mert üzleti titkokkal teli a dokumentum.

gerbera317 # 2020.11.11. 10:00

„2014. augusztusában már jogerősen megállapította a jogutódlást”
Ugyanezt a jogutódlást? Mert a jogutódnak is lehet ám jogutódja, pl. eredetileg Erste Bank -> 2014-ben Reg Finance -> most pedig MKK.

alsovonal # 2020.11.11. 09:42

„aki majd eldönti, hogy megszünteti-e a jogutódlásos eljárást”

2014. augusztusában már jogerősen megállapította a jogutódlást a Bírósag. Valószínű ez is bamba kérdés lesz, de mi dolga a bíróságnak egy már több, mint 6 éve jogerős végzés kapcsán?

alsovonal # 2020.11.11. 09:33

„De a bíróságot te magad is értesítheted, és az - ha befejezést szimatol - majd megkeresi a végrehajtót”

Értettem, intézem.

„Ejnye. Ha a követelésről már végrehajtandó határozat (jogerős fmh vagy ítélet) született.”

Jogos a leb@szás. Kizárólag a végrehsjtónál kifizetett rész kapcsán volt végrehajtandó határozat.
Ha lesz új FMH ellentmondok. ha peresedik is, fogadok ügyvédet, mert az elévülés kérdésköre enyhén szólva is bonyolult nekem.

gerbera317 # 2020.11.11. 09:24

„Érdemes ezzel megkeresnem?”
Nem tudom. A végrehajtónak ez csak egy átirat fáradsága a bírósághoz, aki majd eldönti, hogy megszünteti-e a jogutódlásos eljárást (valószínűleg megszüntetni). A megfelelően gyökér végrehajtó ilyenkor hagyja inkább okafogyottan dolgozni a bíróságot. De a bíróságot te magad is értesítheted, és az - ha befejezést szimatol - majd megkeresi a végrehajtót, hogy nyilatkozzon, mizújság.
„Hogy kell értelmezni az ítélt dolog fogalmát?”
Ejnye. Ha a követelésről már végrehajtandó határozat (jogerős fmh vagy ítélet) született.
Ha nem ítélt dolog, és már elévült, akkor a fmh-eljárásban vagy perben kell felszólalni. Ha ítélt, de azóta elévült, akkor a Vht. 41. § szerint lehet a végrehajtás megszüntetését kérni.

alsovonal # 2020.11.11. 08:53

Jó, hogy jöttél gerbera, köszönöm neked is.

„figyelmes végrehajtó a végrehajtás befejezésekor erről tájékoztatja”

Alapjáraton figyelmes, de nem tájékoztatta a Bíróságot és nem is javasolt nekik semmit. Szerintem. Érdemes ezzel megkeresnem úgy, hogy több mint fél éve befejezte az ügyet?

„Ha a teljes követelés ítélt dolog ... maradék követelés ítéletlenül elévülhetett.”

Hogy kell értelmezni az ítélt dolog fogalmát?

Elévülésben bízom, de egyre kevesebb reményt fűzök hozzá, mivel 2017-ben küldött tértivel a követeléskezelő jogelődje tájékoztatást a teljes tartozásról. Tartalmát még nem ismerem, a sajátomat nem találtam meg.

gerbera317 # 2020.11.11. 08:27

„Amikor a végrehajtást kérő kérte a jogutódlás megállapítását, még folyamatban volt az ügy.”
Ebben az esetben a jogutódlás megállapítása iránt indult bírósági eljárás okafogyottá vált. A figyelmes végrehajtó a végrehajtás befejezésekor erről tájékoztatja a bíróságot, javasolva a jogutódlásos eljárás megszüntetését.
„Ugye a maradék végrehajtására új FMH-t kell kérelmeznie a jogosultnak?”
Az attól függ. Ha a teljes követelés ítélt dolog, akkor nem, ilyenkor csak a végrehajtást kell kérni. Ha a maradék követelés nem ítélt dolog, új fmh kell, de nem jó az ilyennel játszani, mert az időmúlással a maradék követelés ítéletlenül elévülhetett.

alsovonal # 2020.11.11. 08:13

„befejezett ügyben pedig fogalmilag kizárt a jogutód megállapítása”

Amikor a végrehajtást kérő kérte a jogutódlás megállapítását, még folyamatban volt az ügy.

„ha a végrehajtható okiratot csak a követelés egy részére állították ki, a maradékra lehet végrehajtást elrendelni”

Pontosan ez a helyzet gerbera. Ugye a maradék végrehajtására új FMH-t kell kérelmeznie a jogosultnak?

gerbera317 # 2020.11.11. 07:57

A Vüsz. 33. § b) szerinti befejezés az érdemi befejezés annak a megállapításával, hogy az adós a végrehajtható okirat alapján felszámított tartozását a végrehajtónál rendezte. Az ilyet követően nincs helye a végrehajtás folytatásának, befejezett ügyben pedig fogalmilag kizárt a jogutód megállapítása.
De ha a végrehajtható okiratot csak a követelés egy részére állították ki, a maradékra lehet végrehajtást elrendelni.

alsovonal # 2020.11.10. 18:46

„A végrehajtó nem fejezi be az eljárást, amíg nem térült meg a teljes tartozás”

Eljárás befejezve (33. b. Vüsz. 33. §) 2020. 03. 14-től. Megtérült a teljes tartozás, amit végrehajtásra adtak. A jegyzőkönyvet megkapta a követeléskezelő, válaszukból idézek: „Az Ön által küldött végrehajtási eljárás megszüntetése a követelés töredékére beadott eljárás végét jelzi.”

„Az elévülésre vonatkozó kérdést sem nagyon értem”

Azért volt fontos tisztázni, hogy mikortól kezdődött az elévülés mert rigoz fórumtárs szerint a kötelem beálltától (esetünkben jogutódlás megállapítása, írta ő), míg drbjozsef szerint a szerződésbontástól. (ezek szerint drbj írta jól, köszi!)

A kettő esemény “két Ptk. közt” történt, ezért szerettem volna megtudni, hogy a jogosult által igazolhatóan küldött fizetési felszólítás megszakította-e az elévülést. Ezek szerint sajnos igen, már ha a 2017-es tájékoztatónak írt levelet felszólításnak értekeli majd a Bíróság.

Köszönöm, hogy feloszlattad a fejemben a homályt KBS!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.10. 18:27

Ezt én nem értem. A végrehajtó nem fejezi be az eljárást, amíg nem térült meg a teljes tartozás. (Vagy amíg a végrehajtást kérő azt nem kéri. De ebben az esetben bármikor kérheti az újra elrendelést is.)

Az elévülésre vonatkozó kérdést sem nagyon értem. Ha a tartozás 2012-ben volt esedékes, akkor kezdődött az elévülés. De 2014-ben a jogutódlás megállapítása megszakította, így újra indult.

alsovonal # 2020.11.10. 17:50

@KBS

Ez oké. Az a végrehajtás 2020. márciusában befejeződött.

Megpróbálom összefoglalni, mert már rengeteget posztoltam, átláthatatlanul.

Követeléskezelő próbálja behajtani a tartozást, ami a végrehajtáson nem folyt be. Jogelőd bank 2017-ben “tájékoztató” levelet küldött a teljes tartozásról. Nem tudom felszólítás-e, várom, hogy elküldjék.

Elévülés szempontjából a régi vagy hatályos Ptk.-t kell figyelembe venni? A szerződést 2012-ben bontotta a bank, de 2014. augusztusában lettünk az elhunyt jogutódjai. Az elévülés indulása a szerződés felbontásától vagy a jogutodlás jogerőre emelkedésétől számítandó?

Köszi, ha rápillantasz

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.10. 17:18

„Nem tudom, hogy ez végrehajtási cselekménynek számít-e,”
Határozottan.

alsovonal # 2020.11.10. 16:21

@gerbera, @KBS :)))

„hiszen a végrehajtást kérő kérte erre a végrehajtót”

Ez tény, viszont az a végrehajtás márciusban befejezésre került.

drbjozsef # 2020.11.10. 15:17

Az új Ptk. hatálybalépése előtt indult ügyekben a régi Ptk. az irányadó. Szerintem ezen a jogutódlás nem változtat.

A végrehajtásban valóban kérni kell a jogutódlás megállapítását. Nem tudom, hogy ez végrehajtási cselekménynek számít-e, megszakad-e ettől az elévülés, de tippem szerint akkor ez igen, hiszen a végrehajtást kérő kérte erre a végrehajtót, és az terjesztette fel a kérelmet. Ez vh. cselekmény lesz. De lehet, tévedek, kbs vagy gerbera fogja tudni.