A Legfőbb Ügyészség bírósághoz fordul a kecskeméti Malom Center építési engedélyének ügyében, miután óvásait elutasította a kijelölt Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal. Végre egy hatóság, amely tesz valamit az ügyben – mondhatnánk, ha nem állna a monstrum és nem lenne azonnal végrehajtható használatbavételi engedélye.

Mint ismert, a Kecskemét belvárosában magasodó Malom Kereskedelmi, Pénzügyi és Szórakoztató Központ (közhasznúbb nevén: a Malom Center) úgy kapott használatbavételi engedélyt a város jegyzőjétől, hogy ő tudta: a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője felfüggesztette állásából (igaz, a közölt tényről szóló dokumentumot csak két nap múlva kapta meg postán). Ha lúd, legyen kövér: azonnal végrehajthatóvá is tette a határozatot. Erre csak élet- és közveszély miatt lenne lehetőség, de a jegyző e körbe sorolta a hitelező bank fenyegetését: felmondja a szerződést és visszaköveteli a pénzt, ha nem nyílik meg augusztus 25-én az épület. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a magát titokban tartó bank tudta, hogy mire ad hitelt, hiszen finoman szólva is jogi furcsaságok kísérték már az épület engedélyezését is.)
Ehhez kapcsolódik a legújabb fejlemény: a Legfőbb Ügyészség bírósághoz fordul a négy elutasított óvása miatt. Az óvásokat az ügyben jelenleg eljáró Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal utasította el.

Az alapvető probléma az, hogy a Malom telke nem volt rendezett az építési engedély kiadásakor, mivel forgalomképtelen önkormányzati tözsvagyont cserélt a város a befektetőkkel azért, hogy megfelelő legyen a telek. A mélygarázs rámpája így is tiszta önkormányzati területre került, amit úgy fedtek el akkor, hogy nem rajzolták be a tervre. Az ügyben idén január 24-én a Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerős döntést hozott, mondván, hogy az építési engedély törvénysértő. Az építés felfüggesztését a városi jegyző elrendelte ugyan, majd nyomban fel is függesztette.
Az ügyészség viszont nem nyugodott bele a jogerős ítélet semmibevételébe, ezért nyújtott be óvást. Az említett közigazgatási hivatal leginkább az építési engedély kiadásától (2004. április 26.) eltelt több mint egy évvel érvel, de véleményünk szerint a bírósági ítélet időpontját kell alapul venni.
A hivatal egyik elutasító határozatában megállapítja: “Az illeszkedés hiányát szakmai szempontból egyértelműen megállapítani nem lehet.” Mármint azt, hogy az épület beilleszkedik-e a környezetébe. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy az ügyben nemleges álláspontra helyezkedett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalását nem a törvény, hanem egy volt alkotmánybíró szakvéleménye szerint hagyta figyelmen kívül – az építési engedély kiadásakor – a jegyző.
Hogy mi lesz az ügy vége, azt még csak találgatni sem lehet, tekintettel az eddigiekre.