Kismamáknak, tartósan munkanélkülieknek, iskolázatlanoknak is jár nyártól járulékkedvezmény. A Start Plusz és Extra program keretében az őket foglalkoztató cégeknek két évig kevesebb járulékot kell fizetniük.

A pályakezdők munkaerő-piaci elhelyezkedését elősegítő Start program 2007 júliusától további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához jutásához is nyújt majd támogatást – közölte a kormányszóvivői iroda. Az új programok elindulását eredetileg az idén őszre ígérte a kormány, ám az erről szóló törvényjavaslatot nemrég nyújtották be a parlamentnek.

A két új konstrukció a pályakezdők tavaly októberben indult Start programjának továbbfejlesztett változata. A Start Plusz programot a gyesről, gyedről, ápolási díjról a munkaerőpiacra visszatérőkre, valamint a legalább egy éve regisztrált munkanélküliekre szabják. Az őket foglalkoztató cégeknek a 33,5 százalékos munkaadói járulékok helyett az első évben csak tizenöt, a másodikban pedig huszonöt százalékot kell fizetniük.

A Start Extra azoknak a foglalkoztatóknak ad kedvezményt, amelyek olyan tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, akik betöltötték az ötvenedik életévüket, vagy a leghátrányosabb helyzetű településeken élnek, vagy nincs nyolc általánosnál magasabb végzettségük. A cégek az első évben teljesen mentesülnek a munkáltatói járulékok megfizetése alól, és a második évben is csak tizenöt százalékot kell fizetniük.

A Start Plusz és Start Extra kártyákat – hasonlóan az eredeti Start-kártyákhoz – az APEH-kirendeltségeken lehet majd kiváltani júliustól. A Start Plusz és Start Extra programban a járulékkedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese esetén jár. E fölött az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. (A korábbi Start programnál a minimálbér másfélszerese, felsőfokú végzettségűek esetében pedig a minimálbér kétszerese után járt a járulékkedvezmény.) A két új program jövőre várhatóan 4,1 milliárd forintba kerül majd, 2008-ban pedig a kormány ennek már több mint a háromszorosával, csaknem 14 milliárd forinttal számol.

Ezek az összegek nem az évi öt-hatszázmilliárd forintos hiánnyal küszködő társadalombiztosítási kasszát terhelik majd, hanem a Munkaerő-piaci Alapot. Utóbbi egy elkülönített pénzalap, amely több mint nyolcvan százalékban a munkáltatók és a munkaadók járulékbefizetéseiből áll. Az, hogy a járulékkiesés megéri-e a társadalomnak, attól függ, hogy a kedvezmények révén mennyivel bővül majd a foglalkoztatottak száma. Arra azonban a korábbi előterjesztés is felhívta a figyelmet, hogy a programok révén új munkahelyekre csak korlátozottan lehet számítani, hiszen a felvett munkavállalók egy részét amúgy is alkalmaznák a cégek, csupán annyi történik, hogy inkább olyan dolgozót vesznek fel, aki után jár a kedvezmény.

Az eredeti Startot mindenesetre sikerként könyvelte el a kormányzat: a 25 év alatti pályakezdő, illetve harminc év alatti diplomás fiatalok elhelyezkedését segítő Start-kártyát a program 2005. október elsejei indulása óta több mint negyvenezer fiatal váltotta ki, közülük csaknem húszezren el is tudtak helyezkedni.