A korábbi választások után kieső képviselők átlagával – körülbelül kétszáz honatya távozásával – számol az Országgyűlés Hivatala. A teljes átállásra egymilliárd-huszonhárommillió forintot költhet a hivatal, de a végkielégítések mellett az irodák rendbehozatalát és sok minden mást is ebből a keretből kell kigazdálkodnia.

A négy évvel ezelőtti összegnél huszonkétmillió forinttal többet, egymilliárd-huszonhárommillió forintot költhet el az Országgyűlés Hivatala a választásokkal együtt járó váltás lebonyolítására, az új parlament felállására. A legnagyobb tételt az idén is a távozó képviselők végkielégítése jelenti, azok a honatyák ugyanis, akiket nem választanak újra, mandátumuk megszűnése után további hathavi illetményre jogosultak. Az alapdíjuk és pótdíjaik előző hathavi átlagának megfelelő díjazást a képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint hat hónapig kell folyósítani, de ha az érintettek kérik, a pénzt egy összegben kell kifizetni. Ahhoz azonban, hogy egyetlen forintot is felvehessenek, a távozóknak záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Az 1994-es választás után 249, 1998-ban pedig 210 mandátum cserélt gazdát, négy évvel ezelőtt viszont már “csak” 135 képviselőnek fizetett végkielégítést az Országgyűlés Hivatala. Mivel azt, hogy az idén hány képviselő fog távozni, értelemszerűen nem lehetett tudni a tiszteletdíjkeret tavalyi büdzsébeli elkülönítésekor, a hivatal Bakos Emil gazdasági főigazgató elmondása szerint a korábbi ciklusváltások átlagából saccolta meg a végkielégítésekre (is) fordítandó keret nagyságát. Az összeg persze nemcsak attól függ, hogy hány, hanem attól is, hogy milyen státusú képviselőknek kell távoznia: a több bizottsági tagsággal vagy bizottságbeli, frakcióbeli esetleg parlamenti alelnöki, jegyzői stb., tisztséggel bíró képviselők illetménye ugyanis magasabb. A bizottságban vállalt munkájuk után a képviselők testületenként a jelenleg 210 ezer forintos alapdíj negyven, kiemelt bizottságok (alkotmányügyi, költségvetési) esetén nyolcvan százalékával növelhetik tiszteletdíjukat. A bizottságok elnökei az alapdíj száz, az alelnökök nyolcvan százalékát kapják pluszban a tisztségért, míg az Országgyűlés öt alelnöke az alap száznyolcvan, kilenc jegyzője pedig hetven százalékával fejelheti meg juttatásait.

A 2002-es ciklusváltáskor egy távozó képviselő után átlagosan 1,65 millió forintot, összesen 224 milliót fizetett a hivatal. A keretből azoknak a végkielégítését is ki kell gazdálkodniuk, akik már nem dolgoznak a frakciók mellett. Ugyanebből a büdzséből kell állnia a lelakott frakcióhelyiségek rendbehozatalát, valamint a frissen mandátumot szerzők alapfelszereltségül járó parlamenti belépők, házszabályok és képviselői tájékoztatók elkészítését is.

Mivel az új összetételű Ház képviselői várhatóan korszerűbb laptopokat is kapnak elődeik levetett masinái helyett, ezek beszerzése is a statisztika alapján elkülönített büdzsét terheli. Hogy elég lesz-e az egészre egymilliárd-huszonhárommillió forint, az csak a választás után derül ki. “Rá is fizethetünk, de maradhat is” – jellemezte a helyzet bizonytalanságát a főigazgató. Ha az összeg mégis kevés lenne, a hivatalnak a kormánytól kell kérnie kiegészítést, bár Bakos Emil szerint erre még nem volt példa, és reményeik szerint most sem lesz.