Összbírói értekezleten összegezte a tavalyi év ítélkezési tapasztalatait a Szegedi Ítélőtábla. A tanácskozáson részt vett dr. Lomnici Zoltán. Az OIT és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a Szegedi Ítélőtábla kiválóan látja el feladatát, munkájával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy felgyorsult a hátralékos ügyek elintézése.

Úgy fogalmazott: a táblabíróságnak is köszönhető, hogy Csongrád megye székhelye 2006-ra a dél-alföldi régió igazságszolgáltatási központjává vált.

Az elnök elmondta: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nagy hangsúlyt fektet arra, hogy harmonikus együttműködést építsen ki a sajtóval, az igazságszolgáltatás és a média kapcsolatát a kiegyensúlyozottság jellemezze. Dr. Lomnici Zoltán úgy vélekedett: közös etikai kódexben kellene szabályozni a bíróságok és a média viszonyát.

Az OIT és az LB elnöke külön szólt a bíróságok épületének akadály-mentesítéséről.

Évek óta kérünk pénzt e munkálatokra a költségvetéstől, de eddig még nem kaptunk. Ennek ellenére saját erőforrásainkból az intézményeink mintegy harminc százalékában már megoldottuk az akadály-mentesítést. Ám a teljes kiépítettséghez anyagi támogatásra lenne szüksége a bíróságoknak” – mondta dr. Lomnici Zoltán.

Dr. Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke a sajtótájékoztatón a táblabíróság munkájáról szólva kiemelte: a Szegedi Ítélőtábla ma már úgy működik, mintha 1950-ben meg sem szűnt volna, munkáját korszerűen felszerelt székházban végezheti, az ügyek befejezése lépést tart az ügyérkezéssel, tavaly a táblabírósághoz érkezett mintegy 1500 ügy döntő hányadát lezárta a táblabíróság.

A Szegedi Ítélőtábla munkájáról

A Szegedi Ítélőtáblán – amely 2003. július 1-én kezdte meg ítélkezési munkáját – 2005-ben 21 bíró és 41 igazságügyi alkalmazott dolgozott. Az elmúlt évben jelentősen megváltoztak a munkavégzés feltételei, ugyanis 2005 tavaszán a Szegedi Ítélőtábla beköltözhetett új székházába Szegeden, a Sóhordó utca 5. szám alatti épületbe, amelyet ünnepélyes külsőségek közepette május 13-án adtak át.
Az elmúlt esztendőben megváltoztak a táblabíróság illetékességi területére vonatkozó szabályok is. A Szegedi Ítélőtábla létrehozásakor, majd 2004-ben is a Csongrád, a Békés, a Bács-Kiskun, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyében első fokon elbírált, fellebbezett ügyekben mondott ki jogerős ítéletet. 2005-ben, mivel megkezdte működését a Debreceni Ítélőtábla, már csak három megye – Csongrád, Békés és Bács-Kiskun – fellebbezett ügyeiben járt el a Szegedi Ítélőtábla.

Gazdálkodás, pénzügyek

Az ítélőtábla gazdálkodása minden szempontból megfelelt az előírásoknak, a táblabíróság működéséhez mind a tárgyi, mind a technikai feltételek biztosítottak voltak. 2005-ben a Szegedi Ítélőtábla módosított költségvetését 1 milliárd 97 millió forintban állapították meg. Ennek az összegnek egyik felét, mintegy 542 millió forintot a székházberuházás kapcsán használt fel a táblabíróság, míg a bíróság működésére 562 millió forintot költött. 2006-ban a Szegedi Ítélőtábla 559 millió forintból gazdálkodhat.

A Szegedi Ítélőtábla vagyonkezelésében lévő, Szeged, Széchenyi tér 7. szám alatti, a Takarékpénztár-palotában található ingatlanrész értékesítésével kapcsolatos eljárás is befejeződött 2005-ben. Az ingatlanrészt 143,5 millió forintos áron értékesítette a Szegedi Ítélőtábla. A bevételt az Országos Igazságszolgáltatás Tanács (OIT) határozatának megfelelően használták fel – 120 millió forintot a Csongrádi Városi Bíróság épület-beruházására, 10 millió forintot a szegedi, Széchenyi téri Igazságügyi palota épületére, míg 13,5 millió forintot az ítélőtábla épületére költöttek.

Ügyforgalmi adatok

A Szegedi Ítélőtáblán 2004 végén 278 ügy maradt folyamatban. Ebből 59 büntető, 94 polgári, míg 125 gazdasági ügy volt.
2005-ben összesen 1524 ügy érkezett a táblabíróságra, amelyből 498 büntető, 496 polgári, 530 pedig gazdasági ügy volt.
2005-ben összesen 1587 ügyet fejezett be a Szegedi Ítélőtábla, ami – tekintetbe véve a 2004 végén folyamatba maradt és a 2005-ben érkezett ügyeket, az ügyek 88,07 százaléka. Ebből 517 büntető, 505 polgári, 565 gazdasági ügy volt. A 2005 végén folyamatban maradt ügyek száma: 215 – 40 büntető, 85 polgári és 90 gazdasági ügy.

Civilisztikai ügyek

A polgári kollégiumhoz 2005-ben 249-el kevesebb ügy érkezett, mint 2004-ben, amelynek oka a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területének csökkenése. Ugyanakkor megállapítható, hogy az illetékességi területen maradt három megyéből a II. fokú elbírálásra felterjesztett ügyek mennyisége oly nagymértékben növekedett, hogy egy további megye ügyérkezésének felel meg.

A befejezett ügyeket tekintve megyék szerinti megoszlás a következő:

  • 176 polgári és 191 gazdasági (Csongrád megye)
  • 209 polgári és 211 gazdasági (Bács-Kiskun megye)
  • 92 polgári és 121 gazdasági (Békés megye)

Emellett elbírált a polgári kollégium több, más megyéből érkezett ügyet is.

Büntető ügyek

A büntető kollégiumhoz 2005-ben az illetékességi területéhez tartozó három megyéből 470 ügy érkezett, míg az év elején 28 ügyet kapott még Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből is a Szegedi Ítélőtábla.

A büntető kollégium 2005-ben 186 Csongrád, 181 Bács-Kiskun és 96 Békés megyei ügyet fejezett be.
A beérkezett ügyek (498) a 2004. évinek (715) 69,65 százalékát teszik ki. A befejezett ügyek száma 517, ami a 2004. évinek (751) 68,84 százaléka.

A befejezett peres ügyek 60,41 százaléka élet, testi épség elleni bűncselekmény miatt indult, az összes ügy több mint egy harmadának emberölés volt a tárgya. Ki kell még emelni az emberrablás, emberkereskedelem (2,14 százalék), a súlyosabban minősülő – ezért 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – nemi erkölcs elleni bűncselekményeket (10,64 százalék), a hivatali bűncselekményeket (5,59 százalék), a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket (7,7 százalék), valamint a kábítószerrel visszaélések arányát (4,26 százalék).

Érdekesség, hogy a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiuma tavaly összesen 728 év szabadságvesztés büntetést szabott ki, emellett született 3 életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést kimondó ítélet is, amelyből két vádlott minimum 30, míg egy minimum 40 év letöltése után szabadulhat.

Összesen 148 vádlottat talált bűnösnek a táblabíróság, közülük 124 volt a férfi és 24 a női vádlott. A vádlottak 40,54 százaléka esetében helybenhagyta az ítélőtábla az I. fokon meghozott döntést, 17,57 százalékánál enyhébb, míg 16,89 százalékánál súlyosabb ítélet született. A vádlottak 6,67 százalékának ítéletét hatályon kívül helyezte a táblabíróság.