Társtettességben elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében találta bűnösnek a Csongrád Megyei Bíróság 2005. október 21-én N. B. M. (1952 – szegedi lakos – grúz állampolgár) I. rendű és D. F.-né M. J. (1950 – szegedi lakos) II. rendű vádlottat, s ezért a vádlottakat megegyezően 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.
A pénzbüntetés napi tételének összegét a bíróság az I. rendű vádlott esetében 2.000, míg a II. rendű vádlott esetében 250 forintban állapította meg, így az I. rendű vádlottnak 800 ezer, míg a II. rendű vádlottnak 100 ezer forint pénzbüntetés kell kifizetnie. A Csongrád Megyei Főügyészség az I. rendű vádlottat üzletszerűen elkövetett pénzmosással is megvádolta, ám az I. fokon eljáró bíróság a vádlottat e vád alól felmentette.
Az ítélet elleni fellebbezésében az ügyész kérte, hogy az I. rendű vádlottat a pénzmosás bűncselekményében is marasztalják el, s ítéljék letöltendő szabadságvesztésre, míg a II. rendű vádlottnál felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kezdeményezte. Az I. rendű vádlott védője az ítélet enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, kérve, hogy az elkobzott pénzt a vádlottnak juttassák vissza.
A 14 éve Magyarországon tartózkodó, egyetemi végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű vádlott 1992-től a röszkei székhelyű ELBRUSZ Kft. képviseletre jogosult tagja volt. A megalapítást követően ez a kft. működtette a röszkei T&T Áruházat. Az áruház területén pénzváltási tevékenység is zajlott, melyet kezdetben a kft. saját jogon végzett.
A pénzváltási tevékenységet meghatározó jogszabályok 2002. január 1-től megváltoztak, s azóta a pénzváltást kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével lehet végezni.
Az ELBRUSZ Kft. ezt követően megbízási szerződést kötött a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel pénzváltási tevékenység ügynökkénti ellátásra, s mivel ehhez a PSZÁF is hozzájárult, a kft. a pénzváltással jogszerűen foglalkozott. A K&H Bank 2003 márciusában a megbízási szerződést felmondta 2003. június 30-i hatállyal. Ezt követően a kft. felhagyott a pénzváltással, az áruház üzemeltetést is megszüntette.
2003 végén az I. rendű vádlott úgy döntött, hogy megkezdi ismét a tényleges tevékenységét, s egy röszkei ingatlanon egy ideiglenes építményben pénzváltó helyet alakított ki, ahol alkalmazta a II. rendű vádlottat valuta-pénztárosi munkakörben.
Bár mindkét vádlott tudott arról, hogy pénzváltást csak hitelbankkal kötött szerződés alapján végezhetnének, 2004. januárjától napi rendszerességgel váltottak pénzt, elsősorban a Magyarországra érkező turisták valutáját váltották forintra, s csak alkalmanként adtak el eurót. Néhány nappal később, január 19-én PSZÁF ellenőrzésre került sor az I. rendű vádlott kft-jénél, s kiderült az engedély nélküli pénzügyi tevékenység. Január 30-án a PSZÁF a korábban kiadott engedélyét visszavonta, ennek ellenére a vádlottak február 9-ig váltottak pénzt, amikor a nyomozó hatóság a pénzváltói helyiségben házkutatást tartott. Ennek során lefoglaltak több mint 2,5 millió forintot, amit a II. rendű vádlott a pénzváltói tevékenység biztosítására tartott magánál, valamint előkerült az I. rendű vádlottól 600 euró, amelyhez pénzváltás során jutott.
A pénzváltásból származó valutát az I. rendű vádlott egy, a Szeged Plazában működő pénzváltó helyen három alkalommal forintra váltotta be, a beváltott valuta értéke összesen 5,8 millió forint volt, amit a vádlott tartozásainak kiegyenlítésére, a kft. működésének újraindítására és működtetésére fordította, vagyis a valutát nem az eredetének leplezése céljából váltotta forintra – áll az I. fokú bíróság ítéletének indoklásában.
