Kovács_Béla_Sándor
2018.02.18. 11:54
Nagyon lelkesen csináljátok, de ez akkor is fingreszelés.
Jelzálogjogosult mulasztása
gerbera317
#
2018.02.17. 20:50
A (11)-nek semmi köze ehhez. Lassan ugyanoda jutunk, mint amiről az összes többi általad indított téma szól: 'Mikor válik jogerőssé a betűelírást kijavító végzés?'.
Vadsuhanc
#
2018.02.17. 20:27
Mellesleg az általad is helyesnek vélt álláspontot idézem, amit Te tettél közzé:
„...A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv. E. 22.139/2003/3.).” (A szöveget minimális mértékben megvágtam, de a tartalom nem változott.) (In: Dr. Balogh Olga [és tsai]: A bírósági végrehajtás. HVG-ORAC 2009. 306. és 365. o.),,,,
”
Ebben semmi kitétel nincs. A zálog lefoglalásával a zálogjogosult követelése lejárttá válik és pont.
Vadsuhanc
#
2018.02.17. 19:51
Igen, de ilyenkor hogyan kezelhető és értelmezhető a 114.§ (11) szakasza?
„.." Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed..”"
A bekapcsolódott zálogjogosult indít egy végrehajtást. A fentiek szerint a bekapcsolódás érvényes a saját ügyében is, mert azt nem jelöli a törvény, hogy ugyanazon követelés miatti eljárásra a 11. szakasz nem alkalmazható.
gerbera317
#
2018.02.17. 19:28
Inkább fikció, mint vélelem, de a lényegen ez nem változtat.
gerbera317
#
2018.02.17. 19:26
Nincs az lejárttá téve. Hanem vélelmezni kell, hogy lejárt. Ez a vélelem megdől a 114/A. P (12) szerinti okafogyottság megállapításával, vagy pedig átfordul valós ténnyé a sikeres árveréssel vagy a tevőleges felmondással.
Vadsuhanc
#
2018.02.17. 18:47
Egyetértek veled valóban így van , de a holttá nyilvánítás később "korrigálható" mint maga a feltételezés és még a tény időpontja is viszont a zálogjogosult bekapcsolódása által lejárttá és esedékessé vált követelés időpontjával kapcsolatosan ilyen lehetőséget nem találtam.
A Vht-ben biztos nincs, de hogy az eddigi ismeretem szerint a Ptk sem engedi meg, hogy később ezen időpontot semmisé tegyék és egy új lejárati és esedékességi időpontot jelöljenek meg a szerződéssel kapcsolatban.
gerbera317
#
2018.02.17. 18:41
„A holttá nyilvánítás egy függő helyzet megoldása.”
A zálogjogosult bekapcsolódása is.
Vadsuhanc
#
2018.02.17. 18:28
Tisztelt gerbera317!
Úgy gondolom, hogy értem a példádat.
Én úgy tudom holttá csak azt lehet nyilvánítani aki eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. Ekkor is csak jogi értelemben lesz halott nem ténylegesen. A holttá nyilvánítás egy függő helyzet megoldása. Ez a bíróság által hozott végzés későbbiekben módosítható vagy úgy, hogy nem volt helye a holttá nyilvánításának mert az eltűnt személy él, vagy pedig a holttá nyilvánítás kezdőidőpontja is módosítható kellő bizonyítékok alapján.
Viszont a a kölcsönszerződésből eredő tartozás esedékessége és lejárta valamint felmondás időpontja csak egyszer állapítható meg, annak időpontját a Ptk szerint kétszer nem lehet megállapítani és későbbiekben módosítani.
gerbera317
#
2018.02.17. 15:45
Én is kérdezek valamit. Ha valaki nem hal meg, csak elbujdosik távoli földre, és ott éli világát, otthon pedig senki nem tud róla semmit, és ezért otthon holttá nyilvánítják (ld. szintén Ptk.). Akkor emberünk - ha eljön az ideje - már meg sem halhat igazából, mert senki nem halhat meg kétszer?
Vadsuhanc
#
2018.02.16. 17:39
Tisztelt Attika !
Köszönöm a válaszod. A Vht. szerinti értelmezést teljesen értem ezt gerbera beleverte a fejembe. Szerintem, ha meglátja, hogy Vadsuhanc és bekapcsolódás már a talpa is ökölbe szorul.
Mint írtam én most nem konkrétan a Vht-el kapcsolatosan erőltetem a kérdésem. Az alap valóban a Vht-vel kapcsolatos, amely szerint - a lentebb leírtak alapján - a végrehajtási jog bejegyzésével a tartozás lejártnak és egyben esedékesnek minősül.
(KBS nem osztotta meg velünk, hogy miért, de ez a szerződés felmondásának is minősül, de ebbe most nem megyek bele KBS nem tárta fel miért és ki foglalt állást ezen álláspont mellet.)
A régi Ptk alapján ( Szerződésemre ez vonatkozik )a polgári jog általános szabályai szerint a kölcsönszerződésekből fakadó követelések elévülésének kezdő időpontja megegyezik követelések esedékessé válásának időpontjával.
Ha a Vht. alapján a bekapcsolódás, pontosabban az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog lejárttá és esedékessé teszi a tartozást az elévülés onnan kezdődik.
Az a másik, hogy ha jogosult kéri későbbiekben a végrehajtás elrendelését, akkor mely időpontban lesz meghatározva a lejárat ideje ?
Amennyiben a bekapcsolódás a követelést lejárttá és esedékessé tette, akkor azt hogyan lehet még egyszer lejárttá és esedékessé tenni a Ptk alapján?
Köszönöm figyelmed.
Dr.Attika
#
2018.02.16. 16:36
Tisztelt Vadsuhanc!
A jelzálogjog vagy zálogjog önmagában egy végrehajtási eljárásban lehetséges kielégítési előnyt jelent a többi hitelezővel szemben. A zálogtárgyra vezetett végrehajtás annyit jelent, hogy a zálogjogosult kielégítési igényét önmagában megalapozza. Ezt csak akkor érvényesítheti a zálog jogosult, ha a bíróság által is engedélyezetten bekapcsolódik a végrehajtási eljárásba. Ha ezt elmulasztja akkor csak a sor végébe állhat be a többi végrehajtást kérővel egy sorban.
Vadsuhanc
#
2018.02.16. 13:57
Tisztelt Attika !
Amit írtál a lentebb KBS által is felvetett kérdés alapján nem egyértelmű. Kértem, hogy másolja be az általa hivatkozott állásfoglalást, hogy miért minősül szerződés felmondásnak és miért van az, hogy a „.." felsőbíróságoknak más a véleménye Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is"...””
Tulajdonképpen engem most a Ptk ( régi ) része érdekel. HA a gerbera317 által bemásolt és általa is helyesnek vélt kommentár szerint
„ „.." A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv.22.139/2003/3.).” ””
akkor a bekapcsolódás a szerződésből eredő tartozást a már a lefoglalással is lejárttá teszi. HA a zálogjogosult mondjuk 4 év múlva mondja fel a szerződést ( én esetemben ) akkor melyik az az időpont, amely szerint a a követelés esedékes és egy összegben lejárt?
Kétszer hogyan lehet a régi PTK szerint a követelést lejárttá és esedékessé tenni ?
Dr.Attika
#
2018.02.16. 06:06
Vadsuhanc!
A bekapcsolódás nem a szerződés felmondásával jár, hanem azzal, hogy a zálogtárgyból való kielégítési jog nyílik meg.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 23:43
Ez hülyeség. Teljesen mindegy, hogy azért záradékol a közjegyző, mert a hitelező felmondta a szerződést, vagy mert a követelés a foglalással lejárttá vált.
(Ne jogászkodj!)
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 21:57
Tisztelt KBS!
Először is ott a gondom amit Te is írtál, hogy, ha a bekapcsolódás egyben a szerződés felmondását is jelenti, akkor a Ptk alapján később ujra felmondani ugyanazt a szerződést már nem lehet, így a közjegyzői okirat záradékolásának a szerződés felmondása alapján nincs helye, mert a követelés nem akkor vált felmondottá, esedékessé és lejártzá amit a záradék megállapított.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 21:47
Te nem az adós vagy? Miért akarsz több kamatot fizetni?
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 21:39
Tisztelt gerbera317!
Először is szeretném megköszönni a figyelmedet és a segítségedet. Az általad bemásoltak alapján a
„.." A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv. E. 22.139/2003/3.).” ”
A bekapcsolódással lejárttá tett tartozás egyben esedékessé is teszi a tartozás megfizetését ugye? A Ptk szerint ugyanazon szerződésből fakadó követelést kétszer lejárttá és esedékessé tenni nem lehet. Ha a végrehajtást kérő később mondja fel a szerződést akkor a követelés esedékességét melyik időponttól lehet megállapítani? Szerintem a bekapcsolódás időpontjától az általad bemásolt kommentár alapján is.
DE majd gondolom kijavítotok-)
gerbera317
#
2018.02.15. 16:30
Nincs olyan, hogy „a” kommentár. Kommentárok vannak, tehát az van, hogy „némelyik kommentár”. Hadd idézzem az egyiket:
„A zálogjogosult igényérvényesítésének rendszerint az az akadálya, hogy a harmadik személy által indított végrehajtási eljárásban a követelés a foglaláskor még nem járt le, így a zálogjogosult nem kérheti a végrehajtható okirat kiállítását. Ezért a törvény az esetre nézve, ha a követelés még nem járt volna le, kimondja, hogy a zálogtárgynak a végrehajtási eljárás során történő lefoglalása teszi lejárttá a követelést, tehát a törvény erejénél fogva nyílik meg a kielégítési jog. Az LB egyik döntésében egyértelműen úgy értelmezte és alkalmazta e törvényi rendelkezést, hogy a zálogtárgy (a konkrét ügyben egy ingatlan) végrehajtási eljárás során történő lefoglalása önmagában lejárttá teszi a követelést, a törvény erejénél fogva megnyílik a zálogjogosult kielégítési joga.” valamint: „Egy konkrét ügyben az adós amiatt vitatta a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezését, mert a zálogjoggal biztosított követelés tekintetében szerződésszegést nem követett el, a zálogjogosult követelése nem vált esedékessé, és ennek tényét az ingatlannak más követelés fejében történő lefoglalása sem változtatta meg. Érvelése szerint a zálogjog járulékos természetű, ennélfogva a zálogjogosult csak akkor kereshet kielégítést az zálogtárgyból, ha a kötelezett a teljesítést elmulasztja; a kielégítési jog és a követelés lejárta, érvényesíthetősége így nem választható el egymástól. A LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezzel szemben rámutatott arra, hogy a foglalás – függetlenül attól, hogy a kölcsön visszafizetésének az eredeti szerződésben foglalt egyéb feltételei bekövetkeztek-e vagy sem – önmagában lejárttá teszi a követelést, tehát a foglalás ténye alapján meg kell állapítani a kielégítési jog megnyíltát (Pfv. E. 22.139/2003/3.).” (A szöveget minimális mértékben megvágtam, de a tartalom nem változott.) (In: Dr. Balogh Olga [és tsai]: A bírósági végrehajtás. HVG-ORAC 2009. 306. és 365. o.)
Hmm. Nem olvastam még ezt a részt, de megnyugtat, hogy véleményazonosságon van velem.
Vadsuhanc
#
2018.02.15. 16:05
OFF
Tisztelt KBS!
2018.02.14. 08:49 hozzászólásodban azt írtad:
„.."Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye
Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is"...”
Nem tudnád ezt kommentárt valamilyen formában olvasható formában részemre megismerhetővé tenni? Nagyon megköszönném mert magam is ezt a nézetet vallom, de még sehol nem találkoztam ilyen állásfoglalással és érdekelne nagyon.
Köszönöm szépen.
ON
facsiga77
#
2018.02.15. 14:48
Azaz annyi vigasza van egy vh jogosultnak, hogyha más nem is, de a vh költségek szinte biztosan térülnek neki is.
Magyarán annyival lehet előrébb, hogy a vh eljárási díjakat meg a végrehajtónak fizetett vh előleget visszakapja.
Persze erre is átlag 3-4 évet várhat.
gerbera317
#
2018.02.15. 11:40
Tkp. senki nem mondott semmi újat. Mert ezt egyébként a végtelenségig lehet ragozni
- a vh-kérők a követeléseik arányában részesülnek
- de ha van jz-jogos, akkor úgyis az visz mindent
- de ha vagy gyerektartás, akkor előbb az
- és ha van más tartásdíj vagy munkabéres követelés, akkor az is
- és ha ezek és a jz-jogos után mégis marad valami, akkor az adóhatóság viszi a maradékot
- és ha még mindig maradna (mert csodák léteznek), na akkor tényleg arányos kielégítés következik
- DEEE mindenek előtt, a sor legelején a vh-költségek :-)
Grave7
#
2018.02.15. 10:52
Aztán korrigáltam magam, hogy az „a)-c)”-t (tehát a munkabért is), mert a B és a D között van még egy betű :D
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 10:12
Ezt mondtam: „a zálogjogosult mindenki mást (mínusz tartásdíj) megelőzve ”
Ezt korrigálta Grave úgy, hogy csak az a)-b)-t. :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.15. 10:11
Didaktikus kérdés volt. :)
