Az Országgyűlés június 19-én Lenkovics Barnabást az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Takács Albertet általános helyettesének választotta, és újraválasztotta Kaltenbach Jenőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát.
Az adatvédelmi biztosi posztra jelölt Maczonkai Mihály nem kapta meg a szükséges számú szavazatot.
Mádl Ferenc az országgyűlési biztosok választását követően nagy eredménynek nevezte, hogy három ombudsman megkapta a képviselők kétharmadának igen szavazatát, ahhoz képest, hogy korábban a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a jelöltekről. “Szomorúnak tartom, nem is értem, nem kaptam még magyarázatot rá, hogy miért szavazták le az adatvédelmi posztra jelöltet, aki komoly személyisége a magyar jogtudománynak, nemzetközi elismertségnek örvend, és vitathatatlan a társadalmi problémák iránti érzékenysége” – mondta akkor a köztársasági elnök.
Az elnök jelezte: a törvény előírja, hogy ha nem sikerül az első választás, harminc napon belül új javaslatot kell tenni, de arról nem rendelkezik, hogy szavazni mikor kell. Megítélése szerint az őszi parlamenti ülésszakon, szeptemberben lehet szavazni az adatvédelmi biztos személyéről.
Érdekesség, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese az adatvédelmi biztos helyettesíthetőségének kérdésében eltérő jogi álláspontot képvisel.
Lenkovics Barnabás nyilatkozatai szerint az adatvédelmi biztos feladatait magához vonhatja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Takács Albert álláspontja szerint viszont a helyettesítés intézménye valamely biztos akadályoztatásakor léphet életbe, ám a betöltetlen poszt esetében erről nem lehet szó.
Az országgyűlési biztosokról szóló törvény szerint akadályoztatása esetén bármely szakombudsman feladatait az általános biztos, vagy annak helyettese veszi át.
