A júliusban elfogadott adócsomagból váratlanul kivették, az ősszel azonban mégis a parlament elé kerülhet az adóamnesztiáról szóló törvényjavaslat. A jogszabálytervezet elfogadása után a magánszemélyek és a cégek egyaránt tízszázalékos adóval hozhatják haza külföldön felhalmozott tőkéjüket. Becslések szerint száz-százötven milliárd forint körüli összegről lehet szó.

Elkészült az adóamnesztia-törvény új előterjesztése. A jogszabálytervezet, amely jelenleg az Igazságügyi Minisztérium előtt fekszik, az ősszel kerülhet az Országgyűlés elé. A javaslat szerint a magánszemélyek és a vállalatok tízszázalékos egyszeri adóteher megfizetése mellett büntetlenül hazahozhatnák külföldön felhalmozott (odamenekített) tőkéjüket. Ráadásul úgy, hogy a magánszemély vagy vállalat kiléte ismeretlen maradna az adóhatóság előtt, az érintetteknek tehát nem kellene azzal számolniuk, hogy az APEH rájuk száll, és további vizsgálatokat tart náluk.

Technikailag ezt úgy lehetne megvalósítani – áll az előterjesztésben –, hogy a pénz hazahozatalról csak az ügyfél bankja értesülne, az adóhatóság nem. Az APEH tudomására csak akkor jutna a tőkerepatriálás, ha egy vizsgálatban a vagyon eredetét kutatná. Ez esetben sem érné azonban hátrányos jogkövetkezmény az érintettet, a repatriálásról szóló banki dokumentummal igazolhatná ugyanis a pénz eredetét.

Az amnesztia egyszer már része volt a Gyurcsány-programnak, ám – nem tudni, miért – a vonatkozó passzust az utolsó pillanatban kivették az adócsomagból.

Az adószakértők egy része támogatja az elképzelést, ők a sikeres olasz és belga példára hivatkoznak. A két országban jelentős tőkét sikerült az amnesztiával hazacsábítani (szemben Németországgal, ahol a program kudarcba fulladt). Az államkassza elől külföldön elrejtett magyar pénzek összegét nagyjából ezermilliárd forintra becsülik, az amnesztia támogatói szerint ennek tíz-tizenöt százaléka, azaz száz-százötven milliárd forint jöhet haza (a kormány hivatalos becslése ötven-száz milliárd). A kincstár bevétele így tíz-tizenöt milliárd is lehetne, ez pedig a költségvetés mai helyzetét ismerve nem elhanyagolható tényező.

Az adóamnesztia iránt kevésbé lelkesedő szakemberek szerint viszont a belga és az olasz példa nem mérvadó, tekintve, hogy ott a rendkívül magas kamatadó miatt menekítették ki az amúgy legálisan szerzett jövedelmeket, míg nálunk a szürke-, illetve a feketegazdaságból származó pénzek gyűltek fel a külföldi bankszámlákon. A szakértők aggályosnak tartják azt is, hogy az adóamnesztia tágra nyitná a kapukat a pénzmosás előtt. A hazautalásokat ugyan csak bankokból lehetne fogadni, és az uniós szolgáltatók a pénzmosás szempontjából már vizsgálták a tőke eredetét, ám nem kizárt, hogy más, az illegálisan szerzett összegek tisztára mosása elleni küzdelmet kevésbé szorgalmazó országokból is érkeznének utalások, ez pedig lehetővé tenné bármilyen eredetű pénz hazahozatalát.

A szakértők emlékeztetnek, hogy a külföldön nagyobb tőkét felhalmozóknak pillanatnyilag sem jelent különösebb problémát a pénz repatriálása: egy-két off-shore cég beiktatásával bármikor könnyen hazahozhatják a pénzüket úgy, hogy az adóhatóság nem értesül erről.
A hazautalás lehetősége mindenesetre azoknak lehet majd különösen fontos, akik jelenleg Svájcban tartják a megtakarításaikat, az alpesi ország ugyanis – engedve a nemzetközi nyomásnak – fokozatosan 35 százalékra emeli a kamatadó mértékét. Az anonimitáson kívül tehát lassan nem lesz értelme ott tartani a pénzt.