Vht. 55.§ (1) alk. határidő

.

Gerbera317:
Válaszaidat köszönöm.
(Az előző kettőre is ha válaszolnál ... légyszi.)

„Arról ne is álmodjon (és te sem), hogy az elrendelő bíróság az 56-ot is és a 211-et is lefolytatja. A végrehajtás megszüntetésére irányuló intézkedés célja nem a papírgyártás, hanem a megszüntetés maga. Ha ez a cél beteljesült valamelyik úton, a másik üres kört nem fogja megfutni a bíróság, még a te erősködésedre sem.”

Nem a 'papírgyártás', hanem az eltérő jogkövetkezmények miatt kérdeztem.
A Vht. 212.§ (1) -ben lévő "bármikor" nem pont arra utal, hogy a visszavonásra - ha annak feltételei fennállnak - nincs korlát, azt vissza kell vonni ... s vélhetően éppenhogy az eltérő jogkövetkezmények miatt ?

A Vht. 211.§ (1) helyes értelmezésében pontosan mit jelent, mit takar a "végrehajtási lap" fogalom? Az jelenti-e a Vht. 10.§ egészét ( a)-f) pontját); vagy csak az a) pontját; és ... jelenti-e a Vht. 10.§ c) pontja "bíróság végrehajtást elrendelő végzését" ?

Választ kösz, de ... válaszaid alapján álláspontom kissé megbillent, ezért szeretném kérdezni a következőket:

1. helytálló az a nézet, hogy a Vht. 211.§ alapján - elvben - nem csak a szorosan vett vh. lap, hanem a Vht. 10.§ c) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősülő - végrehajtást elrendelő - jogerős bírósági végzés is visszavonható ? Akár önmagában is ?

Azért kérdezem, mert a Vht. 211.§ jogorvoslati jellegéből (szerintem) az következne, hogy a Vht. 211.§ (1) szövegszerű megfogalmazásában lévő "végrehajtási lap" ebben a szakaszban helyes értelemben valójában a végrehajtható okiratokat (azok egészét, valamennyi típusát) jelenti, köztük a Vht. 10.§ c) pontban említett, "a bíróság végrehajtást elrendelő (akár másodfokú) végzése" -'t is.
Ezeket jól gondolom, vagy mindez szép nagy ... tévedés ?

(A Vht. 211.§ alkalmazása körében szerintem indokolatlan lenne a megkülönböztetés a vh. lap és a Vht. 10.§ c) pontja szerinti végrehajtást elrendelő bírósági végzés (akár a végrehajtás elrendelését másodfokon újabb tételre is kiterjesztő végzés) között, hiszen a Vht. 211.§ (1) szerinti visszavonási lehetőség végülis a jogszabálysértő módon (általános feltételek hiányában) elrendelt végrehajtás kiküszöbölésére kíván lehetőséget adni, függetlenül attól, hogy arra az alapeljárásban, vagy a jogorvoslati szakban kerül sor.)

„gyűjtőfogalomkénta használtam, és az alatt értem a vh.lapot és a vh. laphoz tartozó (végrehajtás elrendelése körében hozott) végzést”

A gyűjtőnév a "végrehajtható okirat" (ld. Vht. 10. §), ezek egyike, és egyben a leggyakoribb a vh-lap. Ezt lehet visszavonni a 211. § szerint, ha a törvény megsértésével állították ki.

Ilyet lehet kiállítani a 13. § szerint a "végrehajtandó határozat" alapján. Végrehajtandó határozat lehet fizetési meghagyás, I., II. f. ítélet, rendkívüli jogorvoslati határozat stb. Ha a végrehajtandó határozat jogerős és a teljesítési határidő eltelt és marasztalást tartalmaz, kiállítható a vh-lap. Ezt követően a vh-lap már nem vonható vissza a 211. § szerint, hiszen azt teljesen jogszerűen állították ki. Ellenben, ha más határozat (ami egyébként végrehajtandó határozat!) megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi az egyébként jogerős végrehajtandó határozatot, akkor a végrehajtás korlátozásának vagy megszüntetésének van helye az 56. § szerint. Álláspontom szerint csakis kérelemre, már csak azért is, mert az eredetileg első fokon eljárt bíróság végrehajtási lajstroma általában nem észleli a megváltoztatást, de a te eseted az élő példa, hogy észlelheti, és mégsem intézkedik hivatalból.

„ha elsőfok marasztal, szabályszerűen, másodfok helyes indokokra tekintettel helybenhagy. Melyik a végrehajtandó?”

A másodfok (ez szerepel a végrehajtó előtt keletkezett iratokon is), de gyakorlatilag kell az elsőfok is, hiszen abban található meg, mit hagyott helyben a másodfok.

„idézett írásoddal annyiban vitatkoznék, hogy...”

Akár, de csak a te esetedben. Azonban villámgyorsan döntse el az adós, melyiket akarja. Arról ne is álmodjon (és te sem), hogy az elrendelő bíróság az 56-ot is és a 211-et is lefolytatja. A végrehajtás megszüntetésére irányuló intézkedés célja nem a papírgyártás, hanem a megszüntetés maga. Ha ez a cél beteljesült valamelyik úton, a másik üres kört nem fogja megfutni a bíróság, még a te erősködésedre sem.

„a Kúria ... visszvégrehajtást is elrendelve”

Visszvégrehajtásnak az alapügy keretében van helye, 211 esetén pedig nincs alapügy, mivel az a vh-lap visszavonása miatt megszűnt. Úgyhogy itt pláne csak az 56-nak van helye.

„A Vht. 211.§ alkalmazása esetén álláspontod szerint miből következik, hogy költségek ide-oda terhelésének nincs jogalapja ? Ha tudsz, légy szíves jogszabhelyet is közölj.”

Vht. 211. §

Gerbera317:
Köszönöm a válaszolásod, és a választ.
Külön köszönöm, hogy legutóbbi válaszod 3. passzusában álláspontod módosulásának is hangot adtál, ami bírósági emberek körében - én azt tapasztalom - ez elég ritka.

Néhány rövid észrevétel:

„ „végrehajtási döntés”
Az meg mi fán terem?
Létezik végrehajtandó határozat (ld. Vht. 15-23/C. §§), és van az előbbi alapján kiállított végrehajtható okirat (ld. 10. §). A vh-okirat kiállításának (= végrehajtás elrendelésének) általános feltételeit a 13-14. §§ rögzítik.”
A "végrehajtási döntés" ~kifejezést gyűjtőfogalomkénta használtam, és az alatt értem a vh.lapot és a vh. laphoz tartozó (végrehajtás elrendelése körében hozott) végzést, valamint esetlegesen a jogorvoslati szakban e körben hozott másodfokú döntést (jogerős végzést).
Laikusnak - nekem - tud fogalmi zavart okozni, hogy a Vht. 211.§ "a vh. lap visszavonásáról" beszél, noha pl. egy másodfokú, a végrehajtást az elsőfokúnál szélesebb körben elrendelő végzés esetében a terminológia miatt kérdés lehet, hogy egy ilyen másodfokú döntésre - önállóan - alkalmazható-e a Vht. 211.§. (hiszen az formailag talán nem vh.lap.)

„Ha a végrehajtandó határozatot változtatják meg a végrehajtás elrendelését követően, akkor a 56. § alkalmazásának van helye. Álláspontom szerint csakis kérelemre, tehát hivatalból nem. Korábban leírtam, hogy a hivatalból történő észlelésnek milyen objektív akadálya lehet. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell.”
Itt is fontos a terminológia. Végrehajtandó határozaton - ugye, jól értem - Te a jogerős marasztalást/kötelezést tartalmazó határozatot érted (pl. jogerős, marasztalást tartalmazó ítéletet - tehát nem a vh. lapot) ?
(De számomra ebben az esetben is kérdés, hogy mi (melyik) a végrehajtandó határozat, ha elsőfok marasztal, szabályszerűen, másodfok helyes indokokra tekintettel helybenhagy. Melyik a végrehajtandó? A másodfokú? A számszakilag is a marasztalást megjelenítő elsőfokú ítéélet, amelyik a másodfokú alapján vált jogerőssé? Vagy a kettő együtt?)
Ha ez így van, akkor idézett írásoddal annyiban vitatkoznék, hogy szerintem amennyiben a végrehajtandó határozatot változtatják meg (pl. felülvizsgálati ítélettel)a végrehajtás elrendelését követően, akkor a Vht. 56.§ alkalmazása helyett (szerintem) a Vht. 211.§ alkalmazásának van helye, amennyiben a végrehajtandó határozatot azért változtatják meg, mert az - ítéletszerkesztési hiba folytán - nem tartalmaz, vagy nem produkál az adott tárgykörben (jogcímre, adott marasztalási tételre) jogerős maraszatlást.

„A 211. § (visszavonás) és az 56. § (megszüntetés) azért zárják ki egymást, mert mindkettő az elrendelő bíróság hatásköre, aki nyilván nincs olyan hülye, hogy (észlelve az előzményt - márpedig észleli!) egy már megszűnt végrehajtást más alappal megszüntessen, vagy egy már megszüntetett végrehajtásnak visszavonja a vh-lapját.
...
Az általad felvázolt eseteben fölöslegesen fárasztották a Kúriát, mert valószínűleg a 211. § szerint is orvosolni lehetett volna a sérelmet. De ha már egyszer bevonták a Kúriát, aki meg is változtatta az eredeti végrehajtandó határozatot, és az alapján (persze kérelemre) az elrendelő bíróság megszünteti a végrehajtást az 56. § szerint, azt követően egy esetleges 211. § szerinti kérelmezőt úgy fog p*csán rúgni a bíróság, hogy az lyukat üt az égen. Tehát az általad emlegetett tiszta víz és a pohár iránti igényedet a bíróság legkevésbé sem díjazná, sőt...”
Az általam kérdezett esetben az a helyzet, hogy áprilisi a Kúria jogerős ítéletet hatályon kívül helyező ítélete, és at követő januári a végrehajtás megszüntetése a Vht.~56.§ alapján, ám kérelem nélkül! (Dettó kérelem nélkül visszvégrehajtást is elrendelve!) Namármost azt hiszem értem, hogy a ~józan ész szerint a Vht. 56.§ és a 211.§ alkalmazása kizája egymást (szinte), de - fölteszem e kérdéést - ha a Vht. 56.§ tévesen kerül alkalmazásra, akkor az (tehát a Vht. 56.§ alklamazott volta) akadálya a Vht. 211.§ alkalmazásának ? Ha igen, miért ?

Megpróbálom bemásolni a felülvizsgálati ítélet szerintem vonatkozó részét:
„A felperes megalapozottan érvelt azzal, miszerint a jogerős ítélet rendelkező része annak részletes indokolásával ellentétben áll, mert a másodfokú bíróság indokolásában kifejtett jogi álláspontja ellenére nem hozott rendelkezést a munkaügyi bíróság ítéletének (...) a jogellenesség jogkövetkezményeiről rendelkező részéről, melyet utóbb ugyan a másodfokú bíróság ugyan felismert, de annak pótlására az ítélet kijavítása keretében nem volt törvényes lehetőség. Ezért a másodfokú bíróság mulasztása e körben törvénysértő volt (...)” (felülvizsgálati ítélet 9. oldal)

Más:
„Ha a vh-okiratot a 13-14. §§ vagy a 18. § (1) megsértésével állítják ki, akkor a 211. § alkalmazásának van helye. Ez történhet kérelemre és hivatalból egyaránt, és bármikor, ld. 212. § (korábban ehhez határidőt meg Vht. 41-et emlegettem, azt most visszavonom). Ez nem megszüntetés, hanem olyan intézkedés, ami a végrehajtás megszűnését vonja maga után. A végrehajtási költségek rendezésének ilyenkor nincs helye.”
A Vht. 211.§ alkalmazása esetén álláspontod szerint miből következik, hogy költségek ide-oda terhelésének nincs jogalapja ? Ha tudsz, légy szíves jogszabhelyet is közölj.

„végrehajtási döntés”

Az meg mi fán terem?
Létezik végrehajtandó határozat (ld. Vht. 15-23/C. §§), és van az előbbi alapján kiállított végrehajtható okirat (ld. 10. §). A vh-okirat kiállításának (= végrehajtás elrendelésének) általános feltételeit a 13-14. §§ rögzítik.

Ha a végrehajtandó határozatot változtatják meg a végrehajtás elrendelését követően, akkor a 56. § alkalmazásának van helye. Álláspontom szerint csakis kérelemre, tehát hivatalból nem. Korábban leírtam, hogy a hivatalból történő észlelésnek milyen objektív akadálya lehet. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell.

Ha a vh-okiratot a 13-14. §§ vagy a 18. § (1) megsértésével állítják ki, akkor a 211. § alkalmazásának van helye. Ez történhet kérelemre és hivatalból egyaránt, és bármikor, ld. 212. § (korábban ehhez határidőt meg Vht. 41-et emlegettem, azt most visszavonom). Ez nem megszüntetés, hanem olyan intézkedés, ami a végrehajtás megszűnését vonja maga után. A végrehajtási költségek rendezésének ilyenkor nincs helye.

Ha a követelés egyéb módon alaptalan, a 41. § alkalmazásának van helye, kizárólag az adós kérelmére (pontosabban: ha valószínűsítette az alaptalanságot). És ha a végrehajtást kérő nem ismeri el a sérelmet, a megszüntetés iránti pert is az adósnak kell kezdeményeznie, tehát hivatalból senki nem fog megszüntetni semmit. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell.

A végrehajtás megszüntethető a 55. § szerint is. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell, kivéve az 55. § b)-t, amikor a bíróság nem rendelkezik a vh-költségekről, és a végrehajtó maga dönti el, érvényesíteni akarja-e a díjigényét vagy sem (pl. felszámolás esetén), de többnyire nem éri meg a fáradságot.

Most hirtelen nem jut eszembe több megszüntetési mód, de ha van, az itt úgysem számít. A többi megszűnési mód sem lényeges itt.

A 211. § (visszavonás) és az 56. § (megszüntetés) azért zárják ki egymást, mert mindkettő az elrendelő bíróság hatásköre, aki nyilván nincs olyan hülye, hogy (észlelve az előzményt - márpedig észleli!) egy már megszűnt végrehajtást más alappal megszüntessen, vagy egy már megszüntetett végrehajtásnak visszavonja a vh-lapját.

Az általad felvázolt eseteben fölöslegesen fárasztották a Kúriát, mert valószínűleg a 211. § szerint is orvosolni lehetett volna a sérelmet. De ha már egyszer bevonták a Kúriát, aki meg is változtatta az eredeti végrehajtandó határozatot, és az alapján (persze kérelemre) az elrendelő bíróság megszünteti a végrehajtást az 56. § szerint, azt követően egy esetleges 211. § szerinti kérelmezőt úgy fog p*csán rúgni a bíróság, hogy az lyukat üt az égen. Tehát az általad emlegetett tiszta víz és a pohár iránti igényedet a bíróság legkevésbé sem díjazná, sőt...

Zugírászat - ofkorsz. (Ha még nem tette, valaki majd csak megteszi a feljelentést.)

„Kérdésedre a válasz: Egy megszűnt vagy megszüntetett ügyet nem lehet másodszor is megszüntetni, illetve nem szűnhet meg másodszor is.
”
A végrehajtási lap visszavonása (a végrehajtási döntés anullálása?), érvénytelennek, jogsértőnek kimondása - az én laikus fogalmaim szerint - nem feltétlenül kell hogy kötődjön ahhoz, hogy a végrehajtást megszüntették-e vagy sem. Saját laikus nézetem szerint a végrehajtási lap visszavonása (végrehajtási döntés anullálása) két kb. döntési tartalmat hordoz. Egyik, hogy (ha még nem került rá sor) a végrehajtás megszüntét produkálja, a másik, hogy kinyilvánítja (akár a végrehajtás megszünte után is) azt a bírósági álláspontot, hogy a végrehajtás elrendelésénél valami tévedés/jogellenesség történt. Ezért is élő számomra a kérdés, hogy a végrehajtási lap visszavonásának (végrehajtást elrendelő döntés anullálásának) vajon akadálya-e az ha a végrehajtást akár már előzetesen megszüntették. Azt érteni vélem, hogy a Vht. 211.§ egy jogorvoslati típusú korrekciós lehetőség (mintegy kvázi semmisség-megállapítási lehetőség) - kérdés: van-e időbeli, vagy ténybeli (eljárásjogi eseményhez kötött) korlátja. Ezt nem látom.
Tévedek, ha úgy vélem, hogy a vh. lap visszavonás kérelmezése az a reálisan, és legkönnyebben elérhető eljárási lehetőség, amely a jogellenes vh. lap kiállítás (végülis jogellenes vh. döntés meghozás) bírósági megállapítását produkálhatja ?

A Vht. 211.§ + miniszteri indokolás is mintha említené a határidő nélküliséget, vagy utalna rá.
Mindebből számomra 'az jön le', hogy ... a vh. megszüntetés után akár tíz évvel is helye lehet a vh lap visszavonásának (vh. döntés anullálásának), s nem azért, hogy ismételten megszüntetést produkáljon, másodszor is, - ha nem azért, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.
Végülis, ha X év múlva kiderül, hogy pl. (valami baromságot mondok) kényszerítették a kiállítót, vagy hamis iratra a adták ki a vh. lapot - - - akkor az iodő múlása akadálya lenne a Vht 211.§ alkalmazásának? Mi alapján? Elévülési típusú a Vht. 211.§ -i vh. lap visszavonási lehetőség ?

Gerbera317:
Válaszaidat nagyon köszönöm, az ellenszél ellenére.
Igyekeznék még egyszer az eddig írottakat átnézve röviden kérdezni.

Gerbera!

Tetszik, hogy ilyen tökösen állsz a feladathoz.

„Erre tudnál - légy szíves - jogszabályi alátámasztást, megokolást adni?”

Például a Vht. 211. §.

„a végrehajtás befejezése akadálya-e a 211.§ alkalmazásának”

Először is: ne mosd össze a befejezést a megszűnéssel!

A végrehajtás

megszűnik, ha a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezik,

megszüntetik, ha a megszüntetés feltételei fennálnak (ez a kettő nem ugyanaz!),

befejeződik, ha a követelés megszűnik (pl. megfizették),

szünetel, ha felfüggesztették, vagy továbbra is folyamatban van, de a végrehajtó - a feltételek fennállása esetén - megállapította a szünetelést. A szünetelés részleges is lehet, pl. a munkabér-letiltás folyamatban marad, de egyéb vh-cselekmény nem történik.

A megszűnés és a megszüntetés között lényeges eltérés, hogy megszüntetéskor a megszüntető hatóság (pl. bíróság) rendelkezik a végrehajtási költségek viseléséről is. Megszűnéskor ilyen nincs, ott egyszerűen az ügy megszűnik: volt-nincs. Márpedig ha a vh-lapot visszavonják, az a végrehajtás megszűnésére okot adó körülmény, azzal a végrehajtás megszűnik, mintha el sem rendelték volna, és mindenki csak néz, hogy most mi van. (Legkevésbé egyébként a végrehajtó bánja, mert ő a költségelőleget addigra már köszönettel elrakta, és az vissza nem jár. Ha pedig még ennél is korábban szűnik meg a végrehajtás, a végrehajtó azt sem bánja, hiszen gyakorlatilag nem volt se munkája, se költsége az üggyel kapcsolatosan.)

Kérdésedre a válasz: Egy megszűnt vagy megszüntetett ügyet nem lehet másodszor is megszüntetni, illetve nem szűnhet meg másodszor is.

Miért kell neked ez a sok maszlag? Ugye nem valami szakdolgozatot írsz a témáról? Vagy konkrét ügyben kaptál megbízást, hogy mentsd, ami menthető? Vagy netán zugírászkodsz?

Köszi a választ!

Kettő észrevétel:

1. - „Úgy érted, hogy egy ilyen egyszerű dologban az egész bíróság és a végrehajtó is csak neked dolgozzon és gyártson iratokat? Kezdő (vagy kezdés előtt álló) jogász létedre nem szenvedsz hiányt sem önbizalomban, sem arcbőrben. Mi lesz itt később...”

A Vht 211-nek ~ipso iure kéne mennie, történnie nem? Akár kérelem nélkül is, nemde?
(Valójában a kérdésemmel a 'korlátot' akartam kérdezni, nem a bíróságot virtuálisan dolgoztatni. Tehát, hogy ad absurdum a végrehajtás befejezése akadálya-e a 211.§ alkalmazásának.)

2. - „Kötelező. Elvégre a végrehajtási költségek megfizetéséről is dönteni kell, ahhoz pedig a felróhatóságot is vizsgálni kell. A Vht. 56-nál szintén. Vht. 211 esetén nem, ott egyszerűen visszavonják a vh-lapot, azzal a végrehajtás megszűnik, és ki-ki viseli a maga költségét ( a végrehajtó is).”

Hogy a Vht. 211. alkalmazása esetében "ki-ki viseli a maga költségét" - ez számomra nóvum. Szóval - jól értem - ez azt jelenti, hogy a Vht. 9.§, Pp. 157.§, 130.§ analógia - hogy a vh. kérőre szállnak a költségek - nem áll meg ?
Erre tudnál - légy szíves - jogszabályi alátámasztást, megokolást adni ?
(Konkrét esetet én nem láttam, jogirodalomban, és eddigi hozzám eljutott vélemények körében kb. fifty-fifty volt az arány arra, hogy a vh. költségekkel mizu hivatalbóli visszavonáskor.)

:) Van akinek bejön..

„először Vht. 41.§ útján megszüntetés, korlátozás; majd utána Vht. 211. § alkalmazásával visszavonásra kerüljön sor?”

Úgy érted, hogy egy ilyen egyszerű dologban az egész bíróság és a végrehajtó is csak neked dolgozzon és gyártson iratokat? Kezdő (vagy kezdés előtt álló) jogász létedre nem szenvedsz hiányt sem önbizalomban, sem arcbőrben. Mi lesz itt később...

„Amennyiben a követelés alaptalan (Vht. 41.§ (1)), kötelező-e vizsgálni, hogy eleve az volt,”

Kötelező. Elvégre a végrehajtási költségek megfizetéséről is dönteni kell, ahhoz pedig a felróhatóságot is vizsgálni kell. A Vht. 56-nál szintén. Vht. 211 esetén nem, ott egyszerűen visszavonják a vh-lapot, azzal a végrehajtás megszűnik, és ki-ki viseli a maga költségét ( a végrehajtó is).

.

Kedves KBS:
Világos, hogy akkor segítesz, ha akarsz; meg persze az is, hogy valójában az is egyfajta segítség a kérdezőnek (nekem is), ha rávilágítanak arra, hogy kérdése esetleg értelmetlen, vagy nehezen érthető. (Tehát a kritikai 'froclizást' is kösz.)
De - nehezen hiszem el, hogy a kérdésem teljesen értelmetlen; és ha az is, biztos vagyok benne, hogy ha akarod, látsz benne olyan kérdést, amire tudsz/tudnál értő/segítő választ adni.
Felfogóképességedre nem tettem észrevételt, és nem hiszem, hogy azzal lenne a gond. Lehet, hogy kérdéseim megfogalmazása nehezen érthetőre, zavarosra sikeredett, de a felfogóképességed firtatása témakör finom rám-tolása úgy vélem csak engem, kérdéseim inflálja.
Nehezen értem reakcióidat azért is, mert a háttér ügy előtted szerintem nem ismeretlen. Egyfajta távolságtartást a részedről ez magyarázhat, de teljesen kicikizni attól még szerintem nem szükséges.

Kérlek segíts úgy megfogalmazni a kérdésem, hogy az fogyasztható, megválaszolható legyen! Azt, hogy kb. mit szeretnék kérdezni, szerintem biztosan látod.

A potenciális jogkövetkezmények szempontjából jól gondolom, hogy nem mindegy, hogy a Vht. 41.§ kerül alkalmazásra (ami a vhtás megszüntetését, korlátozását célozza, vagy arra vezethet), vagy a Vht. 211.§ (ami meg a hivatalbóli visszavonásra) ?
Amennyiben a követelés alaptalan (Vht. 41.§ (1)), kötelező-e vizsgálni, hogy eleve az volt, vagy csak utóbb lett azzá ?

Van elvi akadálya annak, hogy akár: először Vht. 41.§ útján megszüntetés, korlátozás; majd utána Vht. 211.§ alkalmazásával visszavonásra kerüljön sor ?

„Vht. 41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, (...)”

Vh. kérő általi visszavonási kérelemnek mik lehetnek a kilátásai?

„miért nem adsz a kérdést megválaszoló, érdemi és segítő választ ? miért nem segítesz ?”
Nem fogod elhinni, pedig a másik rovatban is írtam: egyszerűen nem értem ezeket a kérdéseket. Tartok is tőle, hogy az én felfogóképességeimmel van baj, ezért nyugtat meg egy kicsit, ha kiderül, hogy például gerbera sem érti. És azt hiszem, ugyanez a magyarázat a Fórum más törzstagjainak feltűnő hallgatására is.

És hogy fest az ábra, ha a vh. kérő próbál tüsténkedni a Vht 211.§ (1) irányába(n) ?

„rutin, megszokás, vagy van rá jogszabhely is?”

Inkább csak gyakorlat, konkrétan nincs leszögezve sehol a 15 nap. Csakhogy a 211. § szerinti kérelmet az adós 99.99%-ban (divatos arányérték) "végrehajtási kifogás" megnevezéssel terjeszti elő, márpedig arra pedig csak 15 napja van, akkor is, ha tartalmát tekintve a kérelem nem vh-kifogás, hanem más. Ha az adós megtámadja a vh-lapot a Vht. 211. § szerint, akkor meg fogják tőle kérdezni, hogy mikor szerzett tudomást az ellene folyó végrehajtásról, illetve mikor ismerte meg a vh-lap tartalmát. Ha erre az a válasz, hogy "kb. fél évvel ezelőtt", akkor az adós további keresztkérdésekre számíthat, különösen akkor, ha mondjuk kár- és költségigénye is keletkezett a saját késedelméből. De ha vh-kifogásnak nevezte a beadványt, akkor komoly esélye van arra, hogy vissza sem kérdeznek, hanem elkésettségre hivatkozva elhajtják azzal, hogy kérje a végrehajtótól a Vht. 41-et.

KBS:

• miért nem adsz a kérdést megválaszoló, érdemi és segítő választ ?
• miért nem segítesz ?

„Egyébként nem értem a kérdésedet, csak úgy válaszolgatok.”
:)

„Ha az eredeti vh-lapot a törvény megsértésével állították ki, mert - ahogy írod - olyan követelés végrehajtását rendeli el, amelyre vonatkozó marasztalást nem tartalmaz a végrehajtandó határozat, akkor a Vht. 211. § alkalmazásának van helye a vh-lap adós részére történő kézbesítésétől számíott 15 napon belül előterjesztett kérelemre.”

Ez a 15 napos határidő miből fakad ?
(rutin, megszokás, vagy van rá jogszabhely is ?)

Ebben az esetben tehát mégiscsak találkoztak a végrehajtási iratok és a felülvizsgálati ítélet? Álláspontom szerint ez sem kötelezi az elrendelő bíróságot semmire. Ugyanis:
Ha az eredeti vh-lapot a törvény megsértésével állították ki, mert - ahogy írod - olyan követelés végrehajtását rendeli el, amelyre vonatkozó marasztalást nem tartalmaz a végrehajtandó határozat, akkor a Vht. 211. § alkalmazásának van helye a vh-lap adós részére történő kézbesítésétől számíott 15 napon belül előterjesztett kérelemre. Ezt követően ugyanez a Vht. 41. § szerint orvosolható. De semmiképpen nem a felülvizsgálat a megfelelő út, hiszen az eredeti határozat jó, csak a vh-lap nem jó, ergo nincs mit felülvizsgálni.
Ha a Kúria befogadta a felülvizsgálati kérelmet, akkor a felülvizsgálat nem a vh-lapról szólt, hanem a felülvizsgálni kért ítéletről. Ha most a Kúria megváltoztatta az eredeti ítéletet, akkor az új ítélet egy végrehajtandó határozat, amelynek a végrehajtását - ugyebáer - kérni kell. És erre a kérelemre vagy elrendelik a végrehajtást (ha eddig az nem volt), vagy pedig megváltoztatják a folyamatban lévő végrehajtást. De ezt kérni kell, mert a bíróság hivatalból nem rendelheti el egy végrehajtandó határozat végrehajtását, és ugyanígy egy folyamatban lévő végrehajás megváltoztatását sem.
Éppen ezért, ha a Kúria ítélete nem tartalmaz utasítást vagy megkeresést a végrehajtást elrendelő bírósághoz (márpedig miért is tartalmazna?), akkor az elrendelő bíróság nem köteles a Kúria ítélete szerint intézkedni - ha egyáltalán észleli, hogy az eredeti határozatot megváltozatatták, márpedig rendszerint nem észleli.

Egyébként nem értem a kérdésedet, csak úgy válaszolgatok.

Amúgy mi a szándékod a kérdéseddel? El akarod kaszálni az elrendelő bíróságot? Nem fog menni. A bíróság nem fogja tökönszúrni önnönmagát, és ha egy ilyen magamfajta aligjogász is ki tudja magyarázni a helyzetet, mennyivel inkább a bíróság, hogy nem történt jogsértés. Fenntartom, hogy ha a végrehajtás meg nem változtatását sérelmezi az adós, a felelőst elsősorban magában kell keresnie.

Gerbera317:
Jó olvasni az értő választ. Köszönöm.

Ha tovább szűkíthetem a kérdést a konkrét esetre:
Az áprilisban a végrehajtást elrendelő elsőfokú bíróságra érkező felülvizsgálati ítélet (amely a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezi) tartalmazó peres számon lévő ügyirat-csomó (lajstromból megállapíthatóan) szerelésre került az alap végrehajtási számhoz, és együtt parkolt a két akta április végétől a döntéshozói pozícióban lévő titkárnál vagy 1,5 hónapig - abban az esetben is áll amit imént mondtál (hogy nem kell észlelnie) ?
A kérdezett konkrét esetben - amíg a két akta (a fv. ítéletet tartalmazó peres szám, és a vh. szám) együtt volt az említett titkárnál - a titkár hozott egyéb határozatot a vh. számon. Végrehajtási lap módosítása iránti kérelmet utasított el. Ez változtat valamit e helyzeten?
Esetleg, ha a végrehajtási lap módosítási kérelem indokolása körében hivatkozás történt a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyező felülvizsgálati ítéletre ?

Mivel látszik, hogy a bírósági iratkezelésben is járatos vagy:
Ha egy vh. számhoz szerelésre kerül egy peres szám, azt az eljáró titkárnak (valakinek) kérni, utasítást adni rá szükséges ? Ha igen, annak kell hogy legyen nyoma ? Hol ? És mi alapján kell rá utasítás ?
(Azt vajon jól gondolom, hogy ha egy vh. ügyben illetékes titkár szerelni kéri az alap peres szám iratait, akkor azt valamilyen indokkal teheti csak ?)

Türelmet is köszönve.........

„jelent-e mulasztást a bíróság részéről”

Nem. A végrehajtást elrendelő bíróság technikai okokból nem észleli a végrehajtandó határozat megváltoztatását. Ugyanis a végrehajtandó határozatot a bíróság polgári lajstromában kezelik, a végrehajtható okiratot pedig a végrehajtási lajstromban. A megváltoztató ítélet a polgári lajstromba érkezik meg, ahol nem tudják és nem is vizsgálják, hogy a jogosult kérte-e annak idején a végrehajtás elrendelését, ezért az új határozat irattári kezelését rendelik el. A végrehajtási lajstrom - értelemszerűen - ezt nem észleli, így nem is intézkedik a végrehajtás megváltoztatása iránt.

A Pp. 3. § (2) szerinti kérelemhez kötöttség elve itt fokozottan érvényesül, tekintettel arra, hogy az intézkedésre jogosult bíróság nem is észleli az intézkedésre okot adó körülményt. Nem véletlenül emlegetem a felek felelősségét és a Ptk. 1:4. § (2)-t.