E hét keddjén lezárult Svédország első peer-2-peer alkalmazásokkal (fájlcserélőkel) kapcsolatos perének tárgyalási szakasza és ezzel szakértők szerint több új kérdés vetődött fel, mint ahány válasz végül megszületett. Az ítélethozatalt leginkább két tényező nehezíti meg: az ügyet a júliusban hatályát vesztett szerzői jogi törvény szerint kell elbírálni, illetve a vádlott visszavonta korábbi beismerő vallomását.

Az ügy alapjául az ország film és játékszoftver-iparát képviselő Antipiratbyrå (APB) által nyújtott bizonyítékok szolgáltak. Az APB munkatársai beléptek a DC program helyi hálózatába és letölthető alkotások között megtalálták a Hip Hip Hora című hazai filmalkotást: a terjesztő IP címét rögzítették, majd jelentették a rendőrségnek. A nyomozóhatóság a Bredbandsbolaget internetszolgáltatóhoz fordult, amelynek segítségével beazonosítani vélték a fiatalembert, aki azonban most tagadja, hogy bármikor is birtokában lett volna a nevezett film: “Ez a film nekem otthon soha nem volt meg és soha nem is töltöttem le” – mondta a bíróság előtt a 28 éves vádlott.

A vádlott jogi képviselője a peres eljárás során hosszan fejtettegette, hogy mennyire megbízhatatlan módszer az IP-cím szerinti azonosítás, többek között azért, mert számos társasházban találhatók olyan kódolatlan drótnélküli hálózatok, melyek segítségével bárki szabadon csatlakozhat az internethez. A védőügyvéd erősen bírálta továbbá a rendőrség és az APB által az ügyben tanúsított eljárást, utalva a két hatóság által elkövetett hibákra.

Az ügyben eljáró középkorú svéd bíráknak az ügy során olyan modern fogalmakkal kellett megbírkózniuk, mint spoofing, hijacking, sniffer és monkey-in-the-middle. (a magyarázatokat ld. lent)

Az ügy mindvégig a svéd újságok címlapján szerepelt, mert a skandináv országban becslések szerint mintegy 800 ezer ember érintett a fájlcserélésekben. Többen abban remélnykedtek, hogy az ítélet precedenst fog teremteni az ország bíróságai előtt felhalmozódott más hasonló ügyek számára is. Erre azonban egyre kevesebb a remény: a régi szerzői jogi törvény rendelkezései jóval kevésbé tiszták és világosak, mint a mostani szabályozásé, ezért lehetséges, hogy az ügyben született ítélet a várttal ellenkező hatást vált majd ki. Az ügyben a végső ítélet október 25-én várható.

Az idegen kifejezések magyarázata:

Spoofing : Domain spoofing alatt azt értjük, amikor a támadó (spam-et küldő) megváltoztatja az e-mail „From:” mezőjét, ezáltal megpróbálja magát legitim küldőnek feltüntetni.

Hijacking: Ilyenkor a támadó egy már a hálózatra belépett felhasználó session ID-jét próbálja meg megszerezni. Erre alapvetően háromféle lehetősége van, mégpedig a session ID elfogása, megjóslása illetve az ún. brute force, amikor próbálgatással igyekszik kitalálni az azonosítót.

Sniffer (szimatoló): A hálózaton áramló adatok gyűjtésére és megfigyelésére alkalmas szoftver vagy hardvereszköz, amelyet sok esetben információlopásra vagy egyéb illegális cselekményre használnak fel.

MITM (monkey- vagy man-in-the-middle): a támadó beférkőzik a kommunikációba, és rajta keresztül látja egymást a két felhasználó, ő azonban észrevétlen marad a két fél számára: mindkét kommunikáló fél abban a hiszemben végez műveleteket, hogy egy biztonságos csatorna köti őket össze