Az Európai Parlament szerda délelőtt a Mohamed prófétáról megjelent karikatúrák és az általuk kiváltott erőszakos megmozdulások kapcsán a szólásszabadságról és a vallásos meggyőződés tiszteletéről vitázott. Az EP csütörtökön állásfoglalást is elfogad a témában.
A tanács soros elnöksége nevében Hans Winkler osztrák külügyi államtitkár sajnálatosnak nevezte az elmúlt hetek történéseit. Ezek szerinte aláásták a vallási közösségek közötti kölcsönös bizalmat, amely pedig éppen az EU-tagok kiemelt törekvése. Az államtitkár szerint el kell utasítani az erőszak minden formáját, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez utóbbiaknak összeegyeztethetőknek kell lenniük a vallásszabadsággal – tette hozzá Winkler. A tanács képviselője a külképviseletek elleni támadásokra utalva szólt arról is, hogy az EU elvárja a „felelős kormányoktól”, hogy teljesítsék nemzetközi jogi kötelezettségeiket. Winkler azt mondta, tovább kell fejleszteni a párbeszédet az iszlám világgal.
Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, tiszteletben kell tartani a muszlimok érzékenységét és ahhoz való jogukat, hogy elégedetlenségüket békés tiltakozással ki is fejezzék. José Manuel Barroso „mély tiszteletét fejezte ki” az iszlám civilizáció és annak az európai kultúrához való hozzájárulása iránt. Elítélte ugyanakkor a szerinte az iszlám többség is által sem támogatott erőszakos kisebbség reakcióit. Barroso ironikusnak nevezte, hogy olyan külképviseleteket támadtak a tüntetők, amelyek éppen az ezen országokban élők megsegítésén munkálkodnak. Az elnök kifejezte a bizottság szolidaritását Dániával.
„Európai társadalmunk az egyén életének és szabadságának tiszteletén, a férfi és nő közötti egyenlőségen, a szólásszabadságon és a politika és a vallás világos elválasztásán alapszik” – fogalmazott Barroso. A bizottság elnöke hozzátette: „a szólásszabadság nem vita tárgya”. Barroso szerint azonban a szólásszabadságnak is vannak a tagállamok jogrendszerei által meghatározott határai. Az elnök szerint a szólásszabadsághoz hasonlóan a vallásszabadság sem képezheti vita tárgyát.
Hans-Gert Pöttering (néppárti, német) szerint meg kell védeni a sajtószabadságot, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a vallásosok érzelmeit is. A frakcióvezető szerint a véleménynyilvánításnak nem lehet eszköze az erőszak. Pöttering szerint az erőszakos megmozdulásokat olyan rezsimek támogatták, amelyek elutasítják a szólásszabadságot és elnyomják lakosságukat.
A korábbi dán miniszterelnök Poul Nyrup Rasmussen (szocialista, dán) azt mondta, sokként érte a megtámadott emberek, felgyújtott nagykövetségek, égő zászlók látványa. „Ez szomorú, hiszen történelmünk a tolerancián, a szolidaritáson és a fejlődésen alapul. Harcoltunk az igazságért, és a békés együttélésért Palesztinában. Az erőszakot meg kell állítani” – fogalmazott Rasmussen. A képviselő szerint nem képzelhető el kompromisszum a vallás- és a szólásszabadság kérdésében. Rasmussen ugyanakkor felelőtlennek, és az iszlám vallás iránt érzéketlennek nevezte a karikatúrák leközlését.
Karin Riis-Jorgensen (liberális, dán) szerint az alapvető üzenet, hogy meg kell védeni a szólásszabadságot Európában, de Kabulban és Teheránban is. A képviselő úgy vélte, a párbeszéd helyét most az erőszakos tüntetések, támadások, zászlóégetések vették át. A karikatúrákon való felháborodás nem lehet ok az erőszakra, a sajtószabadságot pedig minden vallás követőjének tiszteletben kell tartania – mondta Riis-Jorgensen.
Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) szerint a politikusoknak nem kellene megmondaniuk a sajtónak, mik a szólásszabadság határai. A frakióvezető azt mondta, az újságoknak joguk volt leközölni a karikatúrákat. Francis Wurtz (GUE, francia) úgy vélte, a szólásszabadság a demokrácia alapvető ismérve, Európának pedig „hidakat kell építenie a civilizációk között” Jens-Peter Bonde (IND/DEM, dán) szerint minden szerkesztőnek globális felelősséggel kell dolgoznia. Brian Crowley (UEN, ír) túlzónak találta a média figyelmét egy erőszakos kisebbség iránt.
