A vétó eltörlését ellenző tagállamok szerint csak az alkotmány életbe léptetésével együtt lehet átállni a többségi döntéshozatalra.
A tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei pénteki informális találkozójukon azt vitatták meg, hogy megszüntessék-e a nemzeti vétót a rendőri és bírói együttműködés területén, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében – írja az AFP. Ehhez teljes egyetértésre volna szükség, de Németország és mások ezt ellenzik.
A németek azzal érvelnek, hogy a vétót úgy kell megszüntetni, hogy az EU életbe lépteti a tavalyi népszavazásokon megbukott alkotmányt, hiszen annak ez egyébként is része, és nem lehet az akkori megállapodásból csak úgy egy-egy részt kiemelni. De a bajor belügyminiszter nyilatkozatából kiderült, hogy ennél alighanem többről lehet szó: „A kérdés az, hogy elfogadhatunk-e olyan döntéseket, amelyek nincsenek az érdekünkben. Meggyőződésem, hogy Európa még nem tart ott, hogy elfogadhassuk a többségi döntéshozatalt” – mondta Günther Beckstein.
A németek mellett más tagállamok – például Nagy-Britannia – sincsenek oda az ötletért, annak ellenére, hogy az alkotmány tárgyalásakor már beleegyeztek egyszer. Az érvényes uniós szerződések lehetővé teszik, hogy egyhangú döntéshozatalról többségire álljanak át egy-egy területen, amennyiben ebbe mindenki beleegyezik. A döntések többségét már ma is így hozzák, a rendőri és bírói együttműködés egyike a kevés kivételnek.
Franco Frattini bel- és igazságügyi uniós biztos szerint az EU nem engedheti meg magának, hogy az alkotmányra várjon. „Minden tagállam, még azok is, akik nem értenek egyet a javaslattal, egyetértenek azzal, hogy hatékonyabbá kell tennünk a döntéshozatalt. Szerint is kell az alkotmány, de ha várunk, akkor teljesen el fog akadni a gépezet” – idézte a biztost az EUpolitix.com. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a rendőri és bírói együttműködés területén a vétó miatt valóban évekig tart bármiről megállapodni.
