Intrum Justitia


Kogeza # 2021.06.21. 17:18

alsovonal

Akár pro bono is elküldeném, ám sajnos csak olvastam az ítéletet, és már nincs hozzáférésem.

(Amúgy emlékeim szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság hozta meg, és biztosan nem az Intrum volt a felperes.)

De KBS korábban jól ráérzett a tényállásra, egy magánszemély lényegében egyszerre kötött előfizetői és kedvezményes, részletfizetéses telefonvásárlási szerződést (de ez a szerződés elnevezésében ez így nem különült el), a havi vételárrészleteket és a havi előfizetési díjakat talán együtt is számlázta a szolgáltató. A tényállás alapján a bíróság akként foglalt állást, hogy a telefonkészülék hátralékos vételárára (vételárrészleteire) is az egyéves elévülési idő vonatkozik, nem indokolt külön kezelni azt.

Ezzel az ítélettel egyébként én sem értek maradéktalanul egyet.

Pl. a már nem hatályos, de a tartozásod kapcsán valószínűleg irányadó az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet 27. § (1) bekezdése szerint költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével.

Az előfizetői szerződéssel összefüggő polgári jogi jogviszony említése számomra azt mondja, hogy az Eht. 143. § (2) bekezdése nem alkalmazható az eszköz vételárára. De lehet, más ebből pont az ellenkezőjére következtet :)

alsovonal # 2021.06.21. 16:44

Eddig kicsit offoltam a topikot (csak annyiban, hogy nálam nem az Intrum a felperes), viszont találtam egy ítéletet, ahol a bíróság az elévülést a kötbér szempontjából is figyelembe vette. Ebben az ügyben pont az Intrum volt a pervesztes.

Az ügy száma: 7.P.21.906/2016 (jogerős 2017. 02. 17. napján)
Eljáró bíróság: Gödöllői Járásbíróság
Eljáró bíró: dr. Baranyai Krisztina

Nem tudom Kogeza erre gondolhatott-e, ha nem, akkor ez már kettő.

Az ítélet fotókon (5 db) megvan, akit érdekel szívesen elküldöm mail-ben, macerás iderakni…

alsovonal # 2021.06.20. 15:38

próbálkoztál már ennél cifrábbakkal is... :)

Akkor üsse kavics. :)

szerintem főszabály

Mondasz valamit, köszi.

Kogeza-féle határozatra egyre kíváncsibb lennék, nem feltétlenül pro bono. :)

drbjozsef # 2021.06.19. 16:57

Az előbbit passzolom, nem vagyok biztos benne - de a helyedben biztos megpróbálnám, próbálkoztál már ennél cifrábbakkal is... :)

Utóbbinál szerintem főszabály, hogy kötbérhez nem kötünk ki kamatot, de ha a kötbér fizetéssel esik valaki késedelembe, az esedékessége után, akkor az után szerintem járhat a késedelmi kamat.

alsovonal # 2021.06.18. 15:35

Újabb update. Megvan a szerződés és szerződés-kiegészítések. A kérdés az, hogy az alapszerződés részét képezi-e a gyakorlatban a “szerződés-kiegészítés”.

Illetve találtam egy ilyet, erről mi a véleményed @drbj?

Ptk. 247.§
(3) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A felperes a módosított keresetben elismerte az elévülést, ha úgy tetszik az alapszerződés tekintetében… Fenti alapján a kikötött kötbért sem tudja érvényesíteni az én álláspontom szerint, de ezt lehet, hogy nagyon benézem.

Illetve még valami:

Ptk. 246.§ (1) ... Kötbér után kamat kikötése semmis.

A módosított keresetben is követelik a a kötbértartozás után járó késedelmi kamatot 2017-től.

A szerződés a régi Ptk. hatálya alatt keletkezett, de van olyan kiegészítés, ami 14. 03. 15. után. Kicsit meg vagyok lőve, hogy mikor, melyik Ptk-t nézzem.

drbjozsef # 2021.06.17. 09:01

Arra én is.

alsovonal # 2021.06.17. 08:32

@drbj

Most újra átnyálazom a lent említett mellékletet, ha egyszer hazaérek. Mondjuk a “szerződés-kiegészítés” nem tudom mennyire mérvadó ezügyben.

felperesi jogelőd az alábbi kötbértételeket és a hozzájuk tartozó számlákat adta át részünkre, melyeknek az összegét feltüntettük a keresetet tartalmazó iratban

A keresetet tartalmazó irathoz F/1. szám alatti mellékletben találhatók az adásvételt tartalmazó „Szerződés- kiegészítés” elnevezésű dokumentumok, melyek az alábbi kötbértételeket tartalmazzák:

Tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződésekhez kizárólag a ~411k Ft összegű kötbértartozás kapcsolódik, így felperes a keresetváltoztatás során a kötbértartozás összegét le kívánja szállítani és a kötbértartozásból kizárólag ~411k Ft összeg megfizetésére kéri kötelezni alperest.

kizárólag az adásvételi szerződésből eredő készüléktartozást, illetve szintén az adásvételi szerződéshez kapcsolódó kötbértartozást kívánja érvényesíteni.

Ezekből egyelőre az látszik, hogy nem egy szerződés volt s úgy bukik az álláspontom védhetősége.

@Kogeza írta egy oldallal ezelőtt, hogy ő már látott olyan bírósági határozatot, ahol a bíró úgy foglalt állást, hogy egységesen 1 év az elévülési idő - akár vételár -, akár díjtartozás.

Erre kíváncsi lennék.

Szomorú örökös # 2021.06.17. 05:46

drbjozsef

úgy rémlik örökölted, de már lehet keverem

Ez a téma először itt került a fórumra:

tartozás elévülése topik
alsovonal 2021.04.03. 20:56

Nem volt benne szó szerintem öröklésről. Sőt a külön adásvételi szerződés kérdéséhez ezt találtam (szerintem van külön adásvételi szerződése a készülékhez):

A követelés előfizetői díjtartozásból, adásvételi szerződésből eredő tartozásból és kötbértartozásból tevődik össze.

Nem beszélve arról, hogy korábban csakis az előfizetői díj és a kötbér elévülését próbálta megállapíttatni, mostmár a készülék árát is szeretné a kérdező elévültnek tekinteni:

Álláspontom szerint a havidíjból és kötbérből eredő tartozások elévültek 1 év alatt, a készülékekkel kapcsolatban viszont jogos a követelés, 5 éven belüli az esedékességük.

És hát igen, ez a mondat eléggé elgondolkodtató, hogy megéri-e:

konkrét jogszabályi alátámasztás (egyértelműen) szerintem nincs, ez legfeljebb az adott szabályokból vezethető le - ha a bíróság is erre jut a levezetés végére...Ha jól értem, 600e+perköltséget kockáztatsz a per elbukásával

Én egészen biztosan nem merném megkockáztatni, hogy esetleg elbukom, de mindenkinek a pénztárcája dönti el, hogy mit vállal és mit nem.

drbjozsef # 2021.06.17. 05:11

Szerintem ez az az eset, amit KBS írt, így ez igaz lehet : ha külön adásvételi szerződéssel veszel részletre egy készüléket, akkor 5 év - még akkor is szerintem, ha ezt azért "ajánlották fel" mert egyébként szerződést kötöttél (általában, hűségidővel).

Ha viszont egy szerződés van, és a kifejezetten a hűségidő vállalásáért adják (olcsóbban) a készüléket, annak juttatása is a szerződés része, akkor arra már szerintem is logikus lehet, hogy csak 1 év az elévülése.

Ezt kellene kideríteni, de ha szerződés nincs, akkor az eléggé lehetetlen (úgy rémlik örökölted, de már lehet keverem). Magától biztos nem mondja meg a szolgáltató, de ha továbbviszed erre hivatkozással, kérheted, hogy a bíróságra mutassa be a szerződéseket.

De konkrét jogszabályi alátámasztás (egyértelműen) szerintem nincs, ez legfeljebb az adott szabályokból vezethető le - ha a bíróság is erre jut a levezetés végére...

Ha jól értem, 600e+perköltséget kockáztatsz a per elbukásával... Nem tudom mit tennék. Ha a fentiekből valamelyikben eléggé biztos lehetnél, akkor abból következne melyik utat lenne érdemes megpróbálni...

alsovonal # 2021.06.16. 19:24

Még egy kérdés. Erről mi a véleményetek? Miként hivatkozható ez?

ha a készüléket azért kapta kedvezőbb áron, mert hűségidőt vállalt, akkor a kötbérnek szintén 1 év az elévülése.

forrás: https://hireink.hu/…-szerint-237

  1. pont.
alsovonal # 2021.06.16. 18:29

Nos, ígértem hogy frissítem majd a sztorimat. A helyzet nem rózsás, felperes a Te álláspontodat képviseli..

@drbj
jogosult majd felhívja a figyelmét.

Háát felhívta… Felperes ellenkérelmemre közölt egy keresetváltoztatást tartalmazó iratot és válasziratot: lényegében már “csak” a készülékek árát és a kötbért kérik. Ez a két tétel még így is rengeteg: ~ 187k adásvételből, ~ 411k kötbérből, ~ 280 k - t a módosított keresetben már nem kérik.

adásvételi szerződésekből eredő tartozásra az Eht. szabályai nem alkalmazhatók.

Eht. szabályai a jelen perben érvényesített kötbértartozás vonatkozásában sem alkalmazhatók.

@KBS 2021.06.09. 17:54 - kor írt bejegyzésed kapcsán kérdezem, hogy volt már hasonló ügyed, amiben sikerrel védted azt a bizonyos álláspontot, miszerint a főköveteléstől függő mellékkövetelésre is elévült a követelés?

Az eredeti keresetben felperes hajlott egyezség megkötésére. Mit tanácsoltok? Végigvigyem az álláspontomat vagy inkább egy méltányosnak mondható összeggel próbáljam meg lezárni a procedúrát?

Köszönöm a véleményeteket!

drbjozsef # 2021.06.12. 04:29

neptun77,

Mit keresel? Az 1 évet leírva? Vagy milyen részletet?

Eht. 143.§(2)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Grave7 # 2021.06.10. 15:39

@neptun77: Mondjuk nézd meg azt a szerződést amit régen aláírtál, hogy abban melyik jogszabályra hivatkoznak.
Meg lehet abból kiderülne, hogy telefonszolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést kötöttél...

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.10. 15:25

?

neptun77 # 2021.06.10. 12:36

Kedves drbjozsef és Fórumtagok!

Sok tévhitem eloszlott a kapott válaszoknak köszönhetően, köszönöm szépen.
Kritikus kérdés tehát a "telefonszolgáltatási szerződés" esetén érvényes elévülési idő maradt. Most ennek próbálok utánajárni. Van esetleg bárkinek ötlete, hol kezdjem? Törvényben valószínűleg nincs, legalább is eddig nem találtam. Konkrét esetekre keressek? Esetleg más fórumtopikok?

Laikusként egyébként elég extrémnek tünne, ha a "telefonszolgáltatási szerződés"-t nem az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozná. Ha nem az akkor micsoda? De hát lehetséges... :)

Köszönettel és tisztelettel:

neptun77

drbjozsef # 2021.06.10. 10:55

neptun77,

Az elévülés bekövetkezik akkor, ha eltelik az elévülési idő.
Ez egészen biztosan újraindult 2018.05.29-én, a végrehajtás elindulásával, és az utána kapott felszólítással (erről biztosan van tértivevénye a végrehajtónak, ez végrehajtási cselekmény).

Ha 1 év az elévülés, és ez után legalább 1 évig nem volt semmi - ha jól értelek a szünetelést is 2021-ben állapították meg -, akkor a követelés a végrehajtásban elévült 2019.05.29-én. Ezért kellene belenézned abba az aktába. Ha így van, rögtön kérheted a végrehajtótól a Vht.41.§ szerinti eljárás lefolytatását.

Ha 5 év az elévülési idő, akkor nyilván még nem évült el. Ha a követelés konkrétan " telefonszolgáltatási szerződés", akkor érdemes megpróbálkozni a VHt.41.§-sal, hátha. Hivatkozni kell kb. arra, amire alsovonal olvtárs is. Hátha benyeli az Intrum. Ha nem, pert indíthatsz.

neptun77 # 2021.06.10. 10:15

Kedves drbjozsef és Fórumtagok!

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat. Akkor egy jó hír és egy rossz :), :(. Az Intrummal tényleg semmire nem megyek.

Biztos, hogy a szüneteltelés és nem felfüggesztés. Okként a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a Vh. eljárás szüneteltetését az 1994. évi LIII. tv. 52. paragrafusának (d) pontja alapján rendelték el. Megnéztem ezt irja itt a törvény: "d) az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt". Ez szerintem mig az édesapám él, így marad (sajnos, illetve most nem sajnos).

Ezek szerint ki kell várnunk az elévülési időt. Így tehát két kérdés maradt:

1. Mennyi az elévülési idő? Látom itt is van erről diszkurzus. A mi esetünkben a követelés alapjául szolgáló jogviszony: 548 - telefonszolgáltatási szerződés.
Azonban nekem - a tesókkal történt beszélgetés alapján - erős az érzésem, hogy a követelés egy a telefonszolgáltatással összekötött és részlegesen ki nem fizetett laptopra vezethető vissza, az összeg is ezt valószínűsíti. Szóval kérdéses és lehetséges is az 1 éves elévülési idő. A végrehajtás irataiban azonban csak a telefonszolgáltatási szerződés szerepel és lehet, hogy a bíróság is csak ezt látja majd, illetve erről az Intrum sem tud.

2. A másik kérdés, az, hogy mikortól számítódik akkor az elévülési idő? A szüneteltetés dátumától, ami 2021.01.13., vagy az hogy bementem, és kértem felvilágosítást a végrehajtótól a tartozás összegéről megszakította és újraindította az elévülési időt? Ekkor egy évig a közelébe sem kéne mennem a végrehajtói irodának?

Tisztelettel:

neptun77

drbjozsef # 2021.06.10. 09:01

Nem tudom megéri-e még oda visszamenni, és újból ugyanígy járni.
Megéri. Vagy fizesd ki, más nem nagyon van, lásd köv.
Amúgy meg ne hagyd magad. Jogod van belenézni.

Van ebben tévedek, ha már megindult a végrehajtás ez a lehetőség elszaladt?
Az Intrum követeléskezelő. Az eredti jogviszonyról gyakran a világon semmit nem tud, de már nem is számít : ha jogerős végrehajtható okirat született, akkor az az előtti elévülés kuka, már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést, azt pedig egyetlen helyen tudhatod meg : a végrehajtónál, az aktából.
A szünetelés neked jó, az alatt telik az elévülési idő (ellentétben a felfüggesztéssel, amikor nyugszik, de esetedben feltehetőleg tényleg nem ez van).

neptun77 # 2021.06.10. 08:45

Kedves drbjozsef!

A végrehajtónál már voltam, de az iratokba magukba nem tudtam betekinteni. Ez furcsa volt mert előtte odatelefonáltam és direkt rákérdeztem, hogy megnézhetem-e az iratokat, és igen válazt kaptam. Majd amikor odaértem, és kértem őket, azt mondták, most nem tudok belenézni, mert nincsenek ott, menjek vissza 2 hét múlva, akkor belenézhetek. Nem tudom megéri-e még oda visszamenni, és újból ugyanígy járni. Annyi információt kaptam, hogy 134 irat keletkezett - gondolom ezek megfelelnek egy-egy végrehajtási cselekménynek - a közjegyző által elrendelt végrehajtás óta, és hogy a végrehajtás 2021.01.13-tól szünetel, ami nem tudom jó-e vagy rossz?

Az Intrumhoz azért szeretnék bemenni, mert arra számítok, hogy az ottani iratokból kiderülhet, hogy volt 1 éves lyuk a felszólitások között, és erre hivatkozva megint csak lehetne az elévülésre hivatkozni. Van ebben tévedek, ha már megindult a végrehajtás ez a lehetőség elszaladt?

Tisztelettel:

neptun77

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.10. 06:43

Ögyes. :) Ez már a továbbfejlesztett változat lehet.

drbjozsef # 2021.06.10. 04:12

Hmm, határeset, talán védhető is lehetne így, ez leginkább a szerződés módjától függ. Nemrég ismerőst rábeszlte a telekom, hogy kösse újra 2 évre a hűségét, és kap mellé ócsón egy tabletet. Bár nem használja, de belement. Az előfizetési díjról, és a készülékről két külön számla érkezik minden hónapban, teljesen függetlenül egymástól. Ha ez azért van, mert pl. az nem egy szerződés (nem tudom, nem voltam ott, de majd megkérdem), hanem a szolgáltató kötött egy kedvezményes előfizetői szerződést, és ezért olcsóbban vehetett meg egy másik szerződéssel egy készüléket, akkor ez nem nagyon lesz szerintem összevonható elévülésileg.

És hát lássuk be, az ilyen multiknak legalább a jogi osztályon nem mindig tök hülyék ülnek, én biztosan így csinálnám a helyükben...

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.09. 17:21

A perfelvétel lezárásáig.

alsovonal # 2021.06.09. 16:33

Meglátjuk drbj, úgyis frissítem majd. Kíváncsi leszek az ellenkérelemre mi lesz a reakció.

KBS arról mit gondolsz, hogy mennyi esély van arra, hogy a kereset kijavítására, pótlására hívja fel felperest (ahogyan kértem is) a Bíróság? Vagy ez már kapufa így, hogy előzőleg az általam megalapozatlannak ítélt keresetet csekkolta s befogadta…?

Felperes amúgy több száz oldal mellékletet csatolt és nem jelölte meg sem a tényállási, sem a jogi indokolási, sem pedig a bizonyítási indítvány körében, hogy az előadott tényeket mely, okirat mely részére alapítja.

Szerintem sem a bíróságot, sem pedig alperest nem lehet arra kárhoztatni a Pp. szigorú rendelkezéseire tekintettel, hogy - miután a jogi képviselővel rendelkező felperes keresetet tartalmaző irata általánosságban utal az okiratok tartalmára, azokból - a bíróságnak, avagy alperesnek kelljen kiválogatni, kitalálni mire is gondolhatott felperes.

Írtad korábban a tárgyalás kitűzését. Az eljárás mely szakaszáig van 90 %-os illettékkedvezmény? Ez nem tiszta.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.09. 15:54

Védhető az álláspontja. Pontosabban jól lehet érvelni mellette. Az "előfizetői szerződés" itt nem szűkön a szolgáltatást jelenti, hogy a "fogyasztói szerződés" megfelelője.
A készülékadásvétel nem egy külön jogviszony, hanem az előfizetői szerződés része, a készülék tulajdonjogának átruházása nem külön, egyedi szolgáltatás, hanem az előfizetői szerződésben kikötött részszolgáltatás. Az előfizetői szerződés megszegése miatt kifizetendő készülékár az előfizetői szerződésből eredő követelés - mi másból eredne, amikor a felek egymással más szerződést nem is kötöttek?
Ha pedig ez a követelés előfizetői szerződésből ered, akkor ennek az elévülési ideje is egy év.

drbjozsef # 2021.06.09. 15:39

alsovonal,

Hát, ez szerintem finoma szólva is az "egy próbát megér" kategória, vagy inkább az sem, de hát végülis egy próbát megér... :D

Finoman átcsúszol a törvény "előfizetői szerződésből eredő követelés" kifejezésen, de hátha nem tűnik fel a bírónak.

Szerintem fel fog - vagy a jogosult majd felhívja a figyelmét. Ha nem, így járt.