Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint sem az Európai Bizottság, sem a Tanács nem dönthetett volna a légi utasok adatainak az amerikai hatóságoknak való kiadásáról.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után döntött úgy, hogy a légitársaságoknak át kell adniuk utasaik elektronikusan őrzött adatait az amerikai hatóságoknak. Az Egyesült Államokkal az Európai Bizottság kezdett tárgyalásokat az ügyben, amelynek eredményeképpen a testület májusban határozatot fogadott el, melyben leszögezi, hogy az amerikai hatóságok megfelelően kezelik a Közösségtől kapott személyes adatokat. A Tanács szintén még májusban jóváhagyta az EU és az Egyesült Államok között született megállapodást.
Az Európai Parlament azonban a Bírósághoz fordult, hogy az semmisítse meg a Bizottság és a Tanács döntését.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka az EB döntéséről azt állapította meg, hogy a testület nem hozhat döntést a személyes adatok továbbításáról olyan területeken, amelyek nem esnek az EU szabályozása alá, így a határozatot meg kell semmisíteni. A vitatott eset a főtanácsnok szerint márpedig nem belső piaci, hanem büntetőjogi jellegű.
A Tanács döntéséről a főtanácsnok kifejti: annak két célja van, egyrészt a terrorizmus elleni harc, másrészt a személyes adatok megőrzése, s a hivatkozott EK szerződés szövege – a Bizottságéhoz hasonló okokból – nem biztosít jogi alapot a döntéshez, amit ezért szintén semmisnek kell nyilvánítani.
A főtanácsnok azonban csak véleményt nyilvánít az ügyben, javaslata nem kötelező érvényű a Bíróságra nézve. Az Európai Bíróság később hoz döntést az ügyben.
