Január elsejétől sok jogszabályunk megváltozott, közéjük tartozik az az 1997-ben született kormányrendelet is, amely a teljeshiteldíj-mutató számításáról és közzétételéről szól.

Dr. Tőkés Géza, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke segített megérteni, hogy mi is az a teljeshiteldíj-mutató, és miért lényeges a változás.

A teljeshiteldíj-mutatónak a lényege az, hogy nemcsak az esedékes kamatokat mutatja meg, illetve, hogy a kölcsön visszafizetésének a határideje mekkora, hanem még az esetleges további költségeket. Hogy miután a fogyasztási kölcsönök, a lakásingatlannal, az üdülővel kapcsolatos kölcsönök nem egy, két, hároméves futamidejű kölcsönök, ezt a teljeshiteldíj-mutatót és az egész szerződési feltételrendszert össze lehessen hasonlítani, méghozzá egyforma mérték alapján. Tehát az ügyfél végigjárhatja a hitelintézeteket, megnézve a különböző ajánlatokat, miután a fogalmak ugyanazt jelentik, majd otthon papírt, ceruzát kell elővenni és számolni kell. Érdemes megcsinálni, meg gondolkodni rajta, hiszen ezek a hitelek nem két-három hónapra szólnak, hanem több évre, és bizony súlyos milliókkal terhelik meg a családi költségvetést.

A THM-be gyakorlatilag minden költség beletartozik, a törvény a kivételeket sorolja fel. Így nem tartozik a teljes hiteldíj-mutatóba a prolongálási költség, ami a hitel hosszabbítását jelenti, a késedelmi kamat megfizetése és olyan fizetési kötelezettség, például büntető kamat, amely a szerződés nem teljesítéséből ered. Ugyancsak nem tartozik a teljeshiteldíj-mutatóba a biztosítási és garancia díj, továbbá az úgynevezett átutalási díjak és a közjegyzői költség sem tartozik ide.

Bővebben:
http://www.radio.hu/index.php?…