Fórum Végrehajtási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Banki tartozás eladása követeléskezelőnek

Vadsuhanc #   2017.09.14. 17:06

Tisztelt KBS !

Utólag értelmeztem a hozzászólásod és megértettem mit akartál közölni.

Igazad van, egyetértek veled a saját tapasztalataim miatt is és egyben elnézést a lassú felfogásomért, ennek ellenére fenntartom amit írtam a témával kapcsolatban.

gerbera317 # e-mail 2017.09.14. 10:11

Andrea28, ez itt egy jogi fórum.
A szerződésben foglaltakat be kell tartani (pacta servanda sunt), ha pedig valakinek nem tetszik a szerződés, ne írja alá. Ha ezt képtelen vagy felfogni, akkor a hozzászólásaidnak semmi keresnivalójuk ezen a fórumon. Mert ez nem panaszfórum, hanem jogi fórum? Vágod?

Andrea28 #   2017.09.14. 10:01

3, Azóta a 31-39 %-os késedelmi kamatot a követeléskezelő kéri. Nem rossz üzleti befektetés ! Ez nem minősül tisztességtelen kamatnak ?

Mert ez Magyarország itt, uzsorakamattal dolgoznak, hát hogyne lenne jó befektetés. Gerbera fapofával odavágja:

A bank is ugyanennyit kérne. A szerződést pedig te írtad alá ilyen tartalommal.

Hányok tőle és a rendszertől is!

Megmagyarázó, tudatlan embertől mit várjon bárki is?

gerbera317 # e-mail 2017.09.14. 07:57

A bank is ugyanennyit kérne. A szerződést pedig te írtad alá ilyen tartalommal.

frescohu # e-mail 2017.09.14. 07:33

Még néhány info az általam felvetett esethez:
1, A banknak már a tartozás felét visszafizettem, amikor felmondták a szerződést. Ezzel nincs semmi probléma, késve fizettem.
2, A bank azonnal eladta a teljes tartozásomat (kb, 700.000.- Ft) egy követeléskezelőnek, valószínűleg ettől alacsonyabb áron.
3, Azóta a 31-39 %-os késedelmi kamatot a követeléskezelő kéri. Nem rossz üzleti befektetés ! Ez nem minősül tisztességtelen kamatnak ?

Vadsuhanc #   2017.09.13. 19:20

A valóság az, hogy a DH törvényeket a már felmondott és végrehajtás alatt lévő hitelek miatt hozták.

Több év alatt kiegyengették a hiányosságokat és még ez mindig folyamatban van.

Tudod mi a sablonszöveg a Törvényszékek által ?

.." a DH Törvények visszamenőleg megnyugtatóan rendezték a kérdést...+

VISSZAMENŐLEG... azt nem írják, hogy egy törvénynek mikor van visszamenő hatálya nem büntető eljárásban?

Mert én úgy emlékszem a JAT alapján nincs, ha az okot adó körülmény a törvény hatálybalépése előtt már létezett.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.09.13. 18:51

Az Isten áldjon meg! Pontosan idéztem, hogy mit tartok puszta marketingnek, és elmondtam, hogy azzal szemben mi a valóság.

www.kbs-ugyved.hu

Vadsuhanc #   2017.09.13. 18:37

Tisztelt KBS !

Én csak arra reagáltam, hogy az adósok reklámszövegnek minősítetted a Törvényszék által is meghatározott fizetési módot.

Távol áll tőlem, hogy bármit magyarázzak Neked csak szerettem volna, ha nem kerüli el a figyelmed a egy Törvényszéki döntés.

Véleményt most sem mondtál csak megint fikázol, amit tőled elfogadok, de magyarázatod, hogy a felmondáskor milyen pénznemben kellett volna meghatározni 2010-ben az akkor érvényben lévő Ptk alapján a tartozás összegét erősen hiányolom a válaszodból.

Bodónét meg nem ismerem......

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.09.13. 18:02

OFF
Már ne haragudj, komolyan neked akarod megmondani, hogy 2010-ben hogyan rendelkezett az akkor hatályos Ptk?! ROFL
ON

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.09.13. 18:01

Másról beszélsz, mint Bodóné...

www.kbs-ugyved.hu

Vadsuhanc #   2017.09.13. 17:37

Tisztelt KBS !

Reklámszöveg? Nézzük az én példámat.

A deviza alapú hitelszerződésben és a közjegyzői okiratban a törlesztést forintban vállaltam.

2010-ben a hitelt felmondták. A felmondásban volt CHF és forint követelés is. Az akkori árfolyam 205 forint/ CHF.

Az akkor érvényben lévő PTK szerint, ha az adós forintban vállalta a teljesítést a szerződés felmondás esetén a jogosultnak forintban kell megjelölni a követelés összegét.

Szeretném figyelmedbe ajánlani a a Győri törvényszék 1.Pkf.50.342/2012/2. számú döntését, amelyben rögzítette, hogy ha a kölcsönszerződésben foglaltak értelmében az adósok törlesztés HUF-ban történik, akkor a végrehajtást kérő - felmondással lejárttá tett követelés záradékolás esetén - HUF-ban köteles megjelölni a kötelezettség tárgyát ,mennyiségét és összegét.

Az én esetemben a végrehajtási záradék mint CHF-ben és mind forintban tartalmazta a követelést.

A mostani álláspont szerint nem forintban volt közölve az összeg csak CHF-ben.

Akkor 205 forint volt a CHF a forintosításkor 256.

Csak a tőke kb. 1.700.000. forinttal több.

Akkor a Ptk. szerint Magyarországon mi a hivatalos fizető eszköz, ha a szerződésben nincs meghatározva a felmondáskor esedékes tartozás kifizetésének módja?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.09.13. 16:59

Sorra dőltek meg a devizaszerződések, sorra mondta ki a bíróság a szerződések érvénytelenségét és sorra szüntették meg a bíróságok a már elrendelt törvénytelen végrehajtásokat.
Te az adósokból üzletet csinálók reklámszövegét mondod vissza. Valójában az ilyen ítéletek voltak a kivételek.

www.kbs-ugyved.hu

gerbera317 # e-mail 2017.09.13. 16:22

Most mennyi
Belföldi devizahiteleknél egy állandó hatósági árfolyamon történik az átszámítás, ez pedig 256,47 Ft/Chf (308,97 Ft/Eur, 2,163 Ft/Jpy). Tehát nincs árfolyam-ingatozás.

Vadsuhanc #   2017.09.13. 16:12

Tisztelt drbjozsef!

Az alapkérdésben előre leszögezem egyetértünk. Az adós fizesse meg a tartozását! ( pont és nincs vita )

De engedj meg egy kérdést...

Szerinted kinek az érdekében hozták a DH törvényeket és a Kúria miért hozott ilyen jogegységi határozatokat?

A saját véleményem:

Sorra dőltek meg a devizaszerződések, sorra mondta ki a bíróság a szerződések érvénytelenségét és sorra szüntették meg a bíróságok a már elrendelt törvénytelen végrehajtásokat.

Ez sokkal nagyobb veszteség volt a bankoknak mintha a rendesen fizető adósoknál elengedett ahogyan leírod cirka 6 forintot.

Andrea28 #   2017.09.13. 16:02

2005…-ben 156.- ft volt 1 CHF! Most mennyi??? Ki döntötte be a forintot? Ki vezette be devizahitel intézményét? Ki emelte csillagos egekig a forint kamatokat, hogy mindenki devizahitelt vegyen fel. Vakok vagytok, vagy hülyék?

drbjozsef # e-mail 2017.09.13. 15:49

Igaz, most csak 268 körül van.

drbjozsef # e-mail 2017.09.13. 15:48

És azt kiszámoltad, hol lennél, ha fizetted volna, akkor is, amikor 300-nál járt?

Vadsuhanc #   2017.09.13. 13:41

Hááát nem tudom.

A szerződés felmondásakor nekem 204 forint lett volna a CHF.

Az elszámolásban 256 forint.....

cca 1.700.000. forint plussz. Én nem úgy érzem segítettek.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.09.13. 13:03

A devizás kölcsönök adósai az állami beavatkozás nélkül sokkal rosszabbul jártak volna. Ismétlem: az állam nem lehet nagykorú polgárainak gyámja. Mindenki felelős a saját maga által, önként megkötött szerződések teljesítéséért.

www.kbs-ugyved.hu

Andrea28 #   2017.09.13. 12:55

devizahitel károsultak biztosan nem így nyilatkoznának :D Internet tele van korrekt történetekkel lehet olvasgatni, bizony ezekből nekem nem úgy jött le, hogy itthon minden rendben lennének a hitelek körül. Itt családokat, betegeket, időseket raknak ki otthonukból. Persze lehet nem tudomást venni a dolgokról, de a tények másról beszélnek. Ezrével nyilatkoznak a károsultak, hogy hogyan kerültek megalázó, ellehetetlenítő helyzetbe, erre írom azt, hogy bizony a szomszédnál szerencsére nem így működnek a dolgok. Nonolet, mit mondott neked az orvos, menthető vagy?

nonolet # e-mail 2017.09.13. 11:25

Andrea28

Tudatlan, károgó, politikailag elvakult butuska... azt se tudod miről beszélsz.

Ébresztő!
Nyisd ki a szemed és nézz körül! a világban.

drbjozsef # e-mail 2017.09.13. 11:14

Volt olyan rendszer, és lesz is lassan.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.09.13. 10:17

Az állam nem lehet felnőtt polgárainak gyámja.

www.kbs-ugyved.hu

gerbera317 # e-mail 2017.09.13. 10:14

Továbbra is fenntartom, hogy hátrébb azokkal a dög agarakkal.

Te még nem láttad, mennyire "humánusak" a nyugati bankok a magyar ügyfelükkel. Maradjunk ennyiben.
És tudd meg, hogy a biztosító nálunk is beszáll, amikor kell, feltéve, hogy van az adósnak ilyen biztosítása.
És a bankok nálunk is kidolgoznak megfelelő megoldást a bajba jutott adósnak, amivel azután az adós ugyanúgy nem él.
És az állam igenis nem szól bele (mert nem szólhat bele), hogy mit követel a bank és mit nem. Nálunk beleszól (mert megszavazták, hogy beleszólhasson, szinte minden szinten), de a nemtörődöm adósok nem jól élnek a lehetőségeikkel.
És az adóshivatal nálunk is normális, ha az adóadós is az. De többnyire nem az.

Andrea28, sajnos, nem sikertül feltalálnod a spanyolviaszt. Szerintem bele kéne ebbe törődnöd.
Egyébként pedig, ez itt egy jogi fórum, nem pedig vitafórum. Ebbe is bele kellene törődnöd.

Andrea28 #   2017.09.13. 10:04

Tőlünk nyugatabbra nem kell rettegni a hitelfelvevőnek attól, hogy hitel nem törlesztés esetén, egy pár milliós tétele mellé még pofán verik büntetésül a teljes hitelének minimum a kétszeresével. Fél rokonságom kint él és mesélik, hogy mennyivel humánusabban kezelik a problémás hiteleiket a bank, mert az ide vonatkozó törvényi háttér szigorúan szabályozza azt. Minden hitel mellé kötelező előírás szerint rendelkeznek biztosítással is, ha bármi probléma történne a törlesztéssel, beszáll a biztosító. Többféle opcióval segítik, kivizsgálják, környezet felmérik a helyzetét és ennek alapján kidolgoznak számára megfelelő megoldást. Ott valóban létezik ügyfélbarát, segítő rendszer, az állam nem ellenük, hanem mellettük áll! Ott pl. az sem probléma ha adójával csúszik csak elvárják, hogy időben jelezze Finanzamt felé ha problémája van.