A külügyminiszterek találkozóján megegyezés született arról, hogy az EU alapszerződés új céldátuma 2009, melyet lehetőleg nem Alkotmánynak kell nevezni. A tagállamok azonban, nem támogatták az Európai Bizottság javaslata

A Bécsben tartott ülés után az osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „a viharfelhők lassan eltűnnek az égről”. Ursula Plassnik kifejtette: mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy legkésőbb 2009-re meg kell állapodnunk az alapszerződés változásairól. Az osztrák elnökség szerint a 2007. első felében esedékes német elnökség máris jelezte, hogy javaslatokat kíván tenni a változtatásokra. Plassnik szerint a tárgyalások újra megindultak az EU jövőjéről.

A 2007-2009-es következő időszak teendőit várhatóan rögzítik majd a júniusi EU csúcson is.

A találkozón a tagállamok támogatták, hogy a ratifikáció érdekében az alapszerződést ne Alkotmánynak nevezzék, mert Franciaországban és Hollandiában nehézségekbe ütközne annak elfogadása. Ugyanakkor Németország, amely az alapszerződés egyik legnagyobb támogatója már jelezte: nem tárgyalja újra a szöveget. Franciaország és Hollandia azonban várhatóan nem elégszik meg a névváltoztatással.

A találkozón került sor annak a bizottsági javaslatnak a bemutatására, amely szerint a tagállamok jövőre, a Római Szerződés 50. évfordulójára nyilatkozatban rögzítették volna az EU értékeit és céljait. A javaslat célja az alkotmányos válság feloldása lett volna, ám a tagállamok nem lelkesedtek az ötletért. “A legtöbb tagállamot nem érdekli egy semmitmondó nyilatkozat arról, hogy mennyire szeretjük az EU-t” – nyilatkozta egy diplomata.

A Bizottság másik javaslata, amely az igazság- és büntetőügyi kérdések EU szintre emelését javasolta szintén elbukott Klosterneuburgban.