A Helsinki Bizottság jelentése szerint a magyar börtönök törvényellenesen működnek. A legfontosabb kritikát, a túlzsúfoltságot, a börtönöket irányító Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP) is elismerik. Ugyanakkor azt mondják: nem tudnak változtatni azon, hogy hatezerrel több elítélt ül, mint ahány hely van a hazai börtönökben.

Az Európa Tanács ajánlása értelmében 1996 óta a törvény Magyarországon előírja, a raboknak a zárkákban legalább 3 négyzetméter szabad, bútoroktól mentes helyet kell biztosítani. Vállalását a magyar állam azonban nem tartja be. A törvény szerint 10808 fő férne el szabályosan a hazai börtönökben, ehelyett 16679 letartóztatott van az országban. Bizonyos börtönökben ezért hatalmas a túlzsúfoltság: a váci börtönben az ágyak között csak 25-30 cm a távolság, Szegeden egyes zárkákban háromemeletes ágyakon alszanak a rabok. A Helsinki Bizottság elítéltek között végzett közvelémenykutatása szerint a rabok többsége elviselhetetlenül zsúfoltnak érzi celláját. A börtönök képtelenek betartani a törvényt, mert az elítélteket muszáj elhelyeznie, de a rendelkezésre álló férőhelyek évekkel ezelőtt beteltek. A helyzetet súlyosbítja, hogy az utóbbi években évről-évre nő a börtönbüntetésre ítéltek száma.

A helyzet megoldására két lehetőség van: vagy újabb börtönöket kellene építeni, vagy szélesebb körben alkalmazni más büntetésformákat (kötelező közmunka, házi őrizet stb.) A mostani politikai vezetés inkább a szigorúbb büntetéseket és az építkezéseket támogatja, Dávid Ibolya igazságügyminiszter a közelmúltban azt mondta, a nagyobb büntetés elrettentő hatása miatt csökkenti a bűnözést. Kőszeg Ferenc a Helsinki Bizottság elnöke szerint ez egyáltalán nem biztos hogy így van, még akkor sem, ha az utóbbi évek szigorúbb bírói gyakorlata óta valóban csökkent a bűnözés Magyarországon. A közeljövőben nem várható, hogy elég új börtön épül, inkább bővítenek néhány meglévő intézményt. Miskolcon, Szegeden és Szolnokon építkeznek, míg az emberhez méltó életre alkalmatlan veszprémi intézet új épületbe fog költözni.

A Helsinki Bizottság jelentése egyéb törvénysértésekre is felhívta a BVOP figyelmét. Ezek közé tartozik a rendszeres sportoláshoz való jog korlátozása. A konditermek, szabadtéri sportpályák a börtönökben vagy kicsik a rabok nagy számához képest, vagy az intézetek korlátozzák használatukat. Pedig ezek rendszeres használatára a törvény szerint a rabok jogosultak lennének. Az első maffia-ellenes per vádlottja, Tasnádi Péter panaszt tett, mert nem használhatta a márianosztrai börtön tornatermét. A panasz hatására most rendszeresen edzhet, hiszen a törvény szerint ez jár neki, de ha mind a 16700-an élnének panaszjogukkal, mindenkire háromhavonta egy óra aktív mozgási lehetőség jutna. A napi egy óra sétát sem biztosítják mindenütt, az elítéltek többsége arra panaszkodott, hogy az őrök rendszeresen megrövidítik a szbad levegőn tölthető időt.

A zsúfoltsággal függ össze, hogy sok börtönben nem megfelelőek a higiéniás viszonyok. Sok helyütt – a megkérdezettek közel fele él ilyen körülmények között – a zárkákban lévő WC csak függőnnyel van elválasztva az ágyaktól. A Budapesti Fegyház és Börtön zárkáinak egy részében pedig folyóvíz sincs. Ezek a lehetőségek pedig a törvény szerint szintén járnak a raboknak. Ez az állapot a BVOP szerint is törvénysértőek, de nincs pénz fallal leválasztani a WC-ket, vagy vizet bevezetni a zárkákba. A Helsinki Bizottság jelentése szerint az is törvénysértő, hogy csak azok a rabok kapnak szappant, fogkefét és más tisztálkodási eszközöket, akik nem kapnak csomagot, és rabmunkán pénzt sem keresnek. A jobb magaviseletű rabok dolgozhatnak csak, és ők igazságtalannak tartják, hogy pont a fegyelmezetlenek jutnak hozzá az ingyenes tisztálkodási szerekhez. A csomagot kapók pedig sohasem lehetnek biztosak abban, legközelebb is időben kapnak-e például sampont kinti hozzátartozóiktól…..