Az Alkotmánybíróság elutasította az ingatlan-nyilvántartási törvény egyes részeit, a könyvvizsgálói tevé­kenységről szóló törvény egyik rendelkezését, az ide­iglenes be­hozatali eljárásban vámkezelt vagyontárgyakra utólag esedékessé váló vámfizetési kötelezettség szabá­lyozását, a keresőképessé nyilvánítás miatti panasz eljárási rend­jét és a büntetőeljárási törvény egyik rendelkezését támadó indítványo­kat.

Jogi képviselet a földhivatali eljárásban
873/B/2005. AB határozat

Az Alkotmánybíróság április 3-án hozott határozatában elutasította az ingatlan-nyil­vántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (2) bekezdésének alkotmányosságát vitató indítványt. Az indítványozó kifogásolta, hogy a földhivatali eljárásban az ügy­fél nem dönthet szabadon arról, igényel-e jogi képviseletet, egyben annak ellenére terhelik a jogi képvise­lettel járó költségek, hogy a földhivatal eljárásáért illetéket kell fizetni. Az indítványozó azt követően is fenntar­totta indítványát, hogy az Alkot­mánybíróság tájékoztatta őt a támadott rendelkezés módosításáról. A határozat em­lékeztetett: a bírósá­gok előtti kötelező jogi képviselet intézményével már számos al­kotmánybírósági határozat foglalko­zott, és azt nem találta alkotmányellenesnek.

A könyvvizsgálók szakmai gyakorlata
864/B/1998. AB határozat

Az Alkotmánybíróság április 3-án elutasította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 5. § e) pontját támadó indítványt. Az indítványozó szerint az érintett rendelkezés a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat egyoldalúan, visszaható hatállyal és kellő felkészü­lési időt nem biztosítva változtatta meg. Az alkotmánybírák nem osztották ezt az álláspontot. A határozat indokolása rámutatott: az Alkotmánybíróság kialakult gya­korlata szerint a „kellő idő” mértékének meghatározása a jogalkotó felelőssége; a jog­szabály alkot­mányellenessége csak a felkészülési idő jogbiztonságot súlyosan veszé­lyeztető hiá­nya miatt állapítható meg. A testület azt is megállapította, hogy a táma­dott rendelke­zés a hatálybalépésekor nem állapított meg a törvény kihirdetését meg­előző időre kötelezettséget, és nem nyilvánított valamely magatartást jogellenessé, hanem a tör­vény hatálybalépését (1997. július 25-ét) követően megalakítandó – addig nem is lé­tezett – kamara tagságához szükséges szakmai gyakorlat feltételeit állapí­totta meg.

Az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vagyontárgyak
1405/B/1997. AB határozat

Az Alkotmánybíróság április 3-án elutasította a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 73. § (3) és (4) bekezdése és 78. § (2) be­kezdése, valamint a törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III.25.) PM rendelet 38/B. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megálla­pítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszt. Megszüntették eljárást a vámtörvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 131. § (3) bekezdése alkot­mányellenességének megállapítására irányuló in­dítvány tárgyá­ban, továbbá a vám­törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III.25.) PM rendelet, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvény egésze alkotmányel­lenességének megállapítására irányuló indít­ványok tárgyában. A testület az ideigle­nes behozatali eljárásban vámkezelt vagyon­tárgyakra utólag esedé­kessé váló vámfi­zetési kötelezettség szabályozásával kapcso­latban megállapította, hogy az indítvá­nyokkal támadott jogszabályok hatályukat vesztették. Az Alkot­mánybíróság hatás­körébe főszabályként csak hatályos jogsza­bályok utólagos vizs­gálata tartozik.

A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatti panasz
622/B/2002. AB határozat

Az Alkotmánybíróság április 3-án elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásai­ról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (1) bekezdését támadó indítványt. Az indít­ványozó a törvény azon rendelkezését kifogásolta, amely a táppénzhez kapcsoló­dóan a keresőképessé nyilvánítást szabá­lyozza. Az érintett sza­bály szerint a biztosí­tott keresőképessé nyilvánítása miatt pa­nasszal fordulhat a kü­lön jogszabályba fog­lalt orvosi bizottsághoz, a bizottság dön­tése ellen azonban jog­orvoslatnak nincs he­lye. Az indítványozó szerint a jogorvosla­tot kizáró rendelkezés alkotmányellenes, ráadásul „egy bizottság döntése nem lehet végleges olyan ügyben, amely egyes sze­mélyek súlyos anyagi és erkölcsi jogosultsá­gát érinti”. Az alkot­mánybírák döntése szerint viszont a támadott rendelkezés nem sérti a jogorvoslati jogot, hiszen az nem a jogorvoslat kizárásáról, hanem el­lenkezőleg: a jogor­voslat biztosításáról ren­delkezik.

Felülvizsgálat a büntetőeljárási törvényben
606/B/2004. AB határozat

Az Alkotmánybíróság április 4-én elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 603. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irá­nyuló indítványt. Az indítványozó ügyvéd szabadságvesztés büntetését töltő ügyfele ügye kapcsán fordult az Alkotmánybírósághoz. Előadta, hogy az általa a szabályok­nak megfelelően, az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz időben benyújtott felülvizs­gálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság nem a régi Be., hanem a Be. szabályai szerint bírálta el, az indítvány ugyanis ez utóbbi hatályba lépése után érkezett meg a Legfel­sőbb Bíróságra. Szerinte a kérelem szabályszerű benyújtását követően a kérelmező­nek nincs lehető­sége arra, hogy kérelme sorsának alakulását fi­gyelemmel kísérje. Az Alkotmánybíró­ság megalapozatlannak találta az indítványt. A hivatkozott szabály úgy rendel­kezik, hogy azt a felülvizsgálati eljá­rást lehet a régi Be. alapján lefolytatni, mellyel kapcsolatban a kérelem a Be. hatályba lépése előtt megér­kezett a Legfelsőbb Bíróság­hoz. Az alkotmánybírák több határo­zatukban állást fog­laltak már arról, hogy „a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, az alkotmányosan megkövetelt rendes jog­orvoslaton túlmenő rendelkezés”, ezért nem tartozik azon jogorvoslatok körébe, melyek biztosítása az alkotmányból fakadóan az állam kötele­zettsége.