Kiterjed - e erre az esetre a kötelezetti egyetemlegesség?


Scorpion82 # 2017.10.05. 13:12

Tisztelt Válaszadók!

Adott egy ingatlan, egy tulajdonos kölcsönfelvevő (1/1 tulajdoni hányaddal), és egy pénzintézet. A kölcsönfelvevő az ingatlanra kölcsönt vesz fel a pénzintézettől, opciós joggal biztosítva, két adóstárssal.
Később a kölcsönfelvevő ugyanattól a pénzintézettől egy második kölcsönt is felvesz (kisebb összegűt), teljesen külön szerződésszám alatt, egy második opciós szerződéssel.
A lényeg az, hogy az egyik adóstárs ebben a második szerződésben nem szerepel.
Mindkét szerződés, és mindkét opciós szerződés is él, párhuzamosan.
Később mindkettőt felmondják, a második opciós szerződést érvényesíti a pénzintézet, a második szerződést lezárja.
Viszont az így befolyó megtérülés az első szereződésre már nem elég, azon jelentős fedezetlen követelés maradt, amire végrehajtás indul, a második szerződésben nem szereplő adóstárs ellen is.
Támadhatja-e a végrehajtást ez az adóstárs, ha őt a második szerződésbe nem vonták be, sőt, arról nem is tudott? Másképpen feltéve a kérdést: a kötelezetti egyetemlegesség ez esetben felülírja-e azt a tényt, hogy ő egy darab, adott biztosítékokkal, feltételekkel megkötött szerződésben vállalt kötelezettséget?
Köszönöm előre is a választ!

pazs # 2017.10.05. 13:21

A legfontosabb kérdésre nem egyértelmű a leírásod: abban a szerződésben adóstárs-e az adóstárs, ami végrehajtás alatt van?

Scorpion82 # 2017.10.05. 13:31

Abban igen. De a szerződés kezdeti feltételeiben (itt konkrétan az egyik biztosítékában, az ingatlan helyzetében) állt be olyan változás -a második megterhelés- amihez neki semmi köze nem volt, de emiatt maradt fenn az első szerződésben tartozás...

pazs # 2017.10.05. 13:37

Ehhez a pénzintézetnek semmi köze, ezt meccselje le az adóssal.

gerbera317 # 2017.10.05. 14:00

Azt hagyták meg fedezetlen tartozásnak, amelyikben több adóstól gyorsabb megtérülés várható. Ez teljesen szabályos. Mindenki, aki nem agyhalottnak született, ugyanígy csinálná.

Scorpion82 # 2017.10.05. 14:47

gerbera317:
Nem az volt a kérdés, mi a hitelező érdeke.

gerbera317 # 2017.10.05. 15:04

De, válaszoltam. Az volt a kérdés, hogy megtámadhatja-e az adóstárs a végrehajtást. Igen, megtámadhatja. Ha esetleg később azt is megkérdezed, hogy elbukhatja-e ezt a támadást, a válasz: igen, elbukhatja, sőt, el fogja bukni. Én ezt foglaltam össze ezzel: "Ez teljesen szabályos". Nem muszáj nekem hinni.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.05. 15:44

Értem én a kérdező gondolatmenetét, de ez a gondolatmenet hibás. A helyzete ugyanis nem vált terhesebbé a hitelező eljárása miatt. Eredetileg is az 1/2 ingatlanhányadával volt dologi kötelezett - és ez a hányada megmaradt. Ott szúrta el, hogy a dologi kötelezettség mellett adósként is vállalta a tartozás megfizetését.

Scorpion82 # 2017.10.06. 07:53

@Kovács_Béla_Sándor

Akkor még egyszer, rövidebben:
Az adóstárs egy szerződésben vállalt adóstársi kötelezettséget. Az ingatlanhoz semmi köze nem volt, de az volt a biztosíték.

Ugyanaz a bank az adósnak adott egy újabb, kisebb összegű kölcsönt ugyanarra az ingatlanra. Ebben a szerződésben az adóstárs nem volt benne.

Az adós nem fizette egyiket sem, felmondták mindkettőt, és az opciós vételár elszámolását a másodikkal kezdték, ezért az első szerződésben jelentős tartozás maradt fenn.

A szóban forgó kérdések:

  • A csak az első szerződésben szereplő adóstársnak akkor kötelmi jogi szempontból egy vagy két tartozása volt?
  • Ha kettő volt, nem volt szabálytalan az elszámolási sorrend? (időben későbbi, kisebb terhet jelentő szerződéssel kezdték, holott fordítva kell)
  • Ha egy volt, akkor az ő szempontjából ez nem valamiféle fedezetelvonás, amiben a pénzintézet is benne volt?
Scorpion82 # 2017.10.06. 07:56

Nincs dologi kötelezett az ügyben. Két szerződés van ugyanazzal az ingatlanbiztosítékkal, és egy adóstárssal, aki csak az első szerződésben adóstárs.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.06. 08:03

Még a végén megtanítasz rá, mi az a dologi kötelezettség...

gerbera317 # 2017.10.06. 08:23

holott fordítva kell
Kell??? Hol van ez megírva?

Scorpion82 # 2017.10.06. 09:02

Most kötekedünk, vagy megpróbálunk jogilag is korrekt, és egyik oldalra sem elfogult választ adni? Vagy bevalljuk, hogy nem tudunk választ adni, mert az sem szégyen...

@Gerbera317:

"E körben elsősorban a kötelezett rendelkezése az irányadó, ennek hiányában a teljesítést arra a tartozásra kell elszámolni, amire a kötelezett szánta (Ptk. 290. § (l) bek.). Olyan esetekben viszont, ha a kötelezett nem rendelkezett és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést - ebben a sorrendben - a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani [Ptk. 290. § (2) bek.]."

Jó lenne, ha nem laikusok kérnének számon, mert nem vagyok ugyan jogász, de azért írtam ide a kérdést, hogy főleg hozzáértők feleljenek.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.06. 11:08

Nekem úgy tűnik, mintha válaszoltam volna. Ja, hogy esetleg nem tetszik?

drbjozsef # 2017.10.06. 11:43

Scorpion,

én ugyan laikus kütyaütő vagyok, de talán így megérted : tartozik neked valaki két szerződés szerint, az egyiknél ingatlanbiztosítás van, a másiknál adóstárs. Az ingatlan egyik tartozást sem fedezi. Hogy kezdenél hozzá? Hát nyilván azzal indítanál, ahol nincs adóstárs, és esélyed sincs másból megtéríttettni a tarozást, mint az ingatlanból. A másiknál van adóstárs (remélem, az egyetemlegesség fogalmát vágod), ott ráérsz őt abúzálni. A te szempontodból az adóstárs UGYANÚGY tartozik neked, mint a tényleges hitelfelvevő, úgyhogy kénytelen leszel őt zaklatni.

Még egyszerűbben, ha ez a kérdésed :több tartozásból azt mondod fel, amelyiket akarod. A másikkal várhatsz. Sőt, arra sem kötelez semmi, hogy egyáltalán végrehajtást indítsál, ha nem kell a tartozás, de ha indítasz, te döntöd el melyiket monodod fel, és melyiket nem.

Nincs kötelező sorrendiség.

Na, ez a bank szempontja, ennyi.

pazs # 2017.10.06. 12:09

Akkor megpróbálom még egyszer. Az adóstárs kockázatot vállalt: ha az adós nem fizet, akkor majd ő fog. Ja, hogy ő azt hitte, hogy nem kell majd neki, mert ott az ingatlan? Pech. Ha az ingatlan leég, ugyanígy jár. Meccselje le az adóssal.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.06. 17:02

Ennél is komolyabb a helyzet: az adóstárs azt vállalta, hogy visszafizeti a kölcsönt. Akár az egészet, egyedül, ha kell.

Scorpion82 # 2017.10.06. 18:53

drbjozsef:

A helyzetet sem nagyon értetted meg:
A két szerződésnek ugyanaz az ingatlan a biztosítéka. Mindkettő szerződésben ugyanaz az adós, és vannak adóstársak is.
De van egy adóstárs, aki csak az első szerződésben adóstárs.
A másik szerződést később kötötte a bank az adóssal, arról ez az adóstárs nem is tudott, és őellene nem is indult volna végrehajtás.
Így érthető, mit nehezményez ez az adóstárs?

Scorpion82 # 2017.10.06. 18:55

drbjozsef:

Kimaradt:
Őellene nem is indult volna végrehajtás, ha nincs a második szerződés (ergo, ha tud róla, hogy lesz második szerződés, nem ír alá adóstársnak, mert hülye lett volna...)

Scorpion82 # 2017.10.06. 19:04

Pazs:

Te legalább érted, miről van szó, bár elég könnyen napirendre térsz a dolog felett azzal, hogy az adóstárs akkor is szívna, ha leégett volna a ház, nem pedig elcseszik egy másik szerződésre...

Itt azért nem ez történt, hanem maga a pénzintézet (az adóssal karöltve) hozta az adóstársat olyan helyzetbe -annak tudtán tudtán és akaratán kívül- ami joghátrány.
Ugyanis az adóstárs is saját vagyonával felel a követelésért, alkalmasint rohadtul nem mindegy neki, hogy a szerződéskor fennálló feltételeket a tudta nélkül ki és hogyan változtatja meg menet közben.

Elfogadom, ha ez jogilag helytálló, mert ennél elbaszottabb torzulásai is vannak a magyar jogalkalmazásnak, de aki erre flegmán legyint, hogy "ez van", annak kívánom, hogy kerüljön egyszer hasonló helyzetbe...azaz, nem kívánom, bár megérdemelné.

Grave7 # 2017.10.06. 19:31

@Scorpion82:
Írod, hogy 2 db "opciós jog, opciós szerződés" volt, és a 2. "opciós szerződést érvényesítette a pénzintézet".
Azt érted ezalatt, hogy a két zálogjog volt az ingatlanon és két vételi jog is, vagy a zálogszerződés alapján a zálogjogot az ingatlan közvetlen értékesítésével is érvényesíthette a pénzintézet? Tehát a 2. szerződés alapján nem is indult bírósági végrehajtás?

És előbbiek után a kérdésed lényege az, hogy az ingatlan vételárát miért nem a bejegyzett zálogjogok rangsora szerint, először az 1.szerződésre és aztán a 2.szerződésre számolta el a pénzintézet?

Scorpion82 # 2017.10.06. 21:11

Grave7:

Na akkor újra...

Volt egy kölcsönszerződés, jelzáloggal és opciós vételi joggal biztosítva egy ingatlanra.

Később lett még egy ugyanilyen kölcsönszerződés, csak kisebb összegű, szintén jelzáloggal és egy második opciós szerződéssel biztosítva, ugyanarra az ingatlanra, ugyanattól a banktól.

Az első szerződésben szereplő egyik adóstárs a második szerződésben nem szerepelt.

Felmondás után a bank érvényesítette a második opciós vételi jogot, elvette az ingatlant... ebből lezárta a második szerződést. Ami pénz maradt a második után, beleszámolta az első szerződésbe, a maradékra végrehajtást indított az adósok ellen.

Ez tiszta sor lenne, ha a két szerződés kötelezetti köre ugyanaz lett volna. De nem az.

A kérdés egyrészt az lehetne, hogy a helyes volt-e az elszámolási sorrend (lejjebb bemásoltam a jogszabályt)

Másrészt az, hogy mennyire volt etikus és szabályszerű a második szerződésből kimaradt adóstársat olyan helyzetbe hozni, hogy a szerződéskötéskor általa ismert feltételek ilyen gyökeresen megváltozzanak (újra megterheljék a biztosítékot, az ő szempontjából de facto "elvonják"), és így indítani ellene (is) végrehajtást?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.07. 06:44

Hogyan "vehette el" a bank az egész ingatlant a második tartozás miatt, ha azt csak az ingatlan egy részén biztosította jelzálog?

Scorpion82 # 2017.10.07. 17:40

Kovács_Béla_Sándor

Ezt nem tudom, honnan veszed.
Nem írtam, hogy csak egy részén biztosította
jelzálog.
Párhuzamosan élt jelzálog és opciós vételi jog mindkét szerződés biztosítékaként, ugyanazon az ingatlanon.
A bank ezek közül az opciós jogot érvényesítette, az ingatlan átkerült a tulajdonába, az opciós vételárat számolta el a két tartozásra. A második szerződést lezárta, az elsőből levonta a maradékot, és a fennmaradó tartozásra vh.-t indított.
Itt már sehol nem volt a jelzálog.

nonolet # 2017.10.07. 17:58

Hitelezőként végig nézem a lehetőségeim... aztán döntök.
Aki bújt, bújt, aki nem, nem.

-

A szóban forgó esetben az első szerződésért felelősséget vállaló nem volt elég körültekintő.

Nem zárta ki, hogy a jövőben megszívassák...
Ezért meg is szívatták.

Pedig elég lett volna, ha kér egy terhelési tilalmat
az ingatlanra, amíg ő adóstársként szerepel.