Az Alkotmánybíróság e héten elutasította a Munkavállalói Résztulajdonosi Program­ról szóló törvény egyes részeit, a 2006. évi költségvetési törvény egyik rendelkezését, az egyes szakellátások beutalási rendjét, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény több szövegrészét, valamint a Büntető tör­vénykönyvnek a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára és a fo­gyasztók megtévesztésére vonatkozó szabályait támadó indítványokat.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény
33/B/1999. AB határozat

Az Alkotmánybíróság március 27-én hozott határozatában elutasította a Munkavál­lalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 2. § (3) bekezdés utolsó mondata, 3. § (3) bekezdés második mondata, 3. § (4) bekezdése, 5. §-a (1) be­kezdésében a második mondatnak a „valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát” szövegrésze, 8. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 14. § (3) és (6) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 18. § (6) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész alkotmányellenes­ségének megállapítására irányuló indítványt. Megszüntették az eljárást törvény 16. § (4) bekezdése és 18. § (5) bekezdésében az „ideig és” szövegrész alkotmányellenessé­gének megállapításával kapcsolatban. Ugyancsak megszüntették az eljárást a szám­viteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvve­zetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése, valamint 7. számú melléklete Források (passzívák) C) Eredmény sora alkotmányosságát támadó indítvány tárgyában is.

Az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés
1197/B/1997. AB határozat

Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja alkotmá­nyosságát vitató indít­ványt. Az érintett rendelkezés kimondja: „A közoktatási fela­datot ellátó intéz­ményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-okta­tásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbi­eknek a teljes gyer­mek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglal­koztatott pedagó­guslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont sze­rinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.” A testüket indokolásában megállapította, hogy az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés nem önkényes.

Egyes szakellátások beutalási rendje
331/B/1998. AB határozat

Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátá­sairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 23. § d), e) és h) pontja, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgál­tatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékleté­nek 3., 4. és 5. pontja alkot­mányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A testület szerint nem el­lentétes az alkotmány 17. §-ban meg­határozott államcéllal, ha a szabályozás orvos­szakmai, gazdaságossági, illetve finan­szírozási szempontok miatt egyes szakellátá­sok igénybevételét beutalóhoz köti. Az indokolás rámutat: az egés­zségügyi ellátásért az általánostól eltérően fizetendő térí­tésre való kötelezés a társa­dalmi szolidaritásra épülő biztosítási rendszer elvi alapjai­nak megfelelő, célszerű rendelkezés, ennek foly­tán a térítési díj fizetésének rendsze­rétől való eltérés sem te­kinthető önkényes­nek. Az Alkotmánybíróság ezért nem te­kinti alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó a beutalási rendtől való eltérés esetére a felmerült költségek részleges megfizetését írja elő.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
661/B/1997. AB határozat

Az Alkotmánybíróság március 28-án elutasította a köztisztvi­selők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. § (5) bekezdés b) pontja „áthelye­zés esetén” és „1992. jú­lius 1-jéig” szövegrésze alkotmányellenességének megállapí­tására és megsemmisíté­sére irányuló indítványt. A testület megszüntette az eljárást a törvény 19. § (3) be­kezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indít­vány tárgyában. Az alkotmánybírák a törvény 19. § (5) bekezdés b) pontjának alkot­mányosságával össze­függésben megállapították, hogy a kifogásolt rendelkezés tar­talma világos és érthető, az „áthelyezés esetén” és „1992. július 1-jéig” szövegrészek nem teszik a norma cím­zettjei számára értelmezhetetlenné és kiszámíthatatlanná a szabály alkalmazását.

A rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette
334/B/2004. AB határozat

Az Alkotmánybíróság március 28-án aláírt határozatában elutasította a Büntető tör­vénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 292. §-a, 293. §-a, 294. §-a és 296/A. §-a al­kotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló in­dítványt. Az indítványozó szerint alkotmányellenesek a Btk. azon szabályai, amelyek a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettét (292-294. §) és a fo­gyasztók megtévesztésének vétségét (296/A. §) büntetni rendelik. Szerinte a tisztes­ségtelen piaci résztvevőket a természetes piaci mechanizmusok kiszűrik, így nincs szükség büntetőjogi védelemre. Az alkotmánybí­rák nem osztották a véleményt. A határozat indokolása szerint az érintett rendelkezések olyan magatartásokat hiva­tottak büntetni, amelyekkel szem­ben nem nyújt kellő védelmet a büntetőjogon kívül rendelke­zésre álló egyéb jogi eszközök igénybe vétele. Az indít­ványozó által alkot­mányelle­nesnek vélt tényállásokban foglalt büntető rendelkezése­ken keresztül az állam első­sorban a fogyasztókat védi. E védelmet azonban csak részben valósítja meg a bünte­tőjog eszközeivel. A Btk. támadott rendelkezéseiben meghatározott magatar­tások társadalomra veszélyességének fokát el nem érő cse­lekmények elkövetőit igaz­gatási, valamint szabálysértési szabályok szerint vonják felelősségre, s természetesen a pol­gári jogi eszközök is az érintettek rendelkezésére állnak.