A műhibaperek során megítélt kártérítéseket a gyógyításra szánt pénzből fedezik a kórházak, mert sok intézménynek nincs erre felelősségbiztosítása.

Az egészségügyi tárca becslése szerint 300 műhibaper indul évente. A hatályos betegjogi és a kötelező felelősségbiztosítási törvény végrehajtási rendeletének megalkotását évek óta halogatja a kormány.

Fáradtság, figyelmetlenség, stressz, illetve a figyelemkiesés eredményezheti az orvosi műhibát – mondja az Orvosi Kamara elnöke. Ma egy kezdő szakorvos alapbére bruttó 127 ezer forint, egy 50 év körüli orvos pedig a közalkalmazotti bértábla szerint bruttó 180 ezer forint alapfizetést kap. Ehhez jön még az ügyeleti díj, nyelvpótlék, mellékállás, így nagyjából nettó 180 ezret kap havonta a munkájáért.

“Ez a kereset egy családfenntartó számára azt hiszem, hogy nem nagyon méltó. Legfőképpen nem ahhoz a munkához és nem ahhoz a felelősséghez, amit kollégáinknak vállalnia kell” – vélekedik Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Nem lehet tudni, hogy pontosan hány műhiba történik ma Magyarországon. Ugyanis senki sem készít statisztikát, a hibák nagy része pedig rejtve marad. Az induló műhibaperek száma 300-ra rúg évente. A felek gyakran megegyeznek. A kórházak ugyanis inkább fizetnek peren kívül, minthogy vállalják az éveken át húzódó, sajtóvisszhangot keltő pereskedést.

“Ha 10 évig húzódik egy per, akkor akár 50-60 millió forint is lehet, amit egyszerre kell kifizeni, illetve amíg él a károsult, addig kapja a havi járadékot. Talán inkább az fejezi ki a realitást, ha azt mondjuk, hogy havi járadékban ma már 350-450 ezer forint is elképzelhető, ami a magyar kereseti viszonyok között egy igen magas összeg” – teszi hozzá Dosa Ágnes, orvos-jogász.

A biztosító 5 millió forintos összeghatárig fedezi a költségeket a kórházi per után. Ám ez legtöbbször meg sem közelíti a perértéket. Néhány éve 400 millió forint alaptőkét ígért a kormányzat kártérítésekre, ez 100 millióra csökkent, mára pedig már egy fillér sincs. A terv egy önálló nonprofit biztosítási egyesület létrehozása, amelyben részt vennének a kórházak és tulajdonosaik, s e mögött az állam felelősségvállalásával az OEP jelentené a pénzügyi garanciát.