A 2004-ben elfogadott Hágai Program-ban megfogalmazottakból kiindulva a Bizottság az elmúlt héten két fontosabb dokumentumot is megjelentetett az Unió harmadik pillérét képező Bel- és Igazságügyi együttműködés keretében.

Mindkét dokumentum alapjául az Unió államait egyre inkább fenyegető terrorizmus elleni közös fellépés igénye szolgál. Az egyik egy olyan keretdöntés elfogadására vonatkozik, amely alapján lehetségessé válna, hogy potenciális bűnelkövetők adatait tartalmazó információk a tagállamok határaitól függetlenül elérhetők legyenek. A másik egy nyilatkozat, amely a harmadik államokkal történő igazságügyi együttműködést hivatott elmélyíteni.

Frattini biztos csak “teljesen újszerű elképzelés”-ként emlegeti az ún. hozzáférhetőség alapelvét (principle of availability) amelynek bevezetése révén lehetségessé válik, hogy bármely tagállam rendőrhatóságai, illetve igazságszolgáltatási szervei által tárolt információk szükség esetén más tagországok hivatalos szervei számára is hozzáférhetőek legyenk.

A Bizottság álláspontja szerint a bűnözés egyre kevésbé van tekintettel a földrajzi határokra és ennek következében az igazságszolgáltatási szerveknek meg kell tenniük a megfelelő válaszlépéseket. A múlt héten bemutatott javaslat elfogadása esetén egy olyan keretdöntés lépne életbe, amely alapján a tagállamok kötelezettséget vállalnának a potenciális bűnelkövetők nevének, címének, telefonszámának, ujjlenyomatainak, DNS-ének és gépjárműnyilvántartásra vonatkozó adatainak más tagállamokkkal történő megosztására. Az információmegosztás legvalószínűbb módja az online elérés megoldása, illetve egy információs kérelemre vonatkozó külön eljárási rend kidolgozása lehet. A személyes adatok szélesebb körű hozzáférhetőségét a nemrég benyújtott fokozott adatvédelmi előírásokat tartalmazó törvényjavaslatok elfogadásával egyensúlyozná az európai jogalkotó.

A keretdöntésre vonatkozó tervezeten túl a Bizottság kiadott egy nyilatkozatot is arra vonatkozóan, hogy az EU a szabadságjogok, az igazságszolgáltatás és a biztonságpolitika területén erősíteni kívánja a harmadik országokkal történő együttműködést. Ennek keretében Brüsszel az Európai Unión kívüli országokkal olyan kérdéskörökben kívánja szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, mint az emberi jogok, az igazságügyi együttműködés és a jó kormányzás kérdésköre. Továbbá a jelenlegi elképzelések szerint közelednének egymáshoz az EU és harmadik országok migrációs és bevándorlási rendszabályai is.