Helybenhagyta a Szeged Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntető tanácsa az I. fokon meghozott döntés büntetési tételre vonatkozó részét, így jogerősen 2 év börtönbüntetést kapott a szabadszállási férfi, O. János, akit kiskorúak veszélyeztetésében mondtak ki bűnösnek.

Három rendbeli, tettesként elkövetett kiskorú veszélyeztetésének bűntettében találta bűnösnek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2005. szeptember 12-én O. János (1963 – szabadszállási lakos) vádlottat, s ezért 2 év börtönre ítélte, és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság megszüntette a vádlott szülői felügyeleti jogát, elrendelte a vádlott kényszergyógyítását is. A bíróság a vádlottat a nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett erőszakos közösülés bűntettének, és a hozzátartozója sérelmére, folytatólagosan elkövetett megrontás bűntettének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen a vádlott enyhítés, a védő elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében nyújtott be fellebbezést.

A vádlott 1986 októberében kötött házasságot S. Ildikóval, s házasságukból három gyermek J. (1987), M. (1989) és Sz. (1990) született. Idővel a férj italozni kezdett, s az ittas állapotban lévő vádlott és felesége között – aki 1994 óta pszichiátriai kezelés alatt áll – tettlegességig fajuló veszekedések robbantak ki. A vádlott többször a kiskorú gyermekek jelenlétében bántalmazta a feleségét, nem egyszer az asszonynak el kellett menekülnie otthonról a gyerekeivel.

1999-ben az asszony gyermekeivel elköltözött szüleihez, majd nyolc hónappal később albérletet vett ki. Ez utóbbi helyen is többször megjelent a vádlott, rendszeresen botrányt okozott, volt, hogy rendőrt kellett kihívni. A vádlott egy idő után oda is költözött, de a veszekedések nem csitultak, ezért a ház tulajdonosa a bérleti jogviszonyt felmondta.

Mivel az asszonynak és gyerekeinek nem volt hova menniük, beköltöztek a vádlott által már lefoglalózott és általa lakott házba. Továbbra is zajlottak a tettlegességig elmenő veszekedések, ami a kiskorú gyermekekben félelmet váltott ki. J. nevű kisfiuk az ágy alá bújt félelmében, míg M. nevű kislányuk állapota – ki TIC szindrómában szenvedett – tovább romlott, ami miatt apja rendszeresen gúnyolta. J., akárcsak M. pszichiátriai kezelésre szorult, az I. fokú ítélet meghozatalakor mindketten gyógyszeres kezelés alatt álltak, de a harmadik gyermeket, Sz.-t is nagyon megviselte mindaz, amit a családban tapasztalt.

2003. januárjában Kerekegyházán – ahol ekkor már az asszony gyermekeivel lakott – a gyámhivatal hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekeket gyámként az anyai nagyszülő, S. Imre családjába befogadja.

A vádirat szerint a vádlott a nevelése alatt álló lányával közösült, illetve fajtalankodott is, de ezt az eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani.

A vádlott a szabadszállási postahivatalnál dolgozott már 1985 óta, s 1999-ben a rábízott pénzből nagyobb összeget elsikkasztott. Ezért 2000-ben a Kunszentmiklósi Városi Bíróság a vádlottal szemben 6 hónap, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ennek végrehajtását a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elrendelte a kiskorú veszélyeztetése miatt hozott ítéletében.