A múlt évihez hasonló csata várható a pártok között a hiányzó alkotmánybírói helyek betöltéséről. A megoldást ismét az AB működésképtelensége kényszerítheti ki.

A tizenegy tagú testületből egyelőre csak a június végén távozott Bagi István hiányzik, hiába kérte azonban a pártokat Szili Katalin házelnök az üres posztról való egyeztetésre, kormánypárti és ellenzéki forrásaink sem látnak esélyt a létszámhiány idei megoldására. A gond igazából csak 2007 tavaszán jelentkezhet, amikor újabb két alkotmánybíró távozik, ezzel ugyanis megismétlődhet a tavalyi helyzet, amikor a frakciók megállapodás-képtelensége miatt fél évig működőképessége határán, nyolc fővel végezte munkáját a testület.
A posztokra akkor végül egy olyan egyenlőség-alapú alku nyomán sikerült jelöltet választani, amely szerint a hiányzó három helyből egyre a kormányoldal, egyre az ellenzék ajánlott jelöltet, egy bírát pedig konszenzusos jelöltkéntként választottak meg.

Most is hasonló lehet a megoldás, azzal a különbséggel, hogy Erdei Árpád és Kiss László után nem sokkal jövőre Harmathy Attila megbízása is lejár, így bár mindenképp választási kényszer terheli a pártokat, pont “alkusítható” számú jelöltben kell megegyezniük. Ez azért szerencsés, mert saját választottja elfogadtatásáért cserébe rendszerint mindkét oldal hajlandó a másikkal szembeni engedményre. (A Fidesz tavaly például rábólintott az SZDSZ által javasolt Bragyova Andrásra, cserébe a kormánypártok annak ellenére megszavazták a Fidesz jelöltjét, Kovács Pétert, hogy a jogászprofesszor rokonságban áll Áder Jánossal.)

A szóba jöhető személyek között kormánypárti forrásaink szerint ismét előkerülhetnek a korábban elutasított nevek, Hack Péteré, Halmai Gáboré vagy Majtényi Lászlóé. A Fidesz azonban, nem veti fel többé “örökös jelöltje” Pokol Béla nevét, mivel az alkotmányjogász a közelmúltban jelezte, nem kér többet a mindig kormánypárti elutasítással járó megtiszteltetésből.

Annak érdekében, hogy az alkotmánybíró-jelölést ne kísérjék a tavalyihoz hasonló játszmák és botrányok, Holló András, az AB volt elnöke már tavaly kezdeményezte, hogy a kiválasztást tegyék többcsatornássá. Eszerint a saját érdekeiket néző pártok helyett független szakértők javasolhatnának tagokat a testületbe.

Bár az alkotmánymódosítást igénylő javaslat eddig semmilyen szinten nem talált meghallgatásra, kedden Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is megismételte a felvetést – azzal az aktuális kiegészítéssel, hogy az alkotmánybírák mellett a legfőbb ügyész jelölésébe is célszerű volna legalább véleményezési szinten bevonni a szakmai – jelen esetben az ügyészi – szervezetet.

Az ötlettel a megkérdezett alkotmányjogászok is egyetértenek. Szikinger István és Halmai Gábor egyformán úgy véli: nonszensz, hogy fontos szakmai és közjogi tisztségek a pártok politikai érdekeitől függjenek.

A szakmai szervezetek bevonása Halmai szerint a hétfői legfőbb ügyész-választás tapasztalata alapján is szerencsés lenne, mert egy szakmailag támogatott jelöltre a pártok nehezebben mondhatnának nemet.