hír

A román államfő és a volt külügyminiszter a magyar státustörvényről

MTI
2001.07.17.2001.07.17.

Romániát nem az nyugtalanítja, hogy Magyarország törődik a határain kívül élő magyar nemzetiségűekkel, hanem azt a módot tartja nyugtalanítónak, ahogy ezt a kérdést a státustörvénnyel megközelíti – jelentette ki Ion Iliescu román államfő a román közszolgálati televíziónak adott interjújában.
Iliescu hangsúlyozta: Románia nem ítéli el önmagában azt a tényt, hogy Magyarország foglalkozik a határain túl élő honfitársaival, hiszen Románia is ezt teszi. Véleménye szerint ezen a téren Románia még tanulhatna is Magyarországtól olyan értelemben, hogy nagyobb figyelmet kell fordítania a határon túl élő románokra.
A román államfő szerint a nyugtalanító az, hogy Magyarország a törvénnyel a határain túli magyar kisebbséggel kapcsolatos felelősséget kívánja átvenni. Mint mondta, európai szinten az az általánosan elfogadott kritérium, hogy minden állam különállóan felelős a területén élő nemzeti kisebbséggel való törődésért, a megfelelő demokratikus keretek létrehozásáért.
– A magyar államnak az a megközelítése, hogy ő vállalja a (magyar) nemzeti kisebbségekért a felelősséget, felcseréli a kapcsolatokat, felcseréli a problémát. Ezért mondjuk, hogy a magyar státustörvény ellentmond az Európában elfogadott összes szabályozás elveinek – fogalmazott Ion Iliescu.
Teodor Melescanu volt román külügyminiszter, a román belpolitika peremére szorult Szövetség Romániáért (ApR) párt elnöke a keddi román sajtóban megjelent nyilatkozatában ugyanakkor azt sürgette, hogy a román kormány fogjon össze Magyarország szomszédaival a státustörvénnyel szemben.
Melescanu szerint “a félkudarcként minősíthető” legutóbbi román-magyar külügyminiszteri találkozó tapasztalata az, hogy a kétoldalú konzultáció mechanizmusai nem elegendőek a probléma megoldására. Ráadásul ha Románia “egyedül folytatja a harcot”, azzal a veszéllyel kell számolnia, hogy olyan ország benyomását kelti, mely örök vitában áll Magyarországgal. Egy ilyen megítélés pedig nem kedvezne a NATO-, illetve az EU-csatlakozáshoz szükséges politikai feltételek meglétének elbírálásakor.
A volt külügyminiszter éppen ezért azt sürgette, hogy a román diplomácia kezdeményezzen konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal: Szlovákiával, Ukrajnával, Jugoszláviával, Horvátországgal és Szlovéniával.
– Közös álláspont kidolgozása növelné álláspontunk hitelességét, és hozzájárulna ahhoz, hogy nemzetközi szinten más nézőpontból tekintsenek a státustörvényre. Ellenkező esetben diplomáciai erőfeszítéseink kárba vesznek, és tehetetlenül nézhetjük majd, hogy fenntartásaink figyelmen kívül hagyásával végrehajtják azt – fogalmazott Melescanu.

Kapcsolódó tartalmak