Hamarosan ismét módosítja az Országgyűlés a fogyasztóvédelemről szóló jogszabályt, a képviselők kedden kezdik a törvényjavaslat részletes vitáját. Módosulnak a használati és kezelési útmutatóval kapcsolatos szabályok és a békéltető testületekre vonatkozó rendelkezések.

Az egységes európai piac megköveteli, hogy a fogyasztók e piac bármely részén egyformán biztonságosan és egyformán jó minőségű árukhoz, szolgáltatásokhoz jussanak hozzá – a törvényjavaslatot beterjesztő gazdasági minisztérium álláspontja szerint egyebek mellett ezért szükséges a fogyasztóvédelemről szóló, 1997-ben megalkotott törvény mostani módosítása (a törvényjavaslat szövege itt olvasható).

A jogszabály változtatását egyrészt az európai uniós csatlakozással együtt járó jogharmonizációs kötelezettségek, másrészt a jelenleg hatályos törvény elfogadása óta eltelt idő tapasztalatai indokolják. Ilyen jogharmonizációs követelmény egyebek mellett az unió általános termékbiztonságról szóló irányelvének beépítése a törvénybe.

Ugyancsak az uniós csatlakozáshoz kapcsolódik a címkézés szabályainak megváltoztatása. A törvényjavaslat szerint az Unió egységes belső piacáról származó áruk esetében a származási hely megjelölésének kötelezettsége megszűnne. A harmadik országokból származó árukon viszont a módosítás után is kötelező lesz a származási hely feltüntetése.

A jogalkotó szerint a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére jogosult békéltető testületek eddigi működésének tapasztalatai biztatóak. Ezek a tapasztalatok azt jelzik, hogy a békéltető testületek egyre jelentősebb szerepet játszanak a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében. A fogyasztók számára ez a megoldás a bírósági eljárásnál gyorsabb és olcsóbb rendezést biztosít, ezért egyre népszerűbb.

A törvényjavaslat a békéltető testületi eljárására vonatkozó rendelkezéseket az Európai Unióban elvárt gyors, olcsó és hatékony alternatív vitarendezési követelményeknek megfelelően módosítja. A változtatások pontosabbá teszik a rendszert, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint egy fogyasztó egyidejűleg több békéltető testületnél is elindíthatja ugyanazt az eljárást.

A módosítás emellett pontosítja a békéltető testületi tagság feltételeit, kiegészíti és pontosítja az elnök feladatait. A legfontosabb változás azonban vélhetően az, hogy a módosítást követően a fogyasztónak a jövőben nem kell eljárási díjat fizetnie, amely eddig a békéltetés előfeltétele volt. A törvénymódosítással tehát ingyenessé válik a békéltető testületekhez fordulás joga.

Nemcsak a békéltető testületek összetételére, hanem az eljárásukra vonatkozó szabályokat is megváltoztatja a törvénymódosítás. A hatályos törvény szerint a határozatot aznap, a határozathozatal napján hirdetik ki. Ez a határidő legfeljebb háromnaposra halasztható, ha az ügy bonyolultsága megkívánja. A végrehajtási tapasztalatok szerint ez az írásba foglalási idő nagyon rövid.

A probléma feloldása érdekében a törvényjavaslat ezt a rendelkezést úgy módosítaná, hogy a tanácsnak a határozathozatal napján szóban vagy írásban ki kell hirdetnie a határozatát. Ezt követően az írásba foglalt határozat egy-egy példányát nyolc napon belül kell kézbesítenie a feleknek, és egyidejűleg megküldenie a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

A törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek ellenőrei számára, hogy eljárásuk során próbavásárlást végezhessenek. A javaslat a fogyasztóvédelmi hatóságokra vonatkozó jelenleg hatályos eljárási szabályokat kiegészíti azzal, hogy az eljáró hatósággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók, illetve alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők részére is lehetővé teszi a részvételt a próbavásárlásban. Ennek előfeltételéül szabja azonban, hogy az érintett személyek rendelkezzenek az eljáró hatóságtól kapott megbízólevéllel.