A piacgazdaság körülményei között a sokszor kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók érdekeit és jogait világos szabályoknak és hatékonyan működő intézményeknek kell védeniük. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a globális gazdasági együttműködés új veszélyforrások felbukkanásával is járt, s ez tovább növeli a fogyasztóvédelmi garanciák fontosságát.
Az információszabadság révén a kiszolgáltatottság elsősorban azáltal csökkenthető, hogy a fogyasztók érdekeit érintő ügyekben a nyilvánosságot a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni. Ez nemcsak fegyver a piaci helyzetükkel visszaélő termelőkkel és szolgáltatókkal szemben, de egyben érdeke a tisztességes piaci szereplőknek. A közérdekű adatok nyilvánossága hozzájárul a fogyasztói jogok érvényesüléséhez, elősegíti a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülését, a fogyasztóvédelmi hatóságok tevékenységének átláthatóságát, azaz az ellenőrök ellenőrzését. A nagyobb nyilvánosság eredményesebbé teszi a civil szervezetek tevékenységét.
Dr. Péterfalvi Attila, mint az információszabadság biztosa az elmúlt években több, a fogyasztói jogokat érintő beadvány kapcsán járt el. Vizsgálta – többek között – a hatósági bírságok, az élelmiszerek minőségellenőrzésének nyilvánosságával, pl. nem megfelelő minőségű szaloncukorral, paprikával kapcsolatban felmerült panaszokat.
Véleménye szerint szerint érzékelhetően felerősödött a közvélemény, a szakmai szervezetek aggodalma a fogyasztói érdekvédelmet, élelmiszerbiztonságot illetően. Nyilvánvalóvá vált továbbá az is, hogy az egyes hatóságok eljárása az információk nyilvánossága szempontjából eltérő. Ezért hivatalból vizsgálatot indított annak feltárására, miként biztosítható a fogyasztók jogait érintő ügyek egységesebb szabályozása és nagyobb nyilvánossága. Ennek első lépéseként az Adatvédelmi Biztos Hivatala „Fogyasztóvédelem és nyilvánosság” címmel szakmai tanácskozást szervezett a fogyasztóvédelmi hatóságok, minisztériumok, civil szervezetek, a sajtó képviselői részvételével.
A vizsgálat lezárását követően Dr. Péterfalvi Attila a tapasztalatait összegező ajánlást adott ki, mely számos a fogyasztóvédelmi hatóságoknak és a jogalkotónak címzett javaslatot fogalmaz meg.
Az ajánlás leszögezi: fogyasztóvédelmet szabályozó jogszabályok régóta tartalmazzák a fogyasztók ún. tájékoztatáshoz való jogát. Ez mindenekelőtt a gyártók és szolgáltatók számára ír elő kötelezettséget, és az áruk, szolgáltatások jellegzetességeire, árucímkén feltüntetendő adatokra, másrészt meghatározott veszély, kockázat esetén a fogyasztók figyelmének felhívására vonatkozik. A fogyasztók érdekeinek és jogainak hatékony védelméhez azonban ez nem elegendő, és az információszabadság ennél sokkal többet jelent. Legfőképpen azt, hogy a fogyasztóvédelmi ügyekben eljáró hatóságok eljárása, a tevékenységük során keletkezett adatok, információk is megismerhetőek.
Ma Magyarországon megannyi, hatáskörét és illetékességét tekintve különböző hatóság rendelkezik fogyasztóvédelmi feladatokkal: a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés rendszere meglehetősen széttagolt.
A vizsgálat abból indult ki, hogy az Alkotmány, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezései széles körben biztosítják az állam működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát.
Az ajánlás megállapította, hogy az egyes fogyasztóvédelmi hatóságokra vonatkozó jogszabályok gyakran eltérnek az Avtv. rendelkezéseitől, ellentmondanak egymásnak, a jogszabályok egy része pedig indokolatlanul korlátozza a nyilvánosságot. Részben ennek tudható be a fogyasztóvédelmi hatóságok bizonytalansága és időnkénti túlzott óvatossága a fogyasztóvédelemmel összefüggő közérdekű adatok kezelése során.
Az ajánlás javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítására, a fogyasztóvédelemmel összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételének előírására és felhívja az érintett hatóságokat, hogy a jogszabályok felülvizsgálatáig is minél szélesebb körben éljenek a nyilvánosság eszközével.
