Az európai befektetési alapok ágazatát visszafogja a „szabályozói túlzás”, így a jövőben kevesebb korlátozással kellene szembenézniük, ha termékeiket külföldön kívánják forgalmazni – derült ki a Bizottság egy friss tervezetéből.

A dokumentum, melyet a tervek szerint a jövő hónapban hoznak majd nyilvánosságra, jogalkotási fellépést ígér a jelenlegi szabályozás javítása érdekében, valamint, hogy ezzel is hozzájáruljanak a Bizottság régóra dédelgetett célkitűzésének eléréséhez, a befektetési alapok egységes piacának megteremtéséhez.

A Fehér Könyv világossá teszi, hogy a Bizottság kötelező erejű szabályozást kíván előterjeszteni a jövőben. A befektetési alapok mind fontosabb szerepet játszanak a Bizottság azon törekvésében, hogy javítsák a határokon átnyúló európai kereskedelmet a pénzügyi szolgáltatások terén. A dokumentum szerint, melyből a Financial Times szemezget, az ágazat 10 százalékos évi növekedéssel számolhat, és 2010-re 8 ezer milliárd eurós vagyont kezel majd.

A tervezet úgy véli, hogy az e téren irányadó 1985-ös uniós jogszabály többé már nem kínál megfelelő keretet az európai alapkezelők vagy befektetők számára. Az úgynevezett UCITS-irányelv (UCITS: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) lehetővé teszi az alapok forgalmazását az EU-ban, amennyiben a befektetői védelem meghatározott szintjét garantálni tudják.

A mostani bizottsági dokumentum azonban úgy vélekedik, hogy a direktíva nem tartja magát azon ígéretéhez, hogy megkönnyíti az alapok határokon átnyúló forgalmazását, mégpedig a nehézkes értesítési, notifikációs eljárások miatt. Brüsszel azt tervezi, hogy megszünteti a – miként a papír fogalmaz – „szabályozói túlzásokat”.

A tervezet egyebek között arra is figyelmeztet, hogy az ágazatot Európában általában olyan alapok uralják, melyek mérete nem éri el az optimálisat (szuboptimális). Ennek eredménye, hogy – miként a dokumentum rámutat – fontos méretgazdaságosságok (economies of scale) maradnak kiaknázatlanul, és a végbefektetők szükségtelenül magas költségeket viselnek.

Ezt a fragmentációt részben azok a jogi és gyakorlati eltérések magyarázzák, melyek a különböző tagállamok alapjainak fúziói révén merülnek fel. A Bizottság egy uniós keretet kíván javasolni a fúziók számára, valamint olyan iránymutatásokat, melyek a többi között efféle egyesülések adózási aspektusainak kezelését segítenék, és megkönnyítenék az erőforrások összevonását (pooling).