Az Alkotmánybíróság 2004 évi tevékenysége

2003. június 30–án 254 olyan indítvány volt az Alkotmánybíróság előtt, melyet 2000. előtt terjesztettek elő. Ezen időpont óta 134 ilyen indítványban született határozat, így mára a 2000. előtti ügyek száma 120-ra csökkent. Az Alkotmánybíróság először gyakorolta idén a választási eljárási törvényben biztosított azon jogkörét, amely lehetővé teszi a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat alkotmányossági felülvizsgálatát, így került sor az ún. kórházprivatizációs, valamint az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazásokat elrendelő országgyűlési határozatok felülvizsgálatára.

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tevékenysége 2004–ben

A régi ügyek feldolgozását illetően kiemelendő, hogy az idén befejeződött a rendőrségi törvény átfogó alkotmányossági vizsgálata.

2003. június 30–án 254 olyan indítvány volt az Alkotmánybíróság előtt, melyet 2000. előtt terjesztettek elő. Ezen időpont óta 134 ilyen indítványban született határozat, így mára a 2000. előtti ügyek száma 120-ra csökkent. (Részletesebb információk találhatók a statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokban.)

A soron kívüli elbírálás alá tartozó ügycsoportokban a következő döntéseket hozta az Alkotmánybíróság:

A köztársasági elnök által 2004–ben előterjesztett hat ún. előzetes normakontrollra (a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálata) irányuló indítványai közül négyben határozat született. Ezek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átszervezését érintő törvénnyel, a Büntető Törvénykönyv gyűlöletbeszédet szankcionálni kívánó módosításával, a mezőgazdasági termékkészletezéssel, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvénnyel összefüggésben kerültek előterjesztésre. A nemzetközi légifuvarozás egyes kérdéseit érintő nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos két indítvány vizsgálat jelenleg zajlik.

Szintén soron kívüli eljárás keretében kell elbírálni az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdések hitelesítésével összefüggésben hozott határozatait. Ebben az évben hat ilyen ügy volt: (1.) A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos népszavazás kiírását célzó aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés alkotmányosságának vizsgálata. (2.) Az Országgyűlés létszámának csökkentésére irányuló népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos OVB határozat. (3-5.) Az Európai Unió Alkotmányának népszavazással történő megerősítésével összefüggő népszavazási kérdésekkel három ügyben is foglalkozott a testület. (6.) A minimálnyugdíj népszavazás útján történő emelésére irányuló népszavazási kezdeményezés.

Az Alkotmánybíróság először gyakorolta idén a választási eljárási törvényben biztosított azon jogkörét, amely lehetővé teszi a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat alkotmányossági felülvizsgálatát, így került sor az ún. kórházprivatizációs, valamint az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazásokat elrendelő országgyűlési határozatok felülvizsgálatára.

Az Alkotmánybíróság 2004. évi tevékenysége a számok tükrében

A 2004-ben született AB határozatok megoszlása a hatásköri szabályok alapján

A 2004-ben született AB végzések

A 2004-ben született AB határozatok megoszlása az indítványok benyújtásának ideje szerint

A 2003. június 30–a után hozott határozatok száma – évenkénti bontásban – a 2000. előtt benyújtott indítványok alapján

A 2000. előtt benyújtott és még el nem bírált indítványok évenkénti bontásban

Teljesítetlen jogalkotói mulasztások*

35/1992. (VI. 10.)AB határozat
Mulasztás tárgya: Kisebbségek parlamenti képviselete
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 1992. december 1.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

37/1996. (IX. 4.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Párizsi Békeszerződés 29. cikk 3. pont
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 1997. június 30.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

27/1998. (VI. 16.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Frakcióalakítási jog – 46/1994. (IX. 31.) OGY határozat (Házszabály)
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 1998. szeptember 31.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

4/1999. (VI. 16.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Felhívott jogalkotó: Országgyűlés ülésezési rendje – 46/1994. (IX. 31.) OGY határozat (Házszabály)
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 1999. december 15.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

25/2001. (VI. 29.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Természetvédelem – 1996. évi LIII. tv. 44. § (3) bek.
Felhívott jogalkotó: Környezetvédelmi miniszter
Határidő: 2001. december 31.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

51/2002. (X. 24.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Időközi választás kitűzésének határideje
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2003. február 28.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

45/2003. (IX. 26.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlása
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2004. június 30.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

50/2003. (XI. 5.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Országgyűlési vizsgálóbizottságok státusza és eljárása
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2004. március 31.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

59/2003. (XI. 26.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Választási bizottság (bíróság) közlése
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2004. február 15.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

60/2003. (XI. 26.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Politikai hirdetés közzétételének megtagadása elleni jogorvoslat
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2004. március 1.
Orvosolták-e a mulasztást?: NEM
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

1/2004. (II. 12.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosainak tulajdonhoz való joga – 1993. évi XLVIII. tv.
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2004. december 15.
Orvosolták-e a mulasztást?: a határidő még nem telt le
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

22/2004. (VI. 19.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Titoktartási kötelezettség, adatkezelési szabályok hiánya személy- és vagyonőri tevékenység körében – 1998. évi IV. tv.
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: 2004. december 31.
Orvosolták-e a mulasztást?: a határidő még nem telt le
Ha igen, határidőben? –
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): –

32/2004. (IX. 14.) AB határozat
Mulasztás tárgya: Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlása, külképviseleti szavazás titkossága
Felhívott jogalkotó: Országgyűlés
Határidő: haladéktalanul
Orvosolták-e a mulasztást?: IGEN,de a jogszabály csak 2004. október 19. és 2006. március 31. között hatályos
Orvosolták-e a mulasztást?: nem
Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): 2004. évi XCII. tv. (2004. október 19.)

*A lista nem tartalmazza az önkormányzatok jogalkotásának elmulasztásával kapcsolatos határozatokat.

Az Alkotmánybíróság 2004. évi fontosabb döntései

A kismamák jövedelempótló támogatásáról
Az Alkotmánybíróság 2004. január 19-én tárgyalta a családok támogatásáról szóló törvény 38. § (1) bekezdését támadó indítványt, amely szerint diszkriminatív az 1998-ban elfogadott törvénynek az a szabálya, amely nem írja elő késedelmi kamat fizetését, ha a családtámogatási igény elbírálása után derül ki, hogy az igényt a hatóság alaptalanul utasította el, vagy alacso-nyabb összegben állapította meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény 38. § (1) bekezdése nem ütközik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmába. Vizsgálta az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenes a törvénynek az ikergyermekek esetén járó gyermekgondozási segély összegét meghatározó szabálya [26. § (2) bekezdés] is.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmányból nem vezethető le az, hogy az állam minden esetben köteles a gyermekek számával arányos gyermekgondozási segélyt nyúj-tani a családok számára. Mindezekre tekintettel az indítványokat és az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság elutasította. Jóllehet a testület döntése az úgynevezett kismamapótlék kamatok nélküli kifizetését elrendelő bírósági határozatot vitató beadvány alapján született, az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy hatásköre nem terjed ki az egyedi ügyben hozott bíró-sági határozatok felülvizsgálatára.
[722/B/2003. AB határozat]

A legfőbb ügyész interpellálhatóságáról
Az Alkotmánybíróság 2004. február 16-án elfogadott határozatában, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr indítványa alapján értelmezte az Alkotmány 27. §-át. Az Alkotmánybíróság eljárása során különös tekintettel volt az Alkotmány 51-53. §-ára, amelyek az ügyészség feladatait határozzák meg. Az Alkotmány 27. §-a biztosítja az országgyűlési képviselőknek, hogy a leg-főbb ügyészhez, a kormányfőhöz, illetve a Kormány tagjához kérdést és interpellációt intéz-hessenek. Az Alkotmány 51.-53. §-a határozza meg a legfőbb ügyész és az ügyészség felada-tait és jogállását.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 27. §-a alapján a legfőbb ügyészhez intézett interpelláció minden, a legfőbb ügyész feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat, így a jogalkalmazás körében, egyedi ügyben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre is. A legfőbb ügyész a feladatkörében hozzá intézett interpellációra köteles választ adni, vála-szának azonban az Alkotmányból, és mindenekelőtt az abban foglalt feladatköréből levezethe-tő, tartalmi korlátai vannak. A legfőbb ügyész az interpellációra adott válaszában is köteles tiszteletben tartani az Alkotmány rendelkezéseit, így különösen az Alkotmányban és ennek alapján más törvényekben biztosított alapjogokat. A válaszadás nem veszélyeztetheti továbbá az ügyészség, mint önálló alkotmányos szerv Alkotmányban meghatározott feladatainak telje-sítését sem. A jogalkalmazás körébe tartozó, egyedi ügyben meghozott döntésre, illetve foga-natosított intézkedésre irányuló interpellációra is csak a fenti keretek között válaszolhat a leg-főbb ügyész. Az interpellációra adott válasz tartalmi korlátai figyelembe veendők a legfőbb ügyésznek mind az interpellációra adott válasza, mind a legfőbb ügyész bizottsági meghallga-tása során.
A legfőbb ügyész feladatainak ellátása során hozott egyedi döntéséért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Ennek megfelelően a hozzá intézett interpellációra adott válaszának el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetét és ezért nem vonható felelősségre. [3/2004. (II. 17.) AB határozat]

Az állami közalapítványok pénzforgalmi számlájáról
Az Alkotmánybíróság 2004. február 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alkot-mányellenes az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek az a szabálya, amely szerint az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok kötelesek a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni. Ez a rendelkezés a közalapítványok nem állami pénzeszközei tekintetében sérti az Alkotmánynak a tulajdonjog védelméről szóló 13. §-át; ezért az Alkot-mánybíróság a rendelkezést megsemmisítette.
[4/2004. (II. 20.) AB határozat]

Aláírásgyűjtés a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról
A Magyarok Világszövetsége aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Vá-lasztási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) azzal, hogy országos ügydöntő népszavazást kíván kezdeményezni a következő kérdésben: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt al-kosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampol-gár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. § szerinti “Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eredményes népszavazás alapján megalkotandó törvény nem lenne szükségszerűen ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének és a magyar Alkotmánynak a diszkriminációt tiltó rendelkezéseivel.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a fentiek szerint alkotandó törvény nem kollektív, hanem egyedi elbíráláson alapuló kedvezményes honosításra vonatkozna, így nem sértené meg a békeszerződésekben foglaltakat.
Végül az Alkotmánybíróság szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés egyértelműen meghatározza az Országgyűlés feladatát egy esetlegesen megalkotandó törvény vonatkozásá-ban. Az Országgyűlés számára tehát a jogalkotás feladata érthető. A kérdés nem korlátozza az Országgyűlést abban sem, hogy a megalkotandó új szabályban a jelenlegi honosítási feltéte-lekhez viszonyítva további kedvezményt határozzon meg.
[5/2004. (III. 2.) AB határozat]

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szervezeti átalakításáról
A köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság 2004. március 23-án határoza-tot hozott, amely szerint alkotmányellenes a “a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról” szóló, az Országgyűlés 2003. december 15-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény 38. § (1) és (2) bekezdése. Az alkotmányel-lenesnek nyilvánított rendelkezések a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnését és ehhez kapcsolódóan átmeneti szabályokat állapí-tottak meg.
A döntés indokolása szerint a vizsgált konkrét rendelkezések szabályozási tartalma jogbizony-talanságot eredményez, mert a Felügyelet működésében az ügyek átmeneti vitelének csak egy részét biztosítja, illetve a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné teszi.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem állapította meg a törvény egészének alkotmányelle-nességét annak alapján, hogy a törvényjavaslatot előterjesztő Kormány egyáltalán nem vagy csak részben tett eleget a törvénytervezet előkészítése során előírt egyeztetési kötelezettségé-nek. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében szintén nem alkotmányellenes a Felügyelet átszervezése.
[7/2004. (III. 24.) AB határozat]

A rendőrök lőfegyverhasználatáról
Az Alkotmánybíróság 2004. március 29-én tartott teljes ülésén hozott határozatával az élethez való jog és a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénynek a rendőr lőfegyverhasználatára vonatkozó 54. §-a egyes ren-delkezéseit.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a rendőrnek lő-fegyverhasználatot biztosítanak az állam- és az emberiség elleni bűncselekményt elkövető személy elfogására, szökésének megakadályozására, az elfogott, illetve a fogvatartott személy menekülésének, kiszabadításának megakadályozására. Ugyancsak megsemmisítette azt a ren-delkezést, amely lőfegyverhasználatot biztosít a rendőrnek a „más veszélyes eszköz” ember elleni közvetlen felhasználására utaló esetben.
Az Alkotmánybíróság a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénynek az élethez való joghoz és az emberi méltósághoz fűződő alapjog sérelmét állító további rendelkezései alkot-mányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló egyéb indítványok tár-gyában elutasító határozatot hozott.
[9/2004. (III. 30.) AB határozat]

A döntés előkészítéssel összefüggő közérdekű adatok megismerhetőségéről
Az Alkotmánybíróság 2004. április 6-án hozott határozatával hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg azért, mert a törvényhozó nem biztosí-totta azokat a jogállami garanciákat, amelyek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (5) bekezdésében szabályozott közérdekű adatok megismerését lehetővé teszik.
A hatályos szabályozás szerint a „belső használatra készült”, valamint a „döntés-előkészítéssel összefüggő” adat a kezelését követő húsz éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti. A kérelem eluta-sítása ellen bírósághoz lehet fordulni. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés húsz évre tör-ténő automatikus korlátozását a közfeladatot ellátó szervek döntés-előkészítésére való hivat-kozás önmagában nem indokolhatja. A „döntés-előkészítéssel összefüggő”, illetve „belső használatra készült” adatok köre bizonytalan. A határozatlan fogalmak alkalmazása a közér-dekű adatok megismeréséhez való jog önkényes korlátozásához vezethet. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog önkényes korlátozásának kiküszöbölése érdekében meg kell terem-teni a nyilvánosságkorlátozás alkotmányos feltételeit, a korlátozás szükséges és arányos indo-kait, s biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának a tartalmi felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2004. december 31–ig tegyen eleget.
[12/2004. (IV. 7.) AB határozat]

Az Európai Parlamenti képviselők választásáról
Az Alkotmánybíróságoz több indítvány érkezett az Európai Parlament magyar tagjainak vá-lasztásáról szóló 2003. évi CXIII törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizs-gálatára. Az indítványozók úgy vélték, hogy a törvény korlátozza a passzív választójogot, mivel csak pártok állíthatnak listát, társadalmi szervezetek, egyének pedig nem.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványokat. Az Európai Parlament képviselőit az egyes tagállamokban az arányos képviselet elve alapján listás vagy egyetlen átvihető szavaza-tos rendszer szerint választják. Az Alkotmány a választás alapelvein túl az uniós képviselők választási rendszerére nem tartalmaz rendelkezést. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az új alkotmányi szabály sem rendelkezik az európai parlamenti képviselők választá-sának a rendjéről. Az Országgyűlés önállóan dönthetett arról, hogy a választás listás rendszer-ben történjen és listát bejegyzett pártok állíthatnak. Rámutatott az Alkotmánybíróság arra is, hogy – miként azt több korábbi határozatában kifejtette – a jelöltállítási jog nem alkotmányos alapjog az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők választásánál sem. A listás választás nem jelenti a választójog korlátozását. Az Alkotmány 3. § (2) bekezdése szerint a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában: nem ütközik az Al-kotmány rendelkezésébe, elveibe az uniós képviselők pártlista alapján történő megválasztása.
[13/2004. (IV. 20.) AB határozat]

A távollévő vádlottal szembeni büntetőeljárás alkotmányosságáról
Az Alkotmánybíróság 2004. május 4-i határozata szerint alkotmányellenes a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek a terhelt távollétében lefolytatott eljárást szabályozó több rendelkezése. Ezért e rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 2004. december 31. napjával il-letve a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette.
A határozat indokolása szerint a törvényhozó túlságosan széles felhatalmazást adott a büntető hatalmat gyakorló szervezeteknek. A büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog megkívánja, hogy a büntető ügyekben eljáró hatóságok minden eszközt igénybe vegyenek a terhelt tartózkodási helyének felkutatására, továbbá azt, hogy a terheltet minden lehetséges módon informálják az ellene folyamatban lévő eljárásról.
A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelményével szemben áll és az igazságszolgálta-tás tekintélyét sérti az a rendelkezés is, amely a bíróság mérlegelési jogát elvonva – ügyészi indítvány esetén – korlátok nélkül kötelezővé teszi a bíróság számára az eljárás lefolytatását.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megfelelő szabályozás mellett a ter-helt távollétében folytatott büntetőeljárás alkalmas eszköz lehet az igazságszolgáltatás haté-konyságának növelésében.
[14/2004. (V. 7.) AB határozat]

A mezőgazdasági termékek többletkészletezéséről
A mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Országgyűlés 2004. április 5-i ülésnapján elfogadott törvényt a köztársasági elnök – alkotmányos jogával élve – nem írta alá, hanem alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybí-rósághoz küldte meg.
Az Alkotmánybíróság 2004. május 24-én hozott határozatában megállapította, hogy az alkot-mányossági vizsgálatra megküldött törvény 2. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a és 5. §-a alkot-mányellenes.
A köztársasági elnök indítványa alapján az alkotmányossági vizsgálat nem az Európai Unió-nak a kifogásolt törvény alapját képező szabályaira vonatkozott, hanem az Európai Unió ren-deleteinek végrehajtására megalkotott magyar jogi szabályozásra.
Az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény felsorolt rendelkezései alkot-mányellenesek, mert visszaható hatályúak, nem biztosítanak a végrehajtásukhoz való felké-szülésre megfelelő időt, továbbá olyan felhatalmazást tartalmaznak, amely alapján fizetési kötelezettséget rendelet határoz meg, holott ilyen természetű kötelezettséget csak törvény ír-hat elő.
[17/2004. (V. 25.) AB határozat]

Az ún. gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálásáról
Az Országgyűlés 2003. december 8-ai ülésnapján törvényt fogadott el a Büntető Törvény-könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról. Az elfogadott törvény megváltoztatja a Btk. 269. §-ában foglalt közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét és ki-egészíti azt egy új (2) bekezdéssel.
A törvénnyel szemben a köztársasági elnök alkotmányos aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvényt nem írta alá, hanem a 2003. december 22-én kelt indítványában annak előzetes al-kotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
Az Alkotmánybíróság 2004. május 24-én elfogadott határozata szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelé-sével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy azzal az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének sérelmét eredményezte. A Btk. 269. § (2) bekezdésébe iktatott új becsmérlési tényállás – az Alkotmánybíróság álláspontja szerint – szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Mindezek alapján a határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság a Btk. módosításáról szóló, az Országgyűlés 2003. december 8-ai ülésnapján elfogadott törvény alkotmányellenes-ségét állapította meg.
[18/2004. (V. 25.) AB határozat]

A gyógyszerárak befagyasztásáról
Az Alkotmánybíróság 2004. május 25-i ülésén elutasította azokat az indítványokat, amelyek a gyógyszerárak befagyasztásával kapcsolatban az árak megállapításáról szóló törvény felha-talmazó szabályának (19. § – ának) az alkotmányellenességét állították. Egyben alkotmányos követelményt határozott meg, amely szerint: az árakra vonatkozó rendelkezésre csak a feltéte-lek együttes fennállása esetén, kivételesen, átmeneti jelleggel, a beavatkozás időbeli hatályá-nak meghatározása mellett kerülhet sor; újabb ármeghatározás csak a felhatalmazásban meg-határozott együttes feltételek ismételt bekövetkeztében történhet.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányellenessé nyilvánította az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és egyes tápszerek átmeneti árszabályozásáról szóló, 2004. április 1-jén hatályba lépett kormányrendeletet [48/2004. (III. 19.) Korm. rend.].
Határozatában megállapította, hogy a gyógyszerárak befagyasztását előíró jogszabály megal-kotásakor a Kormány túllépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit, és anélkül rendel-kezett az árakról, hogy annak együttes törvényi feltételei fennálltak volna.
A testület alkotmányellenessé nyilvánította az ártörvényt módosító, még hatályba nem lépett azokat a szabályokat is [7. § (4) bekezdés, 24. §], amelyek értelmében nem a törvény, hanem kormányrendelet határozta volna meg a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámít-ható legmagasabb ára megállapításának részletes szabályait, az eljáró hatóságot és az ár köz-zétételének módját. E rendelkezések nem lépnek hatályba.
Az Alkotmánybíróság a törvényi felhatalmazás hiánya miatt megsemmisítette a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletnek azt a szabályát is, amelynek alapján az egyes gyógyszerek áráról, a már támogatott gyógyszer árá-nak változására irányuló kérelemről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dönthetett volna.
Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek szerint a Kormány mu-lasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotott jogszabályt az átmeneti árszabályozás következtében a közforgalmú gyógyszertárak által el-szenvedett veszteségek teljes körű kompenzációja tárgyában.
A határozat a megsemmisített rendelkezések hatályvesztésének időpontját 2004. június 30-ában határozta meg, időt hagyva a szükséges intézkedések megtételére.
[19/2004. (V. 26.) AB határozat]

Az adózás rendjéről
Az Alkotmánybíróság 2004. július 5-i ülésén alkotmányellenessé nyilvánította és 2004. de-cember 31-i hatállyal megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a rendelkezé-sét, amelyik lehetővé tette, hogy adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel ren-delkező alkalmazottja vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyisé-get, gépjárművet és lakást átvizsgáljon, ha valószínűsíthető, hogy az adózó az adókötelezett-ség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, illetőleg a vállalkozás valós kö-rülményeit leplezi.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény vizsgált szabálya a magánlakás sérthe-tetlenségéhez való alapvető jogot aránytalanul korlátozza. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az átvizsgálás jogintézménye nem eleve alkotmányellenes. Magánlakás vagy hivatás gyakorlására szolgáló helyiség átvizsgálását szabályozó törvény alkotmányosságához azonban szükséges az is, hogy a törvény megfelelő és elegendő garanciát nyújtson az esetleges vissza-élésekkel szemben.
[1461/B/1995. AB határozat]

A kisebb létszámú parlamentről
Az Alkotmánybíróság 2004. július 6-i ülésén megsemmisítette az Országos Választási Bizott-ság népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyá-ban hozott 11/2004. (IV. 1.) OVB határozatát és az Országos Választási Bizottságot új eljárás-ra utasította. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés arra irányult, hogy a válasz-tópolgár véleményt nyilvánítson: „Egyetért–e azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyű-lése a jelenleginél kisebb létszámmal működjön?” Az Alkotmánybíróság határozata megálla-pította: a népszavazás kezdeményezői által megfogalmazott kérdés az Alkotmány tiltó rendel-kezésébe ütközik, mert az Országgyűlés szervezetének átalakítására irányul. Az Alkotmánybí-róság utalt arra is, hogy a kérdés megfogalmazása tartalmi és formai szempontból nem felel meg az egyértelműségi követelményeknek.
[25/2004. (VII. 7.) AB határozat]

A kistérségi társulások alkotmányellenességéről
Az Országgyűlés 2004. május 10-én törvényt fogadott el a települési önkormányzatok többcé-lú kistérségi társulásáról, amelyet a köztársasági elnök előzetes normakontroll céljából meg-küldött az Alkotmánybírósághoz.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény alkotmányellenes rendelkezéseket is tartalmaz. A határozat értelmében a szabad társuláshoz való jog önkormányzati alapjog, amelyre vonatkozó megállapodást a képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörben kötik meg. A társulási megállapodás megkötése, módosítása mint alapjog szabályozása pedig kizá-rólagosan a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Ezért alkotmányellenes – a szabályozás szintje miatt – a törvényhozás tárgykörébe tartozó kérdések szabályozását kormányrendeletbe utalni. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította a támadott rendelkezések alkotmányellenességét.
[31/2004. (IX. 11.) AB határozat]

Mulasztás a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogával kapcsolatban
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványnak helyt adva úgy határozott, hogy az Alkotmány 70. § (1) bekezdésében szabályozott alapvető jogokat sértő – mulasztásban megnyilvánuló – alkotmányellenes hely-zet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelke-zéseket, amelyek a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára az or-szággyűlési képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának, illetőleg az országos népszavazáson a szavazásban való részvételük módját és garanciáit szabályozzák.
Hivatalból eljárva ugyancsak mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség fennállását állapította meg amiatt is, hogy a törvényhozó a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör-vényben nem alkotta meg a külképviseleti szavazás tekintetében a szavazás titkosságát bizto-sító rendelkezéseket.
Tekintettel arra, hogy több országos népszavazás elrendelésére irányuló, illetőleg időközi vá-lasztási eljárás van folyamatban, az Alkotmánybíróság arra hívta fel az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának haladéktalanul tegyen eleget, figyelemmel az országos népszavazás-okkal, illetőleg országgyűlési képviselő választásokkal kapcsolatos törvényi határidőkre.
[32/2004. (IX. 14.) AB határozat]

Az ún. kórház-privatizációról szóló népszavazás elrendeléséről
Az Alkotmánybíróság 2004. szeptember 28-i ülésén határozatot hozott az Országgyűlésnek az ellen a határozata ellen benyújtott indítványokról, amely határozatban az Országgyűlés elren-delte az országos ügydöntő népszavazást az „Egyetért–e Ön azzal, hogy az egészségügyi köz-szolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?” kérdésben. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés határozata ellen benyújtott kifo-gás esetén a jogorvoslati eljárás jellegének megfelelően az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés az Alkotmány és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfele-lően járt-e el. Kimondta továbbá, hogy a jogorvoslat alapját szolgáló elvek azonosak, akár a kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító, akár az ilyen népszavazást elren-delő határozatról van szó. A vizsgálat minden esetben arra irányul, hogy a határozat megfelel-e az Alkotmánynak és a vonatkozó jogszabályoknak. Ennek során alapvető szempont az, hogy az Országgyűlésnek végrehajtó, a népszuverenitás érvényre juttatását szolgáló szerepe van a kötelezően elrendelendő népszavazással kapcsolatban a folyamatnak ebben a szakaszában. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés helyesen járt el, amikor az országos ügydöntő népszavazást elrendelte.
[33/2004. (IX. 28.) AB határozat]

Az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra irányuló indítvány alapján vizsgálta az or-szággyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (jogállási törvény) 4. §-ának azt a szövegrészét, amely alapján a képviselői felelősségmentesség nem vonatkozik a rágal-mazásra és a becsületsértésre.
Az indítvány elutasítása mellett a határozat megállapítja: a kifogásolt jogszabályi rendelkezés alkalmazásakor az Alkotmány 61. § (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a képviselői felelősségmentesség kiterjedjen az országgyűlési képviselőnek a képviselőtársát, más közhatalmat gyakorló személyt vagy közszereplő politikust érintő – a közügyek megvita-tásával kapcsolatos – értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására.
A határozat indokolása szerint parlamentáris demokrácia nem képzelhető el a képviselői fel-szólalások szabadsága nélkül. Az országgyűlési képviselők politikai véleménynyilvánításával szemben azonban mérlegelendő a magánszféra védelme, amelyet megbízatásuk gyakorlása során a képviselőknek is tiszteletben kell tartaniuk.
A képviselői immunitásnak a jogállási törvény 4. §-ába foglalt becsületvédő korlátai azonban, amennyiben azok nem a határozatban foglalt alkotmányos tartalommal érvényesülnek, alkal-masak arra, hogy az országgyűlési képviselőt elriasszák az adott közérdekű információ közzé-tételétől, és lehetővé teszik a parlamenti képviselők olyan cselekmények miatti büntetőjogi, illetve szabálysértési eljárásban történő felelősségre vonását, amelyek alkotmányos védelem-ben részesülnek.
[34/2004. (IX. 28.) AB határozat]

Az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos kifogásról
Az Alkotmánybíróság 2004. október 26-i ülésén határozatot hozott az Országgyűlésnek az ellen a határozata ellen benyújtott kifogásokról, amely határozatban az Országgyűlés elrendel-te az országos ügydöntő népszavazást az „Akarja–e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. § szerinti Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” kérdésben. Az Alkot-mánybíróság az Országgyűlés határozatát helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság elsőként azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a jelen eljárásban, a nép-szavazási kezdeményezésnek ebben a szakaszában, a kérdést érintő kifogások elbírálásánál hogyan kell eljárnia. A testület megállapította, hogy kötelezően elrendelendő népszavazási kezdeményezésnél az olyan kifogásokat, amelyeket tartalmuk szerint a hitelesítés szakaszában lehetett volna előterjeszteni, az Alkotmánybíróságnak el kell utasítania, az OGY határozatot helyben kell hagynia.
Mivel a kifogások többségének tartalma az OVB–nek az aláírásgyűjtő ívet hitelesítő határoza-tával összefüggésben került előterjesztésre, az Alkotmánybíróság elutasította azok vizsgálatát, mivel az ilyen kifogások a tartalmuk szerint változatlanul a kérdés népszavazásra bocsátható-ságát illetően fogalmaznak meg alkotmányossági vagy törvényességi kétségeket – márpedig ezeket a kifogásokat, ebben a szakaszban nem, hanem a hitelesítésről szóló OVB döntést kö-vetően lehet csak előterjeszteni, meghatározott, jogvesztő határidő alatt.
Az Országgyűlés 2004. október 18-án elfogadta, az Országgyűlés elnökének sürgősségi ké-relmére a köztársasági elnök aláírta és a Magyar Közlöny 2004. október 19-i keltezéssel meg-jelent 150. száma kihirdette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCII. törvényt. A törvény a Ve. szabályait kiegészítette „A külföldön történő szavazás átmeneti szabályai” című XIX. fejezettel. A törvény a 2. § (1) bekezdése értelmében a kihirdetés napján lépett hatályba, és a (2) bekezdés alapján 2006. március 31-én veszti hatá-lyát a Ve. XIX. fejezetével együtt. Ennek következtében az a kifogás, amely azért támadta az elrendelésről szóló OGY határozatot, mert állítása szerint a népszavazási szabályokat érintő alkotmányellenes helyzetben nem tartható meg a népszavazás, okafogyottá vált, így ebben a vonatkozásban is az OGY határozat helybenhagyásának volt helye.
[40/2004. (X. 27.) AB határozat]

A Polgári perrendtartás felülvizsgálatra vonatkozó szabályairól
Az Alkotmánybíróság 2004. november 8.-án meghozott döntésében megsemmisítette a Polgá-ri perrendtartásról szóló törvény felülvizsgálatot szabályozó egyes rendelkezéseit. A testület alkotmányellenességet állapított meg a tekintetben, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjeszt-hetőségéhez – az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésen túl –, a jogegységi határo-zattól való eltérés, vagy a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése körében felmerülő elvi je-lentőségű probléma megjelölése is szükséges. Az Alkotmánybíróság döntése szerint e továb-bi, a joggyakorlat egységesítéséhez kapcsolódó feltételek kioltják a felülvizsgálat jogorvoslati funkcióját. Alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság azt is, hogy a felülvizsgá-lati kérelem előterjeszthetőségéről meghozott egyesbírói döntés ellen nincs helye jogorvoslat-nak. Az Alkotmánybíróság a felülvizsgálat jogintézményével kapcsolatos további indítványo-kat elutasította. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartás alkotmányellenes rendelkezéseit határozata kihirdetése napjával semmisítette meg.
[42/2004. (XI. 9.) AB határozat]

A Rendőrségi törvény szerinti személyes adatkezelésről
Az Alkotmánybíróság 2004. november 22.-én tartott teljes ülésén hozott határozatával a sze-mélyes adatok védelméhez való jog, valamint a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenes-nek ítélte a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseit.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bűnelkövető személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával, a különleges adatok kezelésével, valamint az egyes érintett személyek tájékozta-tásával kapcsolatos különböző rendelkezéseket. A további rendelkezések alkotmányellenessé-gének megállapítása és megsemmisítése tárgyában az indítványokat elutasító határozatot ho-zott.
[44/2004. (XI. 23.) AB határozat]

A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetéséről
Az Alkotmánybíróság 2004. december 6-án elfogadott határozatában megállapította, hogy a felsőoktatásról szóló törvény felhatalmazó rendelkezései, valamint e felhatalmazás alapján alkotott, a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályai-ról és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló 252/2004. (VIII.30.) Korm. rende-let formai okokból alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisítette.
A törvény alkotmánysértő felhatalmazása alapján a kormányrendeletben törvényhozási tárgy-kör került szabályozásra. A művelődéshez való alapjog tartalmát meghatározó, törvényhozási tárgykörbe tartozó szabályozásra adott törvényi felhatalmazás és a szabályozást tartalmazó kormányrendelet ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és a 35. § (1) bekezdés b) pontjával.
[51/2004. (XII. 8.) AB határozat]

A miniszterelnök lemondási idejéről
Az Alkotmánybíróság 2004. december 13–án hozott határozatában megsemmisítette a Kor-mány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénynek a miniszterel-nök lemondása esetén harmincnapos lemondási időt előíró rendelkezéseit. Az Alkotmánybíró-ság megállapította, hogy az Alkotmány a miniszterelnök lemondása esetén azonnal belépő jogkövetkezményként írja elő az ügyvezető miniszterelnöki státuszt és a korlátozott jogkörű Kormány intézményét. Kizárólag alkotmányi – és nem törvényi – szintű szabályozás vonat-kozhat arra, hogy a teljes jogkörű Kormány és a miniszterelnök mikor válik ügyvezetővé. Az Alkotmány a lemondás tényéhez kapcsolja az ügyvezetői státuszt, ezért a miniszterelnök le-mondása esetén az sem lenne összeegyeztethető az Alkotmánnyal, ha a törvény „legfeljebb” harmincnapos lemondási időt jelölne meg.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a lemondott miniszterelnökkel szemben a bizalmatlansági indítvány benyújtása fogalmilag kizárt.
[884/B/2004. AB határozat]

A kábítószerrel visszaélés bűncselekményét érintő tényállások alkotmányosságáról
Az Alkotmánybíróság 2004. december 13-án hirdette ki a Btk.-nak a kábítószerrel visszaélés-re vonatkozó törvényi tényállásaival kapcsolatos alkotmányossági vizsgálatáról szóló határo-zatát. Az Alkotmánybíróság a jelenlegi szabályozás számos pontját alkotmányellenesnek ta-lálta, és ezeket részben azonnali hatállyal, részben határidő tűzésével megsemmisítette.
A határozat megállapította, hogy az alkotmányellenes rendelkezések egy része egyszersmind nemzetközi szerződésbe is ütközik. Így például több nemzetközi szerződés egyes rendelkezé-seit sérti, hogy a jelenlegi differenciálatlan szabályozás a kiskorúak helyzetére és érdekeire nem helyez kellő hangsúlyt sem a rájuk vonatkozó külön törvényhelyekben, sem a büntetőjogi felelősség alóli mentesülést lehetővé tévő szabályok között. A testület további számos esetben nemzetközi szerződésbe ütköző, illetve alkotmányellenes mulasztást is megállapított. Többek között kimondta, hogy a Btk. és az alkalmazását behatároló kormányrendeletek közötti össz-hang hiánya a jogbiztonság követelményébe ütközik, ezért kötelezte a jogalkotót az ezzel kapcsolatos mulasztások megszüntetésére.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság több indítványt is elutasított, köztük a drogok használatá-nak általános liberalizációjára irányuló kérelmeket.
[244/B/1999. AB határozat]

Népszavazás az EU Alkotmányról
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 121/2003. (X. 27.) és 107/2004. (VII. 20.) OVB számú határozatait helybenhagyta. Az OVB ezen határozataiban megtagadta a Pajzs Szövetség által benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányok hitelesítését. A Pajzs Szövet-ség országos ügydöntő népszavazást kívánt kezdeményezni abból a célból, hogy ügydöntő népszavazás döntsön az Európai Unió Alkotmányának törvénybe iktatásáról, illetve az EU Alkotmányt létrehozó nemzetközi szerződés kötelező hatályú elismeréséről. Az Alkotmánybí-róság megállapította, hogy fenti kérdések alapján ügydöntő népszavazás nem tartható, mivel a kérdés egy újabb népszavazás kiírását célozza, ez pedig ellentétes az Alkotmány népszavazás-ra vonatkozó rendelkezéseivel.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB 122/2003. (X. 27.) OVB számú határozatát, melyben elutasította a Pajzs Szövetség népszavazási kezdeményezését, mely arra irányult, hogy az Országgyűlés ne erősítse meg az EU Alkotmányáról szóló nemzetközi szer-ződést. Az Alkotmánybíróság szerint nem ellentétes az Alkotmánnyal egy olyan népszavazás, ahol az a kérdés, hogy az Országgyűlés megerősítsen–e vagy sem egy nemzetközi szerződést.
[866/H/2003. AB határozat, 824/H/2004. AB határozat, 986/H/2004. AB határozat]

Népszavazás a minimálnyugdíjról
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 123/2004. (IX. 23.) OVB számú határozatot, mely-ben az OVB hitelesítette a Magyar Nyugdíjasok Pártja által előterjesztett aláírásgyűjtő ívet, melyen a következő kérdés szerepelt: „Akarja–e Ön, hogy a minimálnyugdíj a mindenkori nyugdíjas létminimum összegére (KSH:35. 000, -Ft.) legyen felemelve és az e feletti nyugdí-jakat ennek figyelembevételével arányosan emeljék?”
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés tiltott népszavazási tárgykörbe ütközik, ugyanis közvetlenül érinti a központi költségvetést, ezért nem tartható népszavazás a fenti kérdésben.
[994/H/2004. AB határozat]