Engedményezési szerződés


drbjozsef # 2019.02.27. 05:48

Vadsuhanc,

szerintem : a régi Ptk szerint az engedményezésről szóló igazolható értesítése az adósnak szakította meg az elévülést, maga az engedményezés még nem. Az új szerint már az sem.

Vadsuhanc # 2019.02.26. 18:43

Köszönöm KBS!

Két kérdésem lenne...

A régi Ptk szerint sem szakította meg az engedményezés az elévülést?

Megkereshetlek e-mailban konkrét kérdéssel?

Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.26. 18:37

(Az engedményezés sosem szakította meg az elévülést egyébként.)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.26. 18:36

Nem mindegy? 2014. március 15 óta nem telt el öt év.

Vadsuhanc # 2019.02.26. 14:09

Köszönöm a választ KBS!

Jól értem, hogy a szerződéssel kapcsolatosan is az ú Ptk-t kell alkalmazni a fenti szerződésben foglatak szerint?

Lehet tévesen gondolom, de ha az engedményezéssel kapcsolatosan az új Ptk-t kell alkalmazni akkor az megszakítja-e az elévülést vagy sem?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.26. 14:01

Mi a jelentősége?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.26. 14:01

2014. március 15. után már az újat.

Vadsuhanc # 2019.02.26. 13:39

Tisztelt fórumozók!

Adott egy 2010. évben megkötött kölcsönszerződés. A szerződésben az alábbi mondat szerepel:

.." „A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv és Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”.."

A szerződést a hitelező 2015. január 01. napjával felmondta. 2016. évben a tartozást engedményezte egy követeléskezelő cégre.

Kérdésem az, hogy a szerződésre, az engedményezési szerződésre annak jogkövetkezményeire valamint az elévüléssel kapcsolatosan melyik Ptk-t kell alkalmazni jogvita esetén?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.14. 18:25

Lehet engedményezni, nyilván más a jogkövetkezménye, mint a szerződés átruházásnak.

Nhio # 2019.02.14. 15:00

Kedves Kollégák,

Speratív jutalék (hitelügynöki)engedményezhető-e "sima" engedményezési szerződéssel, vagy szerződésátruházást szükséges alkalmazni, tekintettel a hitelintézettel kölcsönös kötelezetteségekre és jogokra valamint a jövőben keletkező követelésekre?
(Röviden: hitelintézet-ügynök szerződésben az ügynök nem tudja tovább folytatni az ügynöki tevékenységét (mint személy, meg fog szűnni), azonban a már közvetített ügyletek jutalékát (már esedékes, hitelintézet által ki nem fizetett, valamint a jövőben keletkező, speratív) egy másik ügynökre kívánja engedményezni.
Szerintem nem működőképes az engedményezés, egyrészt, mivel nem létező követelés a jövőben keletkező jutalék (ezért önmagában semmis), másrészt viszont-kötelezettségei is vannak az ügynöknek, pl számlázás, így a teljes szerződéses pozíció átruházása nélkül rendezetlen lesz a jogi helyzet. Több jogász szerint viszont elég az engedményezés. Előre is köszönöm a segítséget! Nhio

pimre # 2018.11.29. 18:31

Köszönöm a választ. Sajnos sejtettem, de titokban reménykedtem, hogy van erre is valami előírás.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.11.29. 17:58

hogy mennyi időn belül kell erről értesülnie a kötelezettnek.
Nincs. Majd küldi a bíróság a keresetet.

pimre # 2018.11.29. 17:35

Még egy eljárási kérdésem lenne. Milyen határidők vonatkoznak arra, ha a kötelezett a fizetési meghagyásra válaszként a határidőn belül tértivevényes levélben eljuttatta a közjegyzőhöz a választ, mely szerint ellentmondással él.

Ha ezek után a jogosult folytatja az eljárást, ami így perré alakul (bocsánat, ha pontatlan a megfogalmazásom), van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi időn belül kell erről értesülnie a kötelezettnek.

Azért kérdezem, mert az ellentmondás megírásakor a kötelezett nem terjesztette elő annak részletes indokait (szándékosan), de erre szükség lesz majd a per során. Viszont az ellentmondás átvételét követő másfél hónapja nem érkezett hozzá semmilyen értesítés.

drbjozsef # 2018.10.11. 19:06

Nem értem.

Az illetéket nem az adós fizeti.

Ha elveszti a pert, akkor persze igen. És azt KBS megírta, hogy ha csak az engedményezés értesítése miatt mondana ellent, és peresíti a jogosult, akkor el fogja veszíteni a pert.

Tehát nincs min gondolkozni. Csak akkor mondjon ellent, ha valami érdemit is vitatni akar.

pimre # 2018.10.11. 14:03

"A kötelezettnek az ellentmondással nem kell illetéket fizetnie." Ez világos volt eddig is.

Viszont azt is tudom, hogy ilyen esetben az eljárás átalakul perré. Ennek a lehetséges költségeit kérdeztem, csak eltévesztettem, és a bírósági meghagyást írtam írtam.

Az illeték tekintetében utánanéztem, látom, hogy a Sándor által írt 15000 Ft erre is vonatkozik.

Már csak azt nem tudom, hogy várható-e egyáltalán, hogy ilyenkor is lesz tárgyalás, és ilymódon ügyvédi költség?

Mert ebben az esetben aggályos már az ellentmondás előterjesztése is, hiszen az akár megduplázhatja a követelésben szereplő fizetendő összeget.

drbjozsef # 2018.10.11. 13:43

(bár te bírósági meghagyást írsz, de szerintem nem azt kapott az illető)

drbjozsef # 2018.10.11. 13:41

Most írta KBS: "A kötelezettnek az ellentmondással nem kell illetéket fizetnie."
Ez nyilván az FMH-ra vonatkozik.
Szép is lenne, ha nekem kellene illetéket fizetnem, amikor más akar beahjtani rajtam (akár nem létező) követelést.

pimre # 2018.10.11. 12:46

Köszönöm a választ. Sajnos nagyon pontatlan voltam. Én csak a közjegyzői fizetési meghagyás elleni ellentmondásra gondoltam. Amikor ez perré alakul.
Ennek a díját kerestem. És egyelőre nem találom.

A bírósági végzés ellen már nem gondolok fellebbezésre.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.11. 12:26

Nem.
A kötelezettnek az ellentmondással nem kell illetéket fizetnie.
A fizetési meghagyás és az abból alakult per együttes illetéke ilyen kis pertárgyértékre 15K. Az ügyvédi munkadíj már több lesz, kb. 40-70K, attól függően, hány tárgyalás lesz.

pimre # 2018.10.11. 12:16

Akkor pontosítom az utolsó kérdésemet. Ha jól gondolom, az illetéktörvény 42. § (1) b) pontja érvényes erre az esetre: "bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint". Ugye?

pimre # 2018.10.11. 10:42

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a válaszokat. Azt hiszem, így tiszta a kép.

Kérdésedre, a kötelezett csak az engedményesektől kapott felszólításokat. (mert a cég több részletben adta ki különböző engedményeseknek az engedményezést)
És ezek a részletek nélkü jöttek, ahogy drbjozsefnek írt válaszomban írtam.

De akkor a válaszod nyomán azt fogom javasolni, hogy tegye meg az ellentmondást. És mivel nem egész 50.000 Ft tőkekövetelésről van szó, meg a kamatról és a díjakról, amivel együtt 70.000 Ft körüli a teljes összeg.
És ha jól értelmezem az illetékeket, a perköltség 10.000 Ft körül lesz. Ezt kockáztatja az ellentmondással. Jól tudom?

pimre # 2018.10.11. 10:32

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a választ. Tisztul a kép, de még nem eléggé.

Az idézett passzust alaposabban átgondolva, azt sejtem, hogy az engedményes dönhet arról,hogy az engedményező:

  • írásban értesítse a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve, vagy
  • az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.

Az utóbbi esetben - ha jól értem - nem kell kapnia a kötelezettnek levelet az engedményezőtől, hanem elég, ha az engedményes értesíti őt.

Viszont számomra nem derül ki, hogy elegendő-e ha az engedményes levélben tájékoztatja a kötelezettet az engedményezés tényéről (pusztán a végösszeget és egyebeket, mint kamat, járulék stb.) megjelölve), vagy annak részleteit (esetleg az engedélyezési okiratot csatolva) meg kell küldeni a kötelezettnek.

Mallesleg a konkrét ügyben, ami egy ismerősömet érinti, csak a közjegyzőtől kapott fizetési meghagyásból derültek ki először a részletek (az egyes részkövetelések jogcímei, dátumai stb.). És ennek tisztázására mindössze 15 nap áll rendelkezésre (még csak nem is munkanap, ha jól tudom), ami kicsit kevésnek tűnik.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.11. 10:25

Bocsánat. Nem biztos, hogy jól értem, mit kifogásolsz. A kötelezett egyáltalán nem kapott értesítést, vagy kapott, de nem az engedményezőtől?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.11. 10:23

Ez a szabály nem a kötelezettre vonatkozik, hanem az engedményes és az engedményező jogviszonyát rendezi. Megengedi az engedményesnek, hogy ő döntse el, hogy átveszi-e az engedményezőtől a kötelezett értesítésének a feladatát. Egyúttal kötelezi az engedményezőt, hogy ebben az esetben az engedményező szerződést átadja az engedményesnek. Mert az csak ezzel tudja a kötelezettet joghatályosan értesíteni.

De hát igazából nem is ez a kérdés. Hanem ez: "ha a kötelezett nem kapott ilyen értesítést az engedményezőtől, akkor hivatkozhat-e ennek hiányára a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásban?" Persze, ellentmondásban. De ha az ellentmondás folytán alakuló perben az engedményes igazolja, hogy ő a követelés jogosultja, akkor a kötelezett elveszti a pert. (Azt egy szűk lehetőséget kivéve, amikor is a kötelezett az engedményezés igazolása után nyomban elismeri a követelést, és rögtön ki is fizeti.)

drbjozsef # 2018.10.11. 09:49

Enélkül egyértelmű lenne, hogy a kötelezettnek kell kapnia értesítést az engedményezésről.

Ezzel is egyértelmű, hogy kapnia kell, a passzus csak azt engedi az engedményesnek, hogy kiválassza a két lehetőség közül, hogy hogyan értesítse az engedményező az adóst. Olyan lehetőség, hogy ne értesítse, olyan nincs.