„Ne keverd ide a fizetési meghagyásos eljárást, kérlek.”
Sejtettem, hogy az valami más. Már többször írtam, nekem elég, ha te érted. Megpróbálom nem keverni. Vagy majd szólsz, ha keverem.
Dr. Ugrin Tamás ügyvéd nevében küldött levelek
Oligaliga, úgy sejtem, nem érzékeled a következetlenséget az álláspontodban.
Ne keverd ide a fizetési meghagyásos eljárást, kérlek. Arról külön jogszabály rendelkezik.
Most aztán már tényleg nem értem. Béla, mikor eljártál nevemben megnyugtattál, a meghatalmazás elég, ha nálam van. Akkor kell, ha bíróság lesz a vége. Aminek elég nagy az esélye mellesleg, de ez más kérdés.
Köszönöm. Az én véleményem pedig az, hogy a felszólításhoz nem kell csatolni a meghatalmazást, az így is alkalmas a joghatás kiváltására. Ha a felszólítás címzettje vitatja a meghatalmazott képviseleti jogosultságát, akkor azt a meghatalmazottnak igazolnia kell.
Igen. (Bár úgy pontosabb, hogy "a képviseleti jogosultságát igazolja".)
Lehet vitatkozni azon, hogy keverem-e az érvényesség, hatályosság, illetve hatálytalanság fogalmát, ha egyszer a nézetkülönbségünk tárgya nem ez.
KBS
Mivel tőled még nem olvastam választ, ezért egyenesen kérdezem, jól értem-e, hogy az álláspontod a következő. A meghatalmazott által írt írásbeli felszólítás a felszólítás címzettje felé akkor hatályos, ha a meghatalmazott a meghatalmazását is csatolja?
Szép jogi kifejezéssel: "különböztetni kell". :)
@oligaliga: Ahogy 2018.04.13. 19:31-kor Immaculata írta:
„Nem érted az érvényesség, érvénytelenség és a hatályosság fogalmát.”
Tehát: az érvényesség és a hatályosság nem szinonimák, ne használd úgy a szavakat.
Immaculata
Vitázni csak úgy lehet, ha meghallgatod a másikat és értelmezed a mondanivalóját. Néha nem árt, ha ezt hangosan teszed, mert akkor kiferülhet, ha félreértettél vagy félrehallottál valamit a másiktól, és emiatt nem értitek meg egymást. Ezért szoktam néha összefoglalni, amit a másik állít, mert így kiszúrható, ha valamit nem jól fordítottam le magamnak.
Az igaz, hogy KBS nem a felszólítás érvényességére, hanem hatályosságára utal, amikir azt írta, hogy „A jognyilatkozat ugyanis akkor hatályosul, ha azt szabályosan közölték a címzettel. Hajlok rá, hogy meghatalmazottól származó nyilatkozat esetén ez akkor következik be, amikor a meghatalmazást is bemutatták.” De ez a lényegen nem változtat: nem értünk egyet ebben a kérdésben.
Ha mégis tévessn fordítottam le magamnak, amit mond, akkor jelezni fogha, ahogy eddig is tette szinte minden topikban, ahol olvastam tőle.
oligaliga
„Én sem azt mondom, hogy a be nem mutatott meghatalmazás vagy a meghatalmazás nélkül közölt nyilatkozat érvénytelen. ”
Javaslom, hogy kezd a tanulást olvasással, a szavak értelmezésével még ráérsz, az írást nem javaslom. Pláne nem a Jogi Fórumban.
Más írását pedig ne értelmezd át, főleg ne a saját szavaiddal fogalmazd meg, hogy ki mit állít. Leírhatod 101x is, de attól az még hazugság.
Nem gondolatolvasok, de abból, amit eddig ebben a topikban olvasgam, nekem ez jött le. Lehet, hogy tévedek és félreértelmezem a mondandóját, de ha így lenne, remélem ezt tisztázzuk.
Én nem merném a bátorságot venni, hogy megmondjam mire gondol KBS. Szerintem nem arra, amit írtál, de mondom, nem folynék bele a gondolatolvasásba. Bár az aláírással kapcsolatos dolognál keresgélnék, azt hiszem...
Pláne, hogy nem is igen értek ehhez, de az egyértelműnek tűnik, hogy az, ami alakisághoz (Pl. írásbeli alak) kötött jognyilatkozat, annak a meghatalmazása is azonosan kötött, márpedig az írásbeliséghez az aláírás is hozzá tartozik. Én valahol itt vesztettem el a fonalat, nem a nem elküldött meghatalmazásnál, hanem a dömpingben küldött, aláírás nélkülien megküldött meghatalmazásnál. Vagy valami ilyesminél.
drbjozsef
Igaz, hogy nüansznyinak tűnik, de KB és köztem az eszmecsere lényege a következő: Abban mindketten egyetértünk, hogy az aláírás nélküli felszólítás nem érvényes. Amiben nem értünk egyet, hogy a meghatalmazottnak kell-e csatolnia a meghatalmazáshoz. KBS szerint a felszólítás a meghatalmazás nélkül nem érvényes, függetlenül attól, hogy a meghatalmazott aláirta-e a felszólítást. Szerintem pedig a felszólítás érvényességét nem érinti, ha a meghatalmazott nem csatolja a meghatlmazást, de az adós kérésére igazolnia kell eljárási jogosultságát.
Immaculata
A szépség szubjektív, mindenkinek mást jelent.
Az viszont nem szubjektivitás kérdése, higy a meghatalmazást a meghatalmazottal kell közölni, ettől lesz hatályos, nem attól, higy az esetleges ellenérdekű fél tudomást szerez róla.
oligaliga
Nem érted az érvényesség, érvénytelenség és a hatályosság fogalmát.
Akkor lesz tiszta, ha megérted, hogy az egyoldalúan kiállított meghatalmazás visszavonásig érvényes, de csak akkor hatályosul, ha azt az érdekelttel közlik.
A szépet egyébként magyarázni sem kell, a szép azért szép, mert természetes, mert különleges, vagy egyedi, egyedülálló.
A szépség nem a laikusok kitalációiban rejlik.
Érdekes amikor valaki azt mondja, hogy "szerintem sem érvénytelen", és erre az a válasz, hogy "abban tér a véleményünk, hogy szerinted érvénytelen". Zavar az erőben?
Khmmm...
Akkor csupán abban tér el a véleményünk, hogy szerinted a meghatalmazás nélkül közölt jognyilatkozat érvénytelen, szerintem meg nem. Ez a szép a polgári jogban.
Olvasd el az egész BH-t, teljesen másról szól. (Előfordul, hogy félreérthetően emelik ki a ratio detidendit.)
Én sem azt mondom, hogy a be nem mutatott meghatalmazás vagy a meghatalmazás nélkül közölt nyilatkozat érvénytelen. Hanem azt, hogy utóbbi nem hatályosult.
Amit mondasz, az igaz. Az én véleményem pedig az, amit az idézett BH is alátámaszt: a felszólításhoz nem kell csatolni a meghatalmazást, mert annak címzettje a meghatalmazott. Ha az adós vitatja a meghatalmazott képviseleti jogosultságát, akkor a meghatalmazott köteles azt igazolni. Ha a meghatalmazott által írt levélen nincs rajta a meghatalmazott aláírása, az olyan, mintha nem a meghatalmazott írta volna. De ez nem ugyanaz az eset, mint amikor a meghatalmazott nem csatolja a meghatalmazását.
Helyben vagyunk.
A nem igazolt képviseleti jogosultságú meghatalmazott által aláírt levelet a meghatalmazó nem írja alá. Tehát nem derül ki belőle a címzett számára, hogy az aláírás feletti szöveg valóban a nyilatkozatra jogosulttól származik. Vagyis ugyanúgy nem tekinthető a képviselt nyilatkozatának, mintha senki nem írta volna alá. (Pontosabban mintha a nyilatkozó neve csak oda lenne nyomtatva.)
Szerintem ha a levél írója nem írja alá saját kezűleg a levelet, akkor az nem tekinthető az ő közlésének, az aláírás feletti szövegrész nem tőle származik.