Vht. 41.§ (3) jelentése

KBS:
Kösz a választ.

1. A Vht. 41.§ (3) -ban arra gondoltam (azt neveztem -lehet, hogy tévesen - "vélelemnek"), hogy a nemreagálást, a 'hallgatást' mintha akként értékelné, hogy a vh.kérő 'leokézza', elismeri az adós által állított teljesítést, szóban mintha a nemreagálással tenne elfogadó, elismerő nyilatkozatot. Hogy ez így van-e, s mennyiben, az a kérdésem.
2. Jó, jó, jó ... s persze formailag igazad van, ... de mégis, ... a gyakorlatban a Vht. 41.§ (3) ra való hivatkozással mintha (kötelezően?) befejeződne az adóssal szembeni, a marasztalás behajtására vonatkozó végrehajtás. Igen, a végrehajtási költségekre folyik tovább, de - s ez lenne akkor a pontosított kérdés - a marasztalás behajtására irányuló végrehajtás kötelezően ~'blokkolódik' ilyenkor (Vht. 41.§ (3) -ban tárgyalt esetben), vége ?
3. Ha egy részletfizetési ciklus (havonta X összeg, egy éve át) kb. közepénél Vht. 41.§ (3) -ra való hivatkozással megszüntté nyilvánítják a végrehajtást, akkor, ha van még megfizetetlen tartozásrész, az hogyan érvényesíthető ?

1. De nincs.
2. Éppen nem. Elolvastad te azt a bekezdést? „A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. ”

1. Ha a Vht. 41.§ (3) -ban van törvényi vélelem (a vh.kérő 'hallgatására') meg tudnátok fogalmazni, viszonylag egyértelműen (minél precízebben) hogy az micsoda, mit takar, s hogyan kell érteni ?
2. Vht. 41.§ szerinti eljárás, és vh.kérő hallgatása (nem válaszol a végrehajtónak semmit, Vht.41.§ (3) ) egyértelműen és megkerülhetetlenül a végrehajtás lényegében prompt befejeződéséhez vezet (nem számítva vh.költséget) ?

Válaszokat köszönöm.

OK, bocs. Azt hittem, vmi nekem szól.
Bocs.

@BataG

„az indulati szálat ha megokolnád. Légy szíves”

Igen. Rosszul vagyok összerakva.

Akkor ezek szerint mindenki úgy gondolja, hogy a nem vagyoni kár kilőve. OK. Köszönöm.

„kkor, ha adós igazolná tudná azt is, hogy az elhúzódó munkanélkülisége tényleg annak volt köszönhető,”
Ugyan.

Vagy éppen ő a főőőőőőő-okos! Nemde?

(Gerbera317:
az indulati szálat ha megokolnád. Légy szíves.)
( „gerbera317 # e-mail 2015.09.12. 20:30
A kérdés egy kamu tényálláson alapszik, kedves BataG! (Most nem ütöttem el a nevedet, pedig nagyon úgy állt az ujjam.)
(...)
Ne haragudj, de egyszerűen képtelen vagyok indulat nélkül visszakérdezni. A többiektől is elnézést.” )

Köszönöm a kedves hozzászólásokat!

Egyébként arra gondoltam, hogy ha egy tényleg nem túl nagy városban az illető adós azért nem tudott volna hosszú ideig elhelyezkedni, mert a vh. kérő több helyen megemlítette, hogy adósnak hatalmas tartozása áll fenn hónapok óta és sosem fizet semmit, míg valójában az adós rendszeresen fizetett, és tartozása folyamatosan csökkent, akkor pl. jóhírnév sérelmére hivatkozni lehet-e? Akkor, ha adós igazolná tudná azt is, hogy az elhúzódó munkanélkülisége tényleg annak volt köszönhető, hogy végrehajtást kérő szándékosan félreinformált mindenkit?

Köszönöm.

Most miért szívatjátok? A nevéből kiindulva sok mindent nem tudhat még! :D

lehet, összesúgnak a háta megett... (szájára vette a falu... az fáj ám, piszkosul..)

LOL, ugyan milyen személyiségi jogok sérülhettek? És miért tőlünk kérdezed, ha te magad sem igazán tudod megfogalmazni, hogy mi a bánatod sérülhetett azon felül, hogy keletkezett némi vagyoni károd?

Kedves Fórumozók!

Tekintettel arra, hogy a Vht. 40. § (2) alapján a végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, ha a végrehajtási eljárás korlátozása iránt történik perindítás, e perben (eredményesen) lehet-e hivatkozni arra, hogy a végrehajtást kérőnek a káron belül nem vagyoni kára is keletkezett, személyhez fűződő jogai sérültek, mivel a végrehajtást kérő nem jelentette be a végrehajtónak, hogy jócskán csökkent a tartozás?

Köszönöm,
JAB

Köszönöm a válaszokat.

(Gerbera317:
az indulati szálat okold már meg, légyszi)

@BataG

A bíróság tévedett, nem is kicsit. De mivel jogerős, ezért az van és úgy, amit és ahogyan a bíróság határozott. A vh-kérő pedig így járt.

Ha a részteljesítés az ítélet és az elrendelés között történt, de mégis a teljes összegre rendelik el a végrehajtást: ez a korlátozás iránti eljárás tipikus esete. A végrehajtót ilyenkor megilleti az eredeti elrendelés szerint járó vh-költség, de abból az adós csak azt köteles viselni, ami a korlátozott végrehajtás szerint megilleti a végrehajtót. A különbözet a vh-kérő tanulópénze. Mert a végrehajtás nem játék.
Az, hogy az adós engedélyezetten fizet részletekben, majd néhány részlet megfizetése után kéri a Vht. 41-et, nem korlátozás iránti eljárás, hanem szarrágás, mert felesleges munkát generál a végrehajtónak, a bíróságnak, költségeket a feleknek.
Az engedélyezett részteljesítés elméletileg azért sem tárgya a Vht. 41-nek, mert annak a kiváltó oka az, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt. Ezt úgy kell érteni, hogy hogy a végrehajtás alaptalan, mert a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt. Ezt erősíti meg a Pp. 366. §, amely úgy fogalmaz, ha az adós a végrehajtást sérelmesnek [= alaptalannak] tartja... Nem lehet alaptalannak tekinteni egy végrehajtást, ha az alappal indult meg, és a végrehajtandó követelés nem került megfizetésre. Az csak természetes, hogy a végrehajtás a részteljesítések jóváírása után fennmaradó hátralékra folyik tovább, a megfizetettre már nem. És mindaddig, amíg ténylegesen áll fenn hátralék, a vh-kérő Vht. 40 szerinti bejelentése nem tekinthető elkésettnek.

@vh-ügyes
„a kamatszámítás éppen, hogy a vh kérőnek előnyös... (hisz, tudomás hiányában a végrehajtó nagyobb összeget kamatoztat”

Elbeszélünk egymás mellett. Ha a vh-kérő csak időnként jelenti be a részteljesítéseket, akkor viszont teljesítés dátuma és összege szerinti bontásban, azt a végrehajtó fel tudja úgy írni visszamenőlegesen, mintha haladéktalanul jelentette volna be. Amíg az adósnak ebből kára vagy költsége nem keletkezik (ami túlteljesítéssel valósul meg, egyébként nem), addig ez a gyakorlat jogkövetkezmény nélkül folytatható. Igazad van, hogy eltérés keletkezik, ha utólag a vh-kérő ebből a pénzből köteles vh-költséget fizetni, csakhogy ez így már az adósnak kedvez.

jó kérdés... sztem a teljes követelés játszik
(és általában ez a gyakorlat, a Te eseted ritkább)

Bocs... foganatosító bíróság szerint.

Gerbera317:
Kösz a választ.
... a megelőzőekben mitől volt az indulat ? (A fölvetett kérdésben mi irritált?)
Átolvasom megint, de az adott ügyben (adós direktbe vh.kérőnek, 12 havi részlet) néhány hónap után jött a Vht 41.§ (1) szerinti felhívás, amire nem ment válasz, és az elrendelő bság szerint a Vht.41.§ (3) értelmében vh. csak a költségekre folytatható. Jogerős. Ezért kérdem a Vht.41.§ (3) alkalmazását, annak utolsó mondata jelentését.
(Vh.kérő adós részteljesítéseit vhtónak nem jelentette, vh.költséget vhtónak nem fizetett, arányosan sem, semmit. Adós vhtónak bejelentette addigi részletfizetéseit.)

Vh.Ügyes:
Válaszaid köszönve,
Elveszti ilyenkor a vh.kérő a jogot a (további) (az ő érdekében történő) végrehajtásra (állami kényszer érvényesíthetőségére)?
(Vht. 41.§ (3) utolsó mondata helyes értelme?)

• bár BataG ügyében nem erről van szó (ha jól értem) de elképzelhető olyan eset, mikor a végrehajtható határozat és a végrehajtás elrendelése közt történik a részleges térülés

ilyen esetben - természetesen a határozat és az elrendelés változatlanul hagyása mellett - van létjogosultsága a 41.§-nak
(érdekes problémaként jelentkezik a végrehajtó pénze...)

• a kamatszámítás éppen, hogy a vh kérőnek előnyös... (hisz, tudomás hiányában a végrehajtó nagyobb összeget kamatoztat...)

A Vht. 41. § és egyáltalán, a végrehajtás megszüntetése iránti per nem alkalmas a végrehajtandó határozatban foglaltak felülvizsgálatára. Ez az eljárás a végrehajtásnak a vérehajtandó határozat meghozatala óta történt csökkenés vagy megszűnés miatti megszüntetésére vagy korlátozására irányul. Az ügyfeled hiába vitatkozik, a végrehajtás során már senki nem fogja neki felülvizsgálni az ítéletet. A vh-költség viseléséről a megszüntetés ill. korlátozás iránti perben a bíróság dönt.

@Vh-ügyes

A kamatszámításba valóban bezavar a késedelmes teljesítés-elismerés, de az adós javára keletkezik az eltérés.

Adós a tartozás konstans vitatása mellett kérelmezte a részletfizetést, ... a bíróságtól, ... amit a perbíróság engedélyezett neki, az elsőfokú. A vh. lap kibocsátása után. (A kérelmet még a vh. lap kibocsátása előtt terj-esztette elő, gondolom vééletlenül, a másodfokhoz.)
(Miért gondolod, hogy kamu a tényállás? Nem az.)
Adós - szerintem - nyilvánvalóan nem akar vh.költséget (sem) fizetni.

Gerbera317:
Mitől az indulat?

szerintem a vh kérőnek kötelessége bejelenteni - minden egyes törlesztőnél - a részleges térülést!
(pl. azért is, mert a végrehajtónak esedékessé válik a jutaléka de a kamatszámításba is "bezavar")

amennyiben, ez elmarad, úgy a 41.§-nek nagyon is van létjogosultsága...

A kérdés egy kamu tényálláson alapszik, kedves BataG! (Most nem ütöttem el a nevedet, pedig nagyon úgy állt az ujjam.)

Ha az adós engedélyezetten, részletekben teljesít, nyilvánvalóan tisztában van a tartozása összegével is. Szíveskednél elmagyarázni nekünk, megkérdezetteknek, ugyan mi alapján válik szükségessé a Vht. 41. szerinti eljárás néhány részlet megfizetését követően, de még a teljes tartozás megfizetése előtt?

Ugyanis, a Vht. 41. § szerinti eljárás alapvetően egy olyan, megszüntetésre vagy korlátozásra irányuló eljárás-sorozat legelső cselekménye, amit az vált ki, hogy az adós sérelmezi az ellene folyó végrehajtást. Namármost, egy kérelmezett részletfizetésnél eleve vélelmezni kell, hogy az adós a tartozását elismerte, sőt, nemcsak elismerte, hanem egyenesen szándéknyilatkozatot tett annak megfizetésére. Úgy-e? Ezt követően, de még megfizetés előtt mire alapozza az adós a sérelmét, hogy abból egy megszüntetésre irányuló eljárás megkezdődjön? Ezt magyarázd el nekünk, de elsősorban nekem, kedves BataG!

Ne haragudj, de egyszerűen képtelen vagyok indulat nélkül visszakérdezni. A többiektől is elnézést.

BataG 2015.09.11. 19:43

egyértelműen nem!
(kifejezett elismerés nélkül, a vh megy tovább...)