Jóllehet az alkotmánytól kezdve egészen a bővítésig sok minden gátolja egy valóban egységes Európa létrejöttét, az ötvenedik születésnap közeledtével azonban az immáron 27 tagú közösség egyre erőteljesebben hallatja hangját a nemzetközi porondon.

Elemzők szerint az EU diplomáciai szerepének erősödése nagymértékben összefügg azzal, hogy az iraki konfliktusba belegabalyodott és a gyakorta unilateralizmussal vádolt Egyesült Államok befolyása pedig csökkenőben van. Az Unió leginkább az úgynevezett puha hatalom („soft power”) alkalmazásának híve, és szövetségesi körének kiépítésében a segélyek, a kereskedelem és a diplomácia kapja a legfőbb szerepet.

„A nemzetközi rendszer újradefiniálásának vagyunk szemtanúi” – idézte az AP Dominique Moisit, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének kutatóját. „Kevesebb Amerika van a világban, ezért több Európára van kereslet” – fejtegette, hozzátéve azonban még azt is, meglátjuk, hogy a saját belső problémáival szembenézni kénytelen Európa képes lesz-e ezekre a felhívásokra, kérésekre választ adni.

Egyes elemzők kétkedésüknek adtak hangot: Nile Gardiner, a washingtoni székhelyű Heritage Foundation szakértője szerint bár az EU politikai hatalommá vált a nemzetközi porondon, ám ez sem fedi el azt a tényt, hogy a közösség belsőleg rendkívül megosztott. Szerinte Amerika a jövőben is rivális nélküli katonai hatalom marad, melynek politikai vezető pozícióját azonban egyre inkább olyan országok, közösségek vonják kétségbe, mint amilyen az EU, Kína vagy éppen India.