Az Alkotmánybíróság elutasította az ingatlan-nyilvántartási törvény egyes részeit, a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény egyik rendelkezését, az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vagyontárgyakra utólag esedékessé váló vámfizetési kötelezettség szabályozását, a keresőképessé nyilvánítás miatti panasz eljárási rendjét és a büntetőeljárási törvény egyik rendelkezését támadó indítványokat.
Jogi képviselet a földhivatali eljárásban
873/B/2005. AB határozat
Az Alkotmánybíróság április 3-án hozott határozatában elutasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (2) bekezdésének alkotmányosságát vitató indítványt. Az indítványozó kifogásolta, hogy a földhivatali eljárásban az ügyfél nem dönthet szabadon arról, igényel-e jogi képviseletet, egyben annak ellenére terhelik a jogi képviselettel járó költségek, hogy a földhivatal eljárásáért illetéket kell fizetni. Az indítványozó azt követően is fenntartotta indítványát, hogy az Alkotmánybíróság tájékoztatta őt a támadott rendelkezés módosításáról. A határozat emlékeztetett: a bíróságok előtti kötelező jogi képviselet intézményével már számos alkotmánybírósági határozat foglalkozott, és azt nem találta alkotmányellenesnek.
A könyvvizsgálók szakmai gyakorlata
864/B/1998. AB határozat
Az Alkotmánybíróság április 3-án elutasította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 5. § e) pontját támadó indítványt. Az indítványozó szerint az érintett rendelkezés a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat egyoldalúan, visszaható hatállyal és kellő felkészülési időt nem biztosítva változtatta meg. Az alkotmánybírák nem osztották ezt az álláspontot. A határozat indokolása rámutatott: az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint a „kellő idő” mértékének meghatározása a jogalkotó felelőssége; a jogszabály alkotmányellenessége csak a felkészülési idő jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető hiánya miatt állapítható meg. A testület azt is megállapította, hogy a támadott rendelkezés a hatálybalépésekor nem állapított meg a törvény kihirdetését megelőző időre kötelezettséget, és nem nyilvánított valamely magatartást jogellenessé, hanem a törvény hatálybalépését (1997. július 25-ét) követően megalakítandó – addig nem is létezett – kamara tagságához szükséges szakmai gyakorlat feltételeit állapította meg.
Az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vagyontárgyak
1405/B/1997. AB határozat
Az Alkotmánybíróság április 3-án elutasította a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 73. § (3) és (4) bekezdése és 78. § (2) bekezdése, valamint a törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III.25.) PM rendelet 38/B. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszt. Megszüntették eljárást a vámtörvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 131. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában, továbbá a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III.25.) PM rendelet, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában. A testület az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vagyontárgyakra utólag esedékessé váló vámfizetési kötelezettség szabályozásával kapcsolatban megállapította, hogy az indítványokkal támadott jogszabályok hatályukat vesztették. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok utólagos vizsgálata tartozik.
A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatti panasz
622/B/2002. AB határozat
Az Alkotmánybíróság április 3-án elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (1) bekezdését támadó indítványt. Az indítványozó a törvény azon rendelkezését kifogásolta, amely a táppénzhez kapcsolódóan a keresőképessé nyilvánítást szabályozza. Az érintett szabály szerint a biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályba foglalt orvosi bizottsághoz, a bizottság döntése ellen azonban jogorvoslatnak nincs helye. Az indítványozó szerint a jogorvoslatot kizáró rendelkezés alkotmányellenes, ráadásul „egy bizottság döntése nem lehet végleges olyan ügyben, amely egyes személyek súlyos anyagi és erkölcsi jogosultságát érinti”. Az alkotmánybírák döntése szerint viszont a támadott rendelkezés nem sérti a jogorvoslati jogot, hiszen az nem a jogorvoslat kizárásáról, hanem ellenkezőleg: a jogorvoslat biztosításáról rendelkezik.
Felülvizsgálat a büntetőeljárási törvényben
606/B/2004. AB határozat
Az Alkotmánybíróság április 4-én elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 603. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó ügyvéd szabadságvesztés büntetését töltő ügyfele ügye kapcsán fordult az Alkotmánybírósághoz. Előadta, hogy az általa a szabályoknak megfelelően, az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz időben benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság nem a régi Be., hanem a Be. szabályai szerint bírálta el, az indítvány ugyanis ez utóbbi hatályba lépése után érkezett meg a Legfelsőbb Bíróságra. Szerinte a kérelem szabályszerű benyújtását követően a kérelmezőnek nincs lehetősége arra, hogy kérelme sorsának alakulását figyelemmel kísérje. Az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta az indítványt. A hivatkozott szabály úgy rendelkezik, hogy azt a felülvizsgálati eljárást lehet a régi Be. alapján lefolytatni, mellyel kapcsolatban a kérelem a Be. hatályba lépése előtt megérkezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Az alkotmánybírák több határozatukban állást foglaltak már arról, hogy „a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő rendelkezés”, ezért nem tartozik azon jogorvoslatok körébe, melyek biztosítása az alkotmányból fakadóan az állam kötelezettsége.
